Kezdőlap » x-demokrata » Saját hibáinak termékével harcol Porosenko
Petro Porosenko és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökjelöltek vitája a kijevi központi stadionban 2019. április 19-én #moszkvater

Saját hibáinak termékével harcol Porosenko

Kemény csatát és kevés újdonságot hozott az ukrán elnökjelöltek vitája a kijevi központi stadionban

Petro Porosenko és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökjelöltek vitája a kijevi központi stadionban 2019. április 19-én #moszkvater
Petro Porosenko és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökjelöltek vitája a kijevi központi stadionban 2019. április 19-én
Fotó:EUROPRESS/Sergei CHUZAVKOV/AFP

Petro Porosenko jól hajrázik, ám Volodimir Zelenszkijt tisztességes eszközökkel már aligha lehet megverni. Az új arcra vágyó ukránok reményét jó érzékkel megtestesítő komikus ugyanis frappánsan fogalmazott, amikor azt mondta magáról, hogy „én nem az Ön vitapartnere, hanem az Önre kiszabott ítélet, az Ön hibáinak a terméke vagyok”. A jelenlegi elnök ezzel szemben figyelmen kívül hagyva a rendszert, a gazdaságot, az életszínvonalat érintő kritikákat – hazafias pátosszal és az ehhez illő hangerővel – arra alapozott, hogy kihívója tapasztalatlan, a politikában járatlan, így képtelen megvédeni Ukrajnát az agresszor Vlagyimir Putyintól.

„Öt év lesújtó teljesítménye, az ebből fakadó kiábrándultság áll tehát szemben a változásokba vetett reménnyel”

Három hete azon vitázott a két elnökjelölt, hogy hol és milyen körülmények között csapjanak össze. Még vért is adtak, közben úgy froclizták egymást, mint két nehézsúlyú bokszoló a ringbe lépés előtt. Aztán csak összejött a párbaj, mégpedig ott és akkor, ahogy azt Zelenszkij mindjárt a választások első köre után meghatározta. Nem véletlenül, hiszen a közvélemény-kutatások az ő nagyon is meggyőző fölényét mutatták. Porosenko így nem tehetett mást, mint elfogadta a számára első pillantásra kedvezőtlenebb színteret, és a tévéstúdió helyett a kijevi központi stadionban csaptak össze.

S Porosenko javára legyen írva, hogy a számára szinte kilátástalan helyzetben is helytállt. Megmutatta, hogy nagy harcos, és nem adja fel. Az Ukrajnát egyedül megvédeni képes politikus imázsát sulykolta, katonákkal a háttérben az orosz veszélyre játszott. Eközben Zelenszkij korrupt és kétszínű ellenfele kontrasztjaként a nép egyszerű fiaként jelent meg, aki képes felnőni a feladathoz, meg akarja változtatni Ukrajnát, leváltani a korrupt elitet és befejezni végre a háborút. Míg az elnök a neki szegezett konkrét kérdések elől kitérve folyamatosan támadott, kihívója arcán vékonyabb volt a bőr, s érezhetően nehezebben viselte a sokszor öv alatti ütéseket.

„Igazi politikai show készült az Olimpijszkijban, s aki erre számított, annak nem kellett csalódnia. Kemény csata volt, amelyben mindkét fél kiszámíthatóan felvonultatta a repertoárját. Porosenko vén rókaként hozta a klasszikus politikust, míg Zelenszkij az új idők ígéretét. A jelenlegi elnök dominálta az egy órás párbajt, ám ennek ellenére megmaradt az elutasított elit képviselőjeként”

