„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Vlagyimir Putyin 70 éves
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP
Élete talán legnehezebb heteit, hónapjait éli át Oroszország ma 70. születésnapját ünneplő elnöke. Vlagyimir Putyint manapság a fél világ hasonlítja a történelem legkegyetlenebb diktátoraihoz. Igen, elindított egy háborút, de bármilyen paradox módon is hangzik, nem a pusztítás szándékával. Valójában Oroszországot akarta védeni, és nem Ukrajnát elpusztítani. Meggyőződése, hogy nem is vele, hanem a Nyugattal áll szemben. Úgy érezte, lépnie kell, mert történelmi küldetésének érzi, hogy nagy és erős Oroszországot hagyjon maga után. Hogy ez így lesz-e, jelenleg erősen kérdéses. Az egész nyugati világgal áll ugyanis szemben, amely a rendszerét szeretné megdönteni, Oroszországot pedig meggyengíteni az ukrajnai frontokon. Bármilyen meglepő is sokak számára, Putyin nem igazán érzi otthon magát ebben a háborúban. De ő is csak esendő ember, aki bizony éppúgy képes hibázni, mint bármelyikünk. Ám ő egy államférfi, akinek nagyságát az mutatja meg, hogy képes-e ezeket a hibákat kijavítani.
„Valójában nem is így akarta megoldani Oroszország befolyásának kiterjesztését. Belesodródott egy végtelennek tűnő háborúba, és győzelemre van ítélve. Így most már nem tehet mást, ezen a számára idegen terepen kell bizonyítania. Hogy sikerül-e neki, az még a jövő zenéje”
Oroszország azonban mögötte áll, a bizalmi indexe 81 százalékos. Persze, ebben a turbulens helyzetben folyik a helyezkedés is, így a Kreml körüli bástyákra éppúgy figyelnie kell, mint a fronthelyzet alakulására és Washington lépéseire. A Nyugat ugyanis épp ezeket a bástyákat akarja meggyengíteni, ellene fordítani. De az angolszászok vezette nyugati világ nemcsak Putyin rendszerét akarja megdönteni, hanem Oroszországot is meggyengíteni. Méghozzá végletesen. Hadizsákmányként pedig a javait megszerezni. Aztán az újra kezessé tett, térdre kényszerített Oroszországot persze megsimogatná, barátjává fogadná, mint az 1990-es években. A mostanit azonban nem szereti. Nem állt be a sorba, túl szuverén, túl birodalmi, és még követői is vannak. Ezt kell lerombolni.
„De nézzük mit ért el Putyin az elmúlt 22 évben, amit most meg kell védenie már csak azért is, mert a társadalom meglehetősen gyorsan felejt”
Putyin hatalomra kerülése óta az orosz költségvetés 22-szer nagyobb, mint a 2000-es szint, a katonai kiadások pedig az akkori 30-szorosára nőttek. A nemzeti össztermék (GDP) a 12-szeresére növekedett, és e mutatót tekintve Oroszország a 36. helyről a 6-ra ugrott előre. Az aranytartalék 48-szorosa a 22 évvel ezelőttinek. Ez idő alatt visszakerült az orosz fennhatóság alá az ország 256 ásványkincs lelőhelye. Államosították az olajipar 65, a gáz szektor 95 százalékát. Oroszország élelmiszer tekintetében lényegében önellátóvá vált. Immár ötödik éve a világ 2-3. legnagyobb gabona exportőre. A költségvetési szférában az átlag jövedelem Putyin elnökségének első 12 évében 18,5-szörösére emelkedett. Sikerült előbb megállítani, majd alacsony szintre levinni a népesség fogyását. Ez az utóbbi években újra meglódult. Megállította a csecsen háborúkat, újjáépítette a köztársaságot, megakadályozta az Oroszországra az 1990-es évek végén legnagyobb veszélyként leselkedő széthullást. Aztán Szíriában visszavezette az országot a globális porondra, az elmúlt évtizedben pedig jelentős mértékben nemzetivé tette az orosz elitet. Sokaknak fáj külföldön az is, hogy visszaszorította a nem kormányzati szervezetek befