„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Ezt a kardcsörtetést látva egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy Svédországban tájékoztató füzeteket osztogatnak, amelyben a háborúra készítik fel a lakosságot, Németországban a romló nemzetközi veszélyhelyzetre való tekintettel számba veszik a lehetséges óvóhelyeket, míg az észtek már az egész ország evakuálását készítik elő”
Fotó:EUROPRESS/Claudio BRESCIANI/TT News Agency/AFP
Oroszország arra készül, hogy 2029-re képes legyen megtámadni bármilyen országot, köztük a NATO tagállamait is. Erről Christian Freudling tábornagy, a német védelmi minisztérium Ukrajnáért felelős különleges bizottságának vezetője beszélt. A politikus az Ukrainszka Pravdának úgy fogalmazott, hogy belátható időn belül biztosan Oroszország lesz az Európára, Nyugat-Európára leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetés. Az elmúlt hónapok során számos NATO-vezető figyelmeztetett arra, hogy Oroszország szerintük meg akarja támadni a NATO-t, ezért szerintük jelentősen növelni kell az európai országok védelmi kiadásait.
„De hisztérikus hangulatban egy nagy háborúra készül a NATO is”
Az északatlanti szövetség parlamenti közgyűlésének minap Montrealban tartott éves ülésszakán határozatot fogadtak el, amelyben kiálltak amellett, hogy Ukrajnát a győzelemig kell támogatni. A 494. számú határozat a leghatározottabban elítéli Oroszországnak a NATO narratívája szerint kiprovokálatlan és indokolatlan háborúját, az Ukrajna elleni agressziót, az ország területének törvénytelen és ideiglenes megszállását. A NATO úgy látja, hogy ez a meggondolatlan, és nukleáris kardcsörgetéssel tetézett politika közvetlen veszélyt jelent az euroatlanti stabilitásra. A határozat kiáll Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatása mellett. Visszafordíthatatlannak nevezi Kijev útját a teljes NATO-tagság felé, és üdvözli a washingtoni csúcstalálkozó azon döntéseit – intézményesített közös elemzés és katonai tervezés, kiképzés, hosszú távú biztonsági segítségnyújtás -, amelyek Ukrajna támogatását kiszámíthatóbbá tették. A dokumentum hangsúlyozza, hogy továbbra is Oroszország a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetés a szövetség biztonságára nézve, ez a fenyegetés hosszú távon is fennáll, amelyre válaszolni kell.
„Ezt a kardcsörtetést látva egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy Svédországban tájékoztató füzeteket osztogatnak, amelyben a háborúra készítik fel a lakosságot, Németországban a romló nemzetközi veszélyhelyzetre való tekintettel számba veszik a lehetséges óvóhelyeket, míg az észtek már az egész ország evakuálását készítik elő”
Az észt fegyveres erők parancsnoka egy szemináriumon azt ecsetelte, hogy támadás esetén az ország fegyveres erőinek elsődleges célja az orosz hadsereg lelassítása, ennek ára pedig Észtország szisztematikus lerombolása. Andrus Merilo vezérőrnagy elárulta, hogy Moszkva támadása esetén az észt hadsereg védelmi taktikája a saját városok elpusztítása lesz, beleértve az infrastruktúrát is.
S miközben egyesek már a civil lakosság megóvásán és kimenekítésén gondolkodnak, a NATO főtitkára Athénban még több támogatást sürgetett Ukrajnának, a parlamenti közgyűlés pedig arra szólította fel a nyugati közösséget, hogy közepes hatótávolságú rakétákat adjanak át Ukrajnának.
Hasonló szellemben nyilatkozott a német védelmi miniszter is, aki azt ígérte, hogy az európaiak növelni fogják Ukrajna katonai támogatását. Boris Pistorius Berlinben azután nyilatkozott, hogy vendégül látta az európai védelemben vezető ötök – Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Lengyelország – csoportjának találkozóját. A miniszterek arról tárgyaltak, miként miként tartsák fenn Ukrajna támogatását, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba.