Zelenszkij rögtön azzal nyitott, hogy Krivoj Rog-i gyerekként nem gondolta volna, hogy azzal küzd majd az elnöki posztért, akire egykor voksolt. Mert, mint mondta, öt éve ő is Porosenkóra szavazott, ám ugyanúgy csalódott, mint sokan mások. Az elnök a letámadást választva ismét elmondta, hogy ellenfele képtelen lenne megvédeni Ukrajnát, amelyre Putyin feni a fogát. Aztán, biztos, ami biztos, bevitt néhány mélyütést. Számon kérte Zelenszkijen, hogy négy éve nem akarta megmutatni a bátorságát a fronton, a Majdan idején pedig térden állva könyörgött Putyinnak. Zelenszkij erre ismét térdre ereszkedett Ukrajna és fiaikat hiába visszaváró anyák védelmében, de Porosenko is vette a lapot, s követte kihívóját. Aztán Zelenszkij próbált visszavágni azzal, hogy ígérete ellenére Porosenko nem tudott véget vetni a háborúnak.

Az államfő közben ismét azt hangoztatta, hogy az ukránok az ismeretlen Zelenszkijjel zsákbamacskát vesznek. Majd szemtelenül újabb képpel állt elő, miszerint ellenfele maga a zsák, amelyben ott vannak az oligarchák. A komikus azonban azzal vágott vissza, hogy jobb lenni zsákbamacskának, mint báránybőrbe bújt farkasnak.

„A stílusban és tartalomban is kiütköző különbségek ellenére azonban a két jelölt egyaránt a Majdan örököseként lépett fel”

Csak míg Porosenko magának tulajdonítja annak eredményeit, addig Zelenszkij az ideális fősodor nevében az álmok elárulásával vádolja az elnököt. Mindketten hangsúlyosan aláhúzták a hadsereggel szembeni tiszteletüket, és támogatták a független ukrán ortodox egyházat. Csakhogy míg ez utóbbinál Zelenszkij Filaret érdemeit ecsetelte, addig Porosenko a saját érdemének tekinti a különválást Moszkvától. Zelenszkij ezzel kikacsintott Ukrajna nyugati régióinak, míg a keletieknek gesztust téve időnként áttért orosz nyelvre. Ám végig megmaradt a Majdan jelentette ukrán nemzeti konszenzusnál.

Ebben a mederben folyt a vita, amelynek lezárásaként megint csak a legfőbb ütőkártyáját húzta elő. „Ön nem a szatirikus sorozat hőse! Holoborodkóval szemben ugyanis ide sem buszon jött, s a „nép szolgája” mögött nem állnak a PrivatBankot visszakövetelő oligarchák” – adta a jól ismert oldalvágásokat Porosenko, felszólítva mindenkit arra, hogy Ukrajnát nem lehet Putyin és Kolomojszkij kezére játszani. „Nem vezetheti az országot egy színész, még ha a legjobb is, hiszen ehhez nincs tapasztalata!” – ismételte sokadszor. Zelenszkij válaszul azt vetette ellenfele szemére, hogy tolvajokkal vette körül magát, akik öt évet vettek el az ukránoktól. E rendszer széttörését ígérte, és 21. századi mentalitást. Valamint a háború befejezését. S hogy a nacionalistákat se sértse meg, a banderista „Dicsőség Ukrajnának!” köszöntéssel búcsúzott.

Porosenko erre ismét a Krím visszaszerzésének és a Donbasz megvédésének ígéretével tromfolt rá. Végül elénekeltette a himnuszt, majd este az állami tévé stúdiójában folytatta a vitát. Immár Zelenszkij nélkül. Elismételve, hogy az euroatlanti integráció felé vezette a megtámadott Ukrajnát, tovább ragozva közben ellenfele hozzá nem értését. Mindezt megfejelve pedig rögtön a műsor elején sokatmondóan közölte, hogy egy órája van, mert utána hívja Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

„Porosenkót azonban öt éve hallhatják az ukránok, akiknek az ígéretekből már elegük van. S hiába feszül meg egy politikus, saját hibáinak a termékével szemben a szavazóhelyiségekben már tehetetlen”

Így gondolják a fogadóirodák is, amelyek 80 százalékos esélyt adnak Zelenszkij győzelmére, így aztán ebben az esetben 1000 hrivnyára 1170-at fizetnek, míg Porosenko esetleges sikere a rá fogadóknak 5000-et hozhat a konyhára.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.