//Putyin, a csuka és a tigris
Az orosz elnök láthatóan élvezi a pihenést, és otthon érzi magát a természetben #moszkvater

Putyin, a csuka és a tigris

MEGOSZTÁS

Az orosz elnök imádja a természetet, ám inkább horgászik és gombászik, mint vadászik

Az orosz elnök láthatóan élvezi a pihenést, és otthon érzi magát a természetben #moszkvater
Az orosz elnök láthatóan élvezi a pihenést, és otthon érzi magát a természetben
Fotó:EUROPRESS/Alexey NIKOLSKY/SPUTNIK/AFP

Imádott vadászni II. Katalin, II. és III. Sándor is, és szenvedélyes vadász volt Lenin, Hruscsov és Brezsnyev is. Mihail Gorbacsov inkább túrázni szeretett, és fel is rótták neki, hogy nem igazi orosz ember. A vadászat a cárok és főtitkárok idején egyfajta státus szimbólum volt. Nem is számított igazi vezetőnek, akinek nincs saját vadász puskája. A szabályok már kevésbé érdekelték a szovjet elitet. Nem törődtek a szezonnal, a vadászati tilalommal. De vadászott a nép is. Már csak azért is, mert a gombászás, az erdei bogyók szedése mellett ez jelentette számára az életet, a fennmaradást. Még a múlt század ’60-as éveiben minden rendes orosz gyereknek ott lapult a zsebében legalább egy csúzli. Még a városiakéban is.

„Aztán megváltozott minden. A vadászat a háttérbe szorult. Borisz Jelcin is inkább a vadászattal együtt járó tivornyákban mutatta meg férfiasságát. A vodka tette orosz emberré, nem pedig a puska, amely egyébként is szép lassan eszközből fegyverré változott”

Ilyen előzmények után magától értetődő lenne, ha az orosz ember, sőt a macsó férfi imázsát tudatosan építő Vlagyimir Putyin nagy vadász lenne. Vagy mégsem? Hiszen Putyin az orosz élet szebbik arcát igyekszik kidomborítani. Ebbe nem férnek bele a vadásztivornyák, hiszen ő tényleg csak mértékkel fogyaszt alkoholt. Mondhatnánk, enélkül is férfias, és sportos kinézetét és életmódját különösen nagyra értékelik az orosz hölgyek.

„Megváltozott az egykor az udvari vadászatok egyik szimbolikus terepének számító Moszkva melletti Zavidovo jellege is”

A kiemelten védett természeti területen, amelynek a „nemzeti vagyon objektuma” státuszt adományozták, és az ENSZ értékelése szerint a Föld egyik ökológiailag legtisztább vidéke, még Jelcin hozta létre a nemzeti parkot is magába foglaló állami komplexumot, illetve a „Rusz” elnöki rezidenciát. Használja ezt a jól védett, eldugott, ám gyönyörű környezetben fekvő rezidenciát Putyin is. Sokszor tartja itt személyes, vagy hivatalos titkos találkozóit. Az objektumot az OMON operatív csoportja védi. Mellette felépült a felső tízezer üdülő komplexuma, amelyben 43 szállodai szoba, 95 fabungaló, több étterem és egyéb, pihenésre, szórakozásra, sportolásra alkalmas helyszín várja a turistákat télen, nyáron.

„De térjünk vissza Putyinra, akinek a férfiasságát hangsúlyozó imázsának alakításában központi szerepet játszanak az állatok. A tigrissel is megküzdő, paripáján félmeztelenül vágtató Putyin nemcsak Oroszországban, de nemzetközi szinten is popsztárokat megszégyenítő ikonná nőtte ki magát”

Szívesen és gyakran mutatkozik lovakkal, delfinekkel, mint ahogy korábban Koni névre hallgató kutyájával is. Putyin híresen sportos ember, aki szívesen tölti idejét a természetben, férfiasságát hangsúlyozó szabadidős elfoglaltságokat űzve. Kedvencei közé tartozik a pecázás. Bejárta a világot az a kép, amikor egy 20 kilós csukát emel ki egy szibériai tóból, és az állatot haláltusája utolsó pillanatában magához öleli. Ez nem az össze-vissza lövöldöző, az állatokkal nem törődő szovjet főtitkárokra emlékeztet.

„Kedvence a nem is olyan régen még a kihalástól fenyegetett amuri tigris. A kormány hatalmas nemzeti parkokat jelölt ki e nagymacskák számára. Az elnök azzal is felhívta rájuk a figyelmet, hogy a megijedt tévés stáb szeme előtt maga terített le, majd nyugtatózott be, és jelölt meg egy ilyen példányt”

Putyint egy forgatócsoport is elkísérte a Távol-Keletre, ahol programja szerint egy nemzeti parkba is ellátogatott. A rezervátumban védett tigriseket tanulmányoztak kutatók, de a park gondozói és a tévések legnagyobb meglepetésére az egyik tigrist alig hogy kiengedték ketrecéből, rájuk támadt. Putyin azonban reflexből kézbe kapta a nyugtató lövedékkel töltött puskát, és célba vette a támadó tigrist, és a nagyvad pár másodperc elteltével ájultan esett össze. Amíg a tigris aléltan feküdt, addig nyomkövető chipet szereltek fel rá, hogy minden mozdulatát tudják követni a nemzeti park dolgozói. Putyin az eset után büszkén jelentette be, hogy a nagymacska populációja a nemzeti parkoknak és a kutatásoknak köszönhetően 100 éve nem volt olyan magas, mint napjainkban.

„Az elnök később szintén a kamerák kereszttüzében nyomkövető nyakörvet rögzített egy jegesmedvére is, majd újabb mutatványként motoros sárkányrepülővel vezette a ritka szibériai darvak egy csapatát”

A Jamal térségében egy kutatócsoporttal működik eképpen együtt. A tudósok a veszélyeztetett szibériai darvak egy fogságban nevelkedett kisebb csoportját engedték szabadon, és a Közép-Ázsiába tartó vándormadarak útjának első szakaszán az orosz elnök vette át a vezérmadár szerepét. A madarakat tapasztalt sárkányrepülő-pilóták fogják szeptember közepén az északi tájról melegebb tájakra vezetni. E látványos akcióban Putyin a leszállásnál kisebb balesetet is szenvedett. Megütötte a gerincét, ezután lemondták több találkozóját, és még hetekkel később a Valdaj Klub találkozóján is csak láthatóan fájdalmak közepette tudott ülni.

„Putyin kedvenc helye a Moszkvától 4,5 ezer kilométerre fekvő, csak 1944-ben a Szovjetunióhoz került kis hegyi köztársaság, Tuva”

A mongolokkal szoros kapcsolatban álló 250 ezres dél-szibériai türk népcsoportból származik az elnökhöz közel álló védelmi miniszter Szergej Sojgu, aki mindig elkíséri Putyint ezekre a pár napos természetjárásokra. Itt horgásznak, búvárkodnak, gombásznak, vagy csak meztelen felsőtesttel gyönyörködnek a táj szépségeiben a napsütésben. Az orosz elnök láthatóan élvezi a pihenést, és otthon érzi magát a természetben.

(Az írás eredetileg a Vadászlap magazinban jelent meg)

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.