//Sarkkörön túli elzárt világ
Rénszarvas a sarki fényben #moszkvater

Sarkkörön túli elzárt világ

MEGOSZTÁS

A sarkkörön túl a reggelek egyformán kezdődnek: az aktuális időjárási előrejelzés megtekintése a szeszélyes idő miatt elengedhetetlen. A közel 10 hónapig tartó télben, ahol a januári átlaghőmérséklet több helyen -30°C alatt marad és gyakorlatilag fél évig teljes sötétség uralkodik, nem ritka a -40, -50°C-os hideg sem. Ha a dermesztő hideg orkán erejű széllel is párosul, az komoly hóátfúvásokat okoz, ami a közlekedést is ellehetetlenítheti. Biztonsági okokból adódik, hogy ilyenkor a városban lakók autóbusz konvojjal juthatnak csak el a munkahelyeikre. Az autóbuszok előtt buldózerek takarítják el a többméteres hótorlaszokat.

Rénszarvas a sarki fényben #moszkvater
Fotó:Pexels

Az őslakosoktól eltekintve, szinte képtelenség a sarkkörön túli életet megszokni vagy tartósan viselni, bár akadnak kivételek. Télen, november végétől január közepéig, 45 napon át teljes sötétségbe borul a környék. De természetesen nem csak ezt a másfél hónapot kell átvészelni, hiszen a megelőző és azt ezt követő hosszú hetekben is csak félhomály van nappal. Az emberi szervezet nehezen tolerálja ezeket a szélsőséges viszonyokat és időjárást. A szervezet anyagcseréje megborul, vérkeringése megváltozik, immunrendszere meggyengül és mindez még pszichésen is megterhelő. Az ember sejtjeinek struktúrája változásokon mehet keresztül, amit érdemes komolyan venni. A levegő számottevően kevesebb oxigént tartalmaz, ami állandó fáradtságot, idegességet okozhat. Sajnos már fiatal korban sok szív- és érrendszeri betegséget diagnosztizálnak. Ezt még súlyosbíthatja, hogy az ipari körzetek levegőminősége magas koncentrátumban tartalmaz egészségre ártalmas anyagokat, amely sajnos növeli a rákos megbetegedések előfordulásának kockázatát.  Szerencsére mára elmondható, hogy a helyi hatóságok az ipari körzetek környékén komolyan foglalkoznak a levegő és a talaj minőségének javításával.

„Az emberben felvetődik, hogy mégis kik választják ezt a heroikus életet? Vajon kik laknak a sarkkörön túl?”

Egyrészt ott vannak az őslakosok, akik közül ma is sokan nomád körülmények között élnek és állattartásból, halászatból, vadászatból tartják fenn magukat. Másrészt vannak, akik munkavállalás céljából és a magasabb kereset okán költöznek néhány évre az itt létesített városok valamelyikébe. De előfordul, hogy a munkavállalás tartós letelepedésre ösztönöz más régiókból származó embereket. Az életkörülményeket elképzelve nehéz elhinni, de vannak, akik annyira megszeretik a környéket a zord viszonyok ellenére, hogy ott maradnak idős korukra is. Az ipari környékeken, bányavárosokban erősen szennyezett, de azokon kívül ökológiailag érintetlen a természet: a kristálytiszta tavak, a hegy nagyságú jégtömbök, vagy a tundra rövid, színpompás kivirágzása egyedülálló látványt nyújt, akárcsak a sarki fények misztikus megjelenése az égbolton. Ezekkel az érintetlen csodákkal sokan egy életen keresztül sem tudnak betelni.

Oroszország sarkkörön túli területein amúgy 14 nagyobb város helyezkedik el. Murmanszk és Norilszk a két legnagyobb település közülük, több százezres lakossággal. A legtöbb város csak repülővel érhető el, kiépített úthálozat nincs.  Úgynevezett zárt városok is találhatóak a körzetben, Oroszország területén összesen ma is negyvennél több ilyen van, ahova külföldieknek, de még a belföldieknek is tiltott a beutazás. Ez alól az ott lakók közvetlen hozzátartozói képeznek csak kivételt. A klímaváltozás, vagyis a felmelegedés miatt egyre értékesebb a sarkkörön túli terület. Az északi területeken a színesfém- és a ritka fémek kitermelése, az olajmezőkből származó haszon az ország valutabevételének több mint 65 százalékát teszi ki.

„A körzetben történő munkavállalást az orosz kormány különböző programokon keresztül ösztönzi, így a fizetések is jóval magasabbak, akár két-, háromszorosa is az orosz átlagnak”

A szabadságra kiadott napok száma is az országos átlag duplája, így egy ott dolgozó évente legalább két hónapot pihenhet. A nyugdíjba vonulás is hamarabb történik, mint az ország más területein: a nők 45, míg a férfiak 50 évesen válhatnak meg a munka világától, melyhez egy minimum 15 éves, helyi munkaviszony igazolása szükséges. A lakásvásárlás is nagyon előnyös feltételek mellett teljesülhet, ami a fiataloknak komoly vonzerőt jelent.

Az emberek arrafelé sokkal empatikusabbak, odafigyelnek egymásra. Ennek oka, hogy a magára maradt ember a dermesztő hidegben percek alatt meghalhat. Az utcán is figyelmeztetik egymást az emberek, ha fagyásra utaló jelet látnak a másikon. Ha elakad valakinek az autója, rögtön megállnak és segítenek. Ezt komolyan veszik arrafelé.

Ha már a gépjárművek szóba kerültek, nem minden autó bírja sokáig ezt a jeges klímát, és bizony sok mindent figyelembe kell venni az autók használatánál. Így fel kell tölteni speciális fagyállóval, amely -65°C-ig funkcionál és a sima gumiabroncsok is lecserélésre kerülnek. A járművek beindítása -30°C alatt problémás lehet, ezért – bármilyen hihetetlen – vagy folyamatosan járatják őket egész szezonban, vagy garázsban parkolnak, amiből csak nagyon kevés van. Az autók üvegfelületeit speciális fóliákkal látják el, hogy jobban bírják a hőmérsékletkülönbséget. Az utastér felmelegítéséhez gyakran kevésnek bizonyul az autó fűtése, így kiegészítő hősugárzóval kell ellátni.

Borzongató világ.

„És mi a helyzet a konyhákban?”

A nehéz klíma kiszívja az emberekből az energiát, ezért a fokozottabb kalória- és a vitaminpótlás létszükséglet. Az őslakosok fő eledele a rénszarvas, a ló és a medve. Köretnek bogyós gyümölcsöket fogyasztanak, mint a törpe málna, vagy a tőzegáfonya. A húsokat és a halakat leggyakrabban nyers és szárított formában eszik. A sózást, füstölést mint tartósítási módszert nem ismerik, nem használják. Talán mert a hőmérséklet minden mélyhűtő-kapacitást felülmúl, így a konzerválás és sterilizálás természetes körülmények között is megvalósul. Leveseket gyakorlatilag nem esznek, inkább a főfogásra koncentrálnak.

„Egyik fő delikáteszüknek a rénszarvas mája számít, amelyet nyersen vékony csíkokra vágnak, rövid időre lefagyasztanak, majd kiolvasztva kínálják”

Számunkra nomád, civilizálatlan módon táplálkoznak, például nyers vért is fogyasztanak. Ezek táplálkozás-tudományilag abszolut érthetőek, de nem folytatnám a felsorolást, mert sokan elborzadva hagynák abba a cikk olvasását. A mehin nevű italuk viszont egész jól hangzik, ez a helyi turmix ital friss bogyós gyümölcsökből és rénszarvas tejből készül.

Na, de ami az étkezési szokásokat illeti, a városokban teljesen más a helyzet!

Az tény, hogy helyben nem sok mindent lehet megtermelni. Ami helyinek mondható, az a kenyér, a hús és a hal. Minden mást repülővel szállítanak a városokba, feltéve, ha az időjárás engedi. Márpedig rendszeresen landolnak a teherszállító gépek gazdag rakománnyal a fedélzetükön, melynek köszönhetően a zöldség- és gyümölcsválaszték hihetetlenül sokszínű. Egész évben kapható cseresznye, eper, különleges egzotikus trópusi gyömölcsök tömkelege, és friss zöldségfélék is. A fizetések magasak és a helyi városlakók igénylik a változatos, vitamindús étkezést, ezért minden kapható és legfőképpen eladható.

Az északi sarkkörön túli őslakosok naturalisztikus receptjeit nem igen mutatám be, gondolom megértik, így az északi, jégbezárt, távoli orosz vidék által ihletett saját recepttel készültem, ami ha nem is rénszarvasból, de annak rokonából, szarvasból készült és bogyós gyümölcsöt is tartalmaz, a témához illően.

Áfonyás párolt szarvas zöldségkörettel

Hozzávalók: 1kg szarvashús, 2 db cukkini, 2 db sárgarépa, 1 db vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, pirospaprika, 5 szem borókabogyó, feketebors, só

Gyümölcsszósz: 50 dkg fagyasztott tőzegáfonya, 50 dkg fagyasztott piros ribizli, 3 evőkanál porcukor

Egy serpenyőben megdinszteljük a hagymát, majd belerakjuk a szeletekre vágott szarvashúst, egy kevés pirospaprikát és a borókabogyókat. Kevés vízben pároljuk. Mikor a hús már majdnem teljesen puha, sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk a répát, majd úgy 10 perc múlva a cukkiniket is. Mire a zöldségek is megpuhulnak, addigra a hús is készen van.

Közben elkészülhet a gyümölcsszósz: a fagyasztott gyümölcsöket felfőzzük egy kevés cukorral. Nem szabad sok cukrot adni hozzá, hiszen a gyümölcs savanykás íze nagyon jól passzol a szarvashoz. Szerintem nem baj, ha a főzéstől megfonnyadt gyümölcsöket nem pépesítjük össze, hanem rusztikusan tálaljuk.

Jól illik hozzá a krumplipüré, amibe ezúttal egy kis petrezselyem is került. Hamarjában el is neveztük zuzmós tundrapürének, a gyerekek nagy örömére. Pároltam egy kis brokkolit is, hiszen az élénk zöld szín ilyenkor látványra sem utolsó, ha már a sarki fényről, sajnos ezen a télen is le kell mondanunk. Jó étvágyat hozzá!

MEGOSZTÁS