//Schrödinger Gázája
„Az eset kapcsán biztosnak csak a bizonytalanságot nevezhetjük, mivel a körülmények pontos megállapításához egy független nemzetközi vizsgálóbíróság felállítása lenne szükséges. Ez viszont jelenleg aligha valószínű” #moszkvater

Schrödinger Gázája

MEGOSZTÁS

A gázai baptista kórház felrobbanása kapcsán – részben portálunkat is érintve – elszabadultak az indulatok mind a hazai, mind nemzetközi médiában. A felek és támogatóik azonnal a másik oldalt nevezték meg az eset felelőseként, miközben a háború ködében igazából még annyi kézzelfogható támponttal sem rendelkezünk, mint a hasonló jellegű ukrajnai incidensek esetében. Bár vélhetően az igazság még évek – vagy évtizedek – múltán sem fog kiderülni, ám az alábbiakban megpróbáljuk feltárni a lehetséges szcenáriókat és azok valószínűségét. Viszont „ítélethirdetés” helyett a végső következtetést az olvasóra bízzuk.

„Az eset kapcsán biztosnak csak a bizonytalanságot nevezhetjük, mivel a körülmények pontos megállapításához egy független nemzetközi vizsgálóbíróság felállítása lenne szükséges. Ez viszont jelenleg aligha valószínű” #moszkvater
„Az eset kapcsán biztosnak csak a bizonytalanságot nevezhetjük, mivel a körülmények pontos megállapításához egy független nemzetközi vizsgálóbíróság felállítása lenne szükséges. Ez viszont jelenleg aligha valószínű”
Fotó:EUROPRESS/GIL COHEN MAGEN/AFP

E sorok szerzője előre bocsátja, hogy nem célja a kórház felrobbanásával kapcsolatos nyilatkozatokkal, közleményekkel, felvételekkel, közösségi média bejegyzésekkel, és azok hitelességével kapcsolatos, már-már perverzióba süllyedő parttalan vitákba beszállni. Egyúttal nem kíván egyik részes oldal mellett sem állást foglalni, a szurkolást hagyjuk meg a lelátókra.

„Helyette lépjünk egy kicsit hátra, és figyeljük az eseményeket kellő távolságból, valamint tárjuk fel szigorúan szakmai alapon a lehetséges szcenáriókat, és azok valószínűségét. Avagy mégis mi robbanhatott fel Gázában?”

Nos, kettő – pontosabban három, ám utóbbiról majd később – lehetséges szcenáriót lehet felvázolni jelen helyzetben. A palesztin változat szerint Izrael mért légicsapást a kórházra egy JDAM sorozathoz tartozó precíziós légibombával, amivel ezáltal háborús bűntettet követett el. Izrael viszont mindezt tagadja és Jeruzsálem állítása alapján épp a Hamász/Iszlám Dzsihád erői voltak azok, amelyek az esetért felelősek, mivel az ő általuk indított meghibásodott rakéta csapódott be a kórház területére.

Az orosz Rybar Telegram csatorna 2023. október 18-i infografikája #moszkvater
Az orosz Rybar Telegram csatorna 2023. október 18-i infografikája
Forrás:Rybar

„Mi szól az izraeli bomba becsapódásának elmélete mellett?”

Félretéve az eset körül mindkét oldalon kitört információs káoszt, sajnos továbbra is azt kell mondnanunk, hogy az ukrajnainál jóval sűrűbb „háborús köddel” kell szembesülnünk, amely rendkívüli módon megnehezíti a vizsgálatot. Elsődlegesen az izraeli bomba elmélete mellett az objektum becsapódásáról készült felvételek hanganyaga áll. Avagy az utolsó másodpercekben hallható hanghatás felettébb hasonlít a JDAM sorozatú légibombák becsapódásához.

Ahogy az alábbi, vélhetően afganisztáni vagy iraki JDAM bevetést és a gázai robbanást összehasonlító montázson is hallható, nagy a hasonlóság

Másrészt a becsapódás helyét figyelve, az nagyjából a parkoló közepén helyezkedik el, amely arra enged következtetést, hogy kifejezetten az a terület lehetett a kijelölt célpont.