„A célunk az kell, hogy legyen, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen”
– mondta Pistorius. Ezt erősítette Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter is, aki úgy fogalmazott, hogy világosan ki kell mondani, Európának növelnie kell erőfeszítéseit, amikor Ukrajnának kell segítenie, de mindenekelőtt, amikor saját biztonságáról van szó. Eközben a Wiesbadenben székelő NATO-misszió januárban átveszi az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek koordinálását – mondta Pistorius -, amire már hónapokkal korábban is számítottak.
„Az új misszió felállítását, amely a NATO Biztonsági Segítségnyújtás és Kiképzés Ukrajnának (NSATU) nevet viseli, széles körben úgy tekintik, mint egy olyan erőfeszítést, amely a segélyezési mechanizmust Trump esetleges beavatkozásával szemben kívánja megvédeni”
Franciaország és az Egyesült Királyság közben megvitatja a csapatok Ukrajnába küldésének ötletét. A Le Monde arról számolt be, hogy az európai országok újrakezdték a tárgyalásokat arról az ötletről, hogy csapatokat vagy magánvállalkozókat küldjenek Ukrajnába. Az év elején Macron szorgalmazta a nyugati csapatok Ukrajnába telepítésének ötletét, de kevés támogatást kapott. Bár kiszivárgott, hogy a NATO különleges műveleti katonái kis számban vannak Ukrajnában, köztük brit katonák, akik segítenek a brit Storm Shadow rakéták kilövésében, Macron nagyobb, nyilvános telepítést sürgetett, főleg az ukrán erők kiképzésére.
Ebben a hangulatban már azon sem lepődhetünk meg, hogy egyes amerikai és európai tisztviselők megvitatták atomfegyvereket átadásának a lehetőségét Ukrajnának. A New York Times szerint, felmerült egy sor olyan lehetőség, amelyek szerintük elrettenti Oroszországot attól, hogy további ukrán területeket foglaljon el. A lap értesülései szerint a nyugati tisztviselők az elrettentésről, mint Ukrajna lehetséges biztonsági garanciájáról tárgyalnak, például egy olyan hagyományos arzenál felhalmozásáról, amely elégséges ahhoz, hogy büntető csapást mérjen, ha Oroszország megsérti a tűzszünetet. Úgy vélik, hogy a Kreml nem fogja jelentősen eszkalálni a háborút Donald Trump januári elnöki beiktatása előtt.
„Erről a háborús készülődésről, a hisztériáról szóló híreket még hosszan sorolhatnánk, ám sok értelme nincs, hiszen csak ezzel is az európai társadalmakban enélkül is meglévő rettegést, félelmet erősítenénk. Helyette inkább azt ajánlom, hogy próbáljunk meg higgadtan, racionálisan gondolkodva mérlegelni, hogy mekkora esélye van ténylegesen egy nagy háborúnak, a NATO és Oroszország közötti összeütközésnek”
Úgy tűnik, a Nyugat racionálisabb része abból indul ki, hogy a Kremlnek nem érdeke a háború eszkalálása Trump beiktatásáig, ezért Putyin elszántságát is tesztelgetve megpróbálják a jelenleginél jobb tárgyalási pozícióba hozni Ukrajnát. Ehhez persze mindenek előtt meg kell akadályozni az ukrán hadsereg összeomlását a Donbasszban, és lehetőség szerint lassítani az orosz előrenyomulást, közben ilyen-olyan módon, egyebek mellett a nagyobb hatótávolságú rakétákkal folyamatosan nyomás alatt tartani Oroszországot. Ehhez az összes lehetséges támogatást, fegyvert megadják Kijevnek a következő két hónapban, így Trumpnak ezzel a helyzettel is számolnia kell. Már, amennyiben lesz új helyzet.
