„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Kétségtelen, hogy az év legjelentősebb politikai eseménye, hogy december 12-én az Európai Unió Belügyminisztereinek Tanácsa megszavazta Bulgária és Románia schengeni, szárazföldi teljes körű tagságát”
Fotó:EUROPRESS/Nikolay DOYCHINOV/AFP
Nagy szükség lenne Bulgáriában egy rendes kormányra, mert csak tornyosulnak a megoldandó problémák. Nincs, aki elfogadtatja a 2025. évi költségvetést, amelyen jelenlegi állapotában mintegy 18 milliárd leva (9 milliárd euró) összegű lyuk tátong. Egyelőre nem tudni, hogyan fogják betömni, adóemelésekkel vagy külső kölcsönökkel, felelős nincs. Felmerül továbbá a kérdés, ki fogja bevinni az országot az eurózónába. Az emberek félnek, hogy a közös valuta drágulással, és a megtakarításaik elértéktelenedésével jár majd.
„Kétségtelen, hogy az év legjelentősebb politikai eseménye, hogy december 12-én az Európai Unió Belügyminisztereinek Tanácsa megszavazta Bulgária és Románia schengeni, szárazföldi teljes körű tagságát”
Ez azt jelenti, hogy 2025. január 1-jétől megszűnik az ellenőrzés a két ország szárazföldi schengeni határain. Bulgária és Románia azonban további 6 hónapig folytatja a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket schengeni határain. A tagsággal beteljesült a bolgárok mintegy 17 éves vágyálma, a térségen belüli szabad mozgás, amely akár 1 százalékkal is növelheti az ország GDP-jét a következő években.
Több hazai politológus is kiemelte, hogy a siker nem annyira a bolgár politikusok, mint inkább a soros magyar elnökség érdeme, amelynek sikerült rábírnia Hollandiát és Ausztriát, hogy ne blokkolják tovább a két ország felvételét a schengeni térségbe.
A rendszerváltáskor Bulgária 9 millió lakossal rendelkezett, mára ez a szám 7 millió fő alá csökkent. Főleg a fiatalok hagyják el ez az országot, ezért a bolgár társadalom egyre inkább elöregszik. A napokban a demográfiai problémákkal kapcsolatban Parvan Szimeonov politológus a következőket nyilatkozta a bolgár nemzeti rádiónak: „Öregedő társadalom vagyunk, és mint ilyen, általában nagyon szkeptikusak, néha túl konzervatívak, néha túl leereszkedőek, túl bizalmatlanok vagyunk a hatalommal szemben. Az elmúlt 2024-es év sok bizonyítékot szolgáltatott nekünk”. Szimeonov rámutatott, hogy
„a 2024-es év felerősíti ezt a hanyatlási folyamatot, és attól tartok, hogy ez egy új populista kitöréshez vezet. … Bulgária egyik fő problémája az, hogy a fiatalok körében lehetetlen visszatérni vagy felkelteni az érdeklődést a politika és a politikai gondolkodás iránt. Bulgáriában évente mintegy 50 ezer gyermek születik, akiknek felét a tartós társadalmi kirekesztés és a tiszta gettósodás veszélye fenyegeti”
Erős havazás miatt tegnap előtt a bolgár hírügynökségek jelentették, hogy az országban több mint 200 települése áram nélkül maradt, voltak olyanok is, ahol már 5 napja nincs világítás és fűtés. A Bolgár Energiaügyi és Bányászati Fórum (BEMF) szakértői a parlamentnek és a médiának tett nyilatkozatukban már egy hónapja arra figyelmeztettek, hogy az ország villamosenergia-rendszere egyre mélyülő termelési és likviditási válságba kerül. A Kozloduj atomerőmű reaktorainak tankolása során az ország hirtelen nettó villamosenergia-importőrré válik, és ez a legkifejezettebb az esti csúcsfogyasztás óráiban – 5 és 9 óra között, amikor a napenergiára alapozó rendszerek nullázzák a termelésüket. „Kiürülésüket” elsősorban a drága villamos energia importja kompenzálja, főként Görögországból. Néhány éve Bulgária még az elektromos energia egyik legmeghatározóbb exportőrének számított a Balkánon.
„Bulgária az Európai Külkapcsolatok Tanácsának legfrissebb tanulmánya szerint az Európai Unió lemaradó országainak csoportjába került az energiaszuverenitási index mérése után. A jelentés rámutat arra, hogy az ország jelentős kihívásokkal néz szembe, nagymértékben függ az energia importtól, míg más területeken korlátozott előrehaladást mutat”
A fenti problémák ellenére, szinte kész csoda, hogy a gazdaság működőképes maradt. Rossz nyelvek szerint ez annak köszönhető, hogy a gyorsan cserélődő kormányoknak nem volt idejük belerondítani a gazdasági életbe. A külső adósság növekedése ellenére az ország még teljesíti az euró bevezetésének kritériumait, már csak a negyedikmek, az árstabilitásra vonatkozó kritériumnak kell megfelelnie, és ha ez sikerül, akár már 2025 második félévétől bevezethetik az eurót.
Mint már korábban is megírtuk, a politikai válság oka a nagyokkal szemben a kispártoknak kedvező arányos választási rendszerben rejlik, így egy működőképes kormányzáshoz 2-3 párt koalíciójára van szükség. Hiába nyeri sorra a választásokat – mint legutóbb idén októberben is – a Bojko Boriszov vezette jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), egymaga nem tud parlamenti többséget szerezni.
„Jelenleg a nyolc pártból álló széttöredezett parlamentben a kormányalakításnak két alternatívája van. Vagy a GERB köré csoportosuló kispártok koalíciója, vagy egy teljes összefogás a legnagyobb párt ellen, amelyben szövetségre lépnek a neoliberálisoktól az oroszbarát pártokig mindenki”
Egy éve a GERB a Folytatjuk a változást (PP)/Demokratikus Bulgária (DB) pártszövetséggel kötött megállapodást, amelynek értelmében mindkét párt rotációs alapon 9-9 hónapon át kormányzott volna. Először a neoliberálisok kormányoztak, de a rotációra nem került sor, mert a Kiril Petkov és Aszen Vaszilev vezette liberálisok támogatásuk fenntartása feltételeként vállalhatatlan követelésekkel álltak elő a GERB felé, így a koalíció – avagy ahogy a köznép hívta „tákolmány” – idén márciusban megbukott. Azóta Dimiter Glavcsev ügyvivő miniszterelnökként kormányozza az országot.
„Az ügy pikantériája, hogy neoliberális nyomásra kétharmados parlamenti többséggel módosították az alkotmányt, amelyre csak az Alkotmányozó Nemzetgyűlés lett volna hivatott. A sebtében elfogadott módosítások káoszt és alkotmányválságot idéztek elő”
Dimiter Glavcsev ideiglenes miniszterelnök jelenleg nem felelős sem a köztársasági elnök, sem a parlament felé. „Glavcsev és ügyvivő kormánya csak Istennek tartozik elszámolással. Nem távolítható el parlamenti bizalmatlansági szavazással, és az államfő sem mentheti fel” – nyilatkozta Georgi Markov volt alkotmánybíró az Epicenter.bg hírportálnak. (https://epicenter.bg/article/Georgi-Markov–Deto-ima-dve-pravoslavni-tsarkvi–shte-ima-i-treta–i-peta–i-na-vseki-kilometar-/371639/11/0) Majd hozzátette, „három-négy évvel azután, hogy Biden és Soros hatalomra került Amerikában, Soros és Amerika bulgáriai partizánjai semmissé tették a bolgár államot. Nyakunkra küldték azt az O’Brient, aki ránk hozta a Magnyickij törvényt, és gyarmatot csinált hazánkból. Ahogy Ivan Krasztev, a bolgár neoliberálisok legfőbb ideológusa fogalmazott, O’Brien túszvadász volt. Pontosan! Bulgária ma a Biden, Harris, Nuland, Blinken, Hillary, Obama és végső soron Alexander Soros és a Demokrata Pártnak a túsza”.
„A későbbiekben az egyébként Magyarországon élő egykori alkotmánybíró elmondta, hogy a bulgáriai NGO-szervezetek szétzúzták az igazságszolgáltatás rendszerét”
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács mandátuma már négy éve lejárt, nincs legfőbb ügyész, és úgy néz ki, hogy sokáig nem is lesz, az Alkotmánybíróság létszáma hiányos, betöltetlen. A legutóbbi parlamenti választások vesztes pártjai nem engedték meg a győztesnek, hogy parlamenti elnököt állítsanak. Markov indulatosan kelt ki a Legfelsőbb Semmítőszék legfrissebb döntésére, amely engedélyezte egy második ortodox egyház bejegyzését Bulgáriában. (Markov szerint ez olyan, mintha Magyarországon még egy katolikus egyházat jegyeznének be). Ennyi erővel lehetséges lesz a harmadik, negyedik és az ötödik is, és minden kilométerkőnél egy-egy. Sorosék félnek a Bolgár Ortodox Egyháztól, nehogy az egyesítse a bolgárokat az Isztambuli egyezménnyel szemben, és kiálljon a családvédelem mellett. Attól félnek, hogy Daniil pátriárka megmentők hiánya miatt a parlamenti pártok romjain bolgár Makariosz érsekké válhat, beszállhat a nagypolitikába, illetve politikai mozgalom élére állhat. Markov szerint amíg ki nem zavarják Sorost Bulgáriából, addig nem lesz rend az országban, de von der Leyen, Weber, Tusk és Macron ideje lejár.
„Jelenleg intenzív koalíciós tárgyalások folynak a GERB, a DB, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a Van ilyen nép (ITN) pártok között. Boriszov miután nem kapott támogatást a neoliberális PP párttól, a másik liberális párttól, a Demokratikus Bulgária képviselőitől próbál támogatást szerezni. A fent említett pártok azonban kikötötték, hogy csak olyan kormányt hajlandók támogatni, amelynek Bojko Boriszov nem lesz a miniszterelnöke”
Amennyiben az említett pártok képviselői megegyeznek, a GERB képviselői január elején átveszik Rumen Radev államfőtől a kormányalakítási megbízást. Mivel a GERB és DB egyik szárnya tagja az Európai Néppártnak, a szocialistákkal kiegészülve létrejöhet egy Weber-von der Leyen típusú koalíció kicsiben. Amennyiben nem sikerül összehozni a koalíciót, és a GERB visszaadja a kormányalakítási megbízást az államfőnek, az az októberi választás második helyezettjétk, a Folytatjuk a változást pártot kérheti majd fel kabinet létrehozására. Amennyiben ez sem sikerül, valószínűleg tavasszal jöhetnek a hetedik előrehozott választások. Vannak olyan vélemények is, hogy a bolgár politikai elit szándékosan húzza-halasztja az időt, kivárja, hogy január 20. után milyen szelek fújnak majd Washington és Brüsszel irányából.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