„Ám itt el is jutunk a bomba elmélet első nagy problémájáig”

Ugyanis a robbanás utóhatását bemutató felvételekről hiányzik a nagy kiterjedésű becsapódási kráter. Bár a kórház parkolójában számos autó kiégett roncsát láthatjuk, valamint a környező épületek ablakai is betörtek, ám mindez még nem bizonyítja egy bomba becsapódását. A JDAM sorozatú precíziós irányító készletek – hasonlóan az ukrajnai háborúban ismertté vált orosz UMPK készlethez – utólagosan kerülnek felszerelésre az eredetileg nem irányított, szabadon hulló bombatestekhez.

JDAM irányító készlet felszerelése 2000 fontos Mk 84 légibombákra Izraelben

Viszont a JDAM sorozat legkisebb tagja, az 500 fontos Mk 82 esetében is egy 225 kilogrammos bombatestről beszélhetünk 87-89 kilogrammos robbanófejjel, amely robbanáskor jelentős nagyságú krátert hagy maga után. Egyúttal magának a kórháznak az épületét, illetve a környező objektumokat is részben lerombolta volna.

Összehasonlításképp ilyen károkat okoztak a kahovkai gát hídpályájába becsapódó GMLRS rakéták 200 fontos – nagyjából 91 kilogrammos – robbanófejei

„Ezzel szemben, ahogy azt eddig a gázai harcokból láthattuk, Izrael inkább az 1000 fontos – 450 kg – Mk 83, valamint a 2000 fontos – 900 kg – Mk 84 típusú JDAM bombák használatát preferálja”

Amennyiben ténylegesen nagy robbanóerejű robbanás következett be, az mindenképp nagyobb károkat okozott volna mind a talajban, mind az épített környezetben, valamint a lökéshullám az ott parkoló autókat odébb dobta volna. Természetesen, miután a JDAM bombakészletek rendelkeznek programozható közelségi gyújtóval, így nem lehet kizárni az úgynevezett airburst, azaz becsapódás előtti, még levegőben történő robbanás lehetőségét.

A robbanás helyszínén másnap készült felvétel

Utóbbi esetben a becsapódási kráter jóval kisebb, és a bomba robbanási energiájának döntő hányadát a környező levegőnek adja át lökéshullám formájában. A levegőben történő robbanás elmélete így magyarázatul szolgálhatna a kiterjedt kráter hiányára, ám továbbra sem világítja meg, hogy miért keletkeztek viszonylak kisebb deformációk – a kiégésen túl – a parkoló az autóparkban, valamint a szomszédos épületekben. Sőt, utóbbi esetben az autók és épületek még nagyobb károkat szenvedtek volna el.

Mk 83 sorozatú, 1000 fontos GBU-32 JDAM bomba robbanása airburst üzemmódban

„Mi támasztja alá a meghibásodott palesztin rakéta elméletét?”

Nos, részben épp az előbb felsoroltak. Avagy, amennyiben egy hagyományos, nagy robbanóerejű, több száz kilogrammos légibomba robbant volna fel a kórház parkolójában, úgy az nem ekkora, hanem sokkalta nagyobb károkat okozott volna. Viszont, ahogy azt például az izraeli Askelón elleni palesztin támadások utóhatásairól készült felvételeken is látjuk, a többnyire alkalmazott palesztin rakéták becsapódása általában csak minimális méretű krátert hagy maga után.

Ahogy az alábbi Askelónban készült felvételeken is látszik, a kiégett autókon túl az épületek és az utak gyakorlatilag minimális mértékben sérültek

Másrészt, mivel döntő hányadban házilag, sokszor épp vízvezeték csövekből és egyéb szükségmegoldásokból állítja elő a Hamász/Iszlám Dzsihád az Izraelre kilőtt rakétáit, így azok meghibásodási rátája óhatatlanul is magasabb. Ugyanez igaz a pontosságra, amely a megfelelő anyagok hiánya, illetve a rögtönzött összeszerelés miatt felettébb alacsony.