„Ez az elsősorban a Biden-adminisztráció által szorgalmazott szcenárió meglehetősen cinikus, de van benne ráció. Az európai kardcsörtetésben azonban már azt sem vélek felfedezni”
A berlini ötök néha el-elbizonytalanodva, de még mindig ott tartanak, hogy megakadályozzák Oroszország győzelmét, és a végsőkig támogassák Ukrajnát. Ez azonban hibás elképzelés, és ehelyett jobb lenne az egyszer úgyis eljövő tárgyalásokban gondolkodni, és efelé terelgetni Ukrajnát is. Közben érdemes lenne kitalálni, hogy milyen legyen az új európai biztonsági struktúra, és ebben milyen garanciákat kaphat Ukrajna, valamint Oroszország is. Mert mindkét fél attól tart, hogy egy tűzszünetet a másik a fegyverkezésre használ ki, és egy idő után újra támad. Az európai fősodor azonban ehelyett elébe megy az amerikai forgatókönyveknek, és önként vállalja Ukrajna fegyverzését, a háború és az állam fenntartásának a finanszírozását. Ezzel párhuzamosan apokaliptikus képet fest az Európára leselkedő orosz veszélyről, hogy így indokolja meg az értelmetlen költekezést, a háború fenntartását.
„Eközben pedig saját karcsörtetésétől is megrettenve világháborút, atomháborút emleget ahelyett, hogy a saját védelmi képességeinek erősítésével foglalkozna”
Persze, valójában tisztában van azzal, hogy ez még messze van – ehhez persze nem kellene folyamatosan feszíteni a húrt -, és paradox módon e hisztéria fokozása közepette éppen Vlagyimir Putyin racionalitására alapoz. Ez talán az egyetlen dolog, amiben jelenleg egyetérthetünk, hiszen ebben a helyzetben Putyin józansága, racionális, az orosz érdekeket követő reálpolitikai gondolkodása a legszilárdabb garancia a harmadik világháború elkerülésére. Persze csak akkor, ha az orosz elnököt nem hozza olyan helyzetben a Nyugat, amelyben már jót akarata ellenére sem léphet.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
csakafidesz says:
Komoly a baj, ha már Putyin józanságában bízik az ellenség. Autót sem lehet úgy vezetni, hogy a baleset elkerülését rábízom a többi közlekedőre. Ami pedig az óvóhelyeket stb. illeti én az ebédlőasztal alatt fogok menedéket keresni.
Krötinger says:
“.. és paradox módon e hisztéria fokozása közepette éppen Vlagyimir Putyin racionalitására alapoz.”
Igen, és ez nem csak paradox, hanem valami egetveröen, soha nem látott amorális módon cinikus is! Fogjuk már a szaván az európai fösodort: tehát ök akkor jó 450 millió európai polgár biztonságát, söt fizikai létét egy általuk irracionális örültnek nevezett és hivatalosan is legföbb ellenségként deklarált és kezelt ember kezébe helyezik? Az ö kénye-kedvétöl függ az életünk? Ez Európa védelme, ennyire értékes nekik 450 millió ember egészsége és élete? Úgy értsem ezt, hogy ök tényleg úgy érzik, hogy az európai polgárok pontosan arra hatalmazták fel öket, hogy hazárdirozzanak csak nyugodtan az életükkel és helyezzék egy örült kezeibe? Döntsön egyedül Putyin arról, hogy élünk-e vagy halunk, Európa vezetöinek EZ mindegy?
Erre már csak a mélyen tisztelt Krausz Tamás szavait tudom idézni: “Mi van itt????”
Tamás says:
Már megint jó társaságba keveredtünk..Bár valószínüleg annak idején az Antikomintern paktum is jó ötletnek látszott…
HandaBandy says:
Putyin óvatos, és realista. Ehhez nem fér kétség. Természetesen a maga ill. a hazája érdekeit szem előtt tartva. Ha a másik oldal átvedlett rissz-rossz, kocsmai krakéler stílusra az pedig nem az ő felelőssége.
A svédek meg csinálhatnának egy kis retrospektív számvetést, hogy hova is jutott a béke szigete országuk a kicsikart NATO tagság után, miközben a nett kis füzeteket olvasgatják.