Elég csak összevetni az orosz Almaz-Antyej konszern által nemrégiben átadott légvédelmi rakétákat gyártó üzemet a gázai alagutakkal

Mint az már a szíriai polgárháború harcaiból is számos alkalommal láthattuk, ilyen körülmények között egyáltalán nem ritka, hogy a meghibásodott rakéták akár már a kilövés pillanatában felrobbannak, vagy el sem érik kijelölt célpontjaikat.

„Egyúttal a felhasznált robbanóanyag típusa is kérdéses”

Ismét a szükségmegoldásokhoz kell visszatérjünk, mivel szinte kizárható, hogy olyan tisztaságú vegyianyagokhoz jussanak – vagy állítsák elő – a palesztin szervezetek, amelyek ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint orosz vagy nyugati társaik a TNT-től kezdve a hexogénig. A „piszkos” robbanószerek ellenben jóval instabilabbak tudnak lenni, ismét a rakéta idő előtti detonációját okozva. Továbbá ezen anyagok robbanóereje is kisebb, mint vegytiszta társaiké. Így az sem kizárható, hogy egy papíron nagyobb hatóerejű rakéta – mint például egy Badr 3 – becsapódáskor csak jóval kisebb robbanást generál, mivel maga a reakció csak lassabban tud végbemenni.

Badr 3 rakéta összeszerelése. A mindössze 13 kilométer hatótávolságú rakéta esetében szakértők annak robbanófejét 250-400 kilogramm közé teszik

„A cikk elején említett harmadik eshetőséghez visszatérve nem lehet kizárni a baleset lehetőségét sem”

Avagy nem tudni, hogy a parkoló területe részben nem palesztin raktárként volt-e használva. Mert amennyiben igen, úgy akár egy gáz- vagy oxigén tartály, esetleg a generátorok dízel üzemanyaga is elműködhetett egyfajta másodlagos robbanásként minimális külső behatásra.

Ne feledjük, mi történt pár héttel ezelőtt az arcahi örmény civil lakosság evakuációja során. A Sztyepanakertet Aszkerannal összekötő autóút mentén szeptember 25-én egy benzinkút meghibásodott üzemanyag tartálya robbant fel, 170 ember halálát okozva, miközben további 300 fő megsérült és 60 eltűnt.

A Berkadzor településnél történt robbanás képei

„Miért lehetett az esetnek ennyire sok civil áldozata?”

Miután maga Gáza városa és a Gázai övezet is túlzsúfolt, ugyanez igaz a kórházakra. Utóbbiak nem csupán eredeti feladataikat töltik be, de a polgári lakosság itt próbál menedéket keresni a harcok elől, tovább növelve a tumultust.

Továbbá egyes információk szerint a folyamatos áramszünetek miatt a helyi lakosok a parkolóban található generátorokról töltötték személyes elektronikai eszközeiket. Így viszont egy kisebb robbanásnak is jóval nagyobb áldozatszáma lehet, mint békeidőben.

„Az eset kapcsán biztosnak csak a bizonytalanságot nevezhetjük, mivel a körülmények pontos megállapításához egy független nemzetközi vizsgálóbíróság felállítása lenne szükséges. Ez viszont jelenleg aligha valószínű”

Mindkét félnek előnyös részben, hogy saját támogatóinak, illetve a globális közvéleménynek a saját narratíváját adhatja el, miközben a jelenlegi háborús állapotok között a független vizsgálat belátható időn belül lehetetlen. Ugyanezt láttuk számtalan alkalommal Ukrajnában, ahol például Kramatorszk esetében is csak az olasz tévéstáb szerencsés véletlen bejelentkezése, míg Konsztantyinovkában egy biztonsági kamera felvétele tudta leleplezni az ukrán álláspontot.

A kramatorszki vasútállomásra zuhant ukrán Tocska-U-t bemutató olasz riport, ahol 15:05-nél egyértelműen kiolvasható az ukrán eredetet igazoló sorozatszám

Noha a szakértők a helyszíni roncsdarabok, illetve sérülések alapján viszonylag könnyen meg tudnák állapítani az alkalmazott fegyver pontos típusát – és így a felelős oldalt –, a vizsgálatra vélhetően csak a harcok lezárulta után kerülhet sor. Addigra viszont már aligha fogja bárkit is az eredeti állapot fogadni.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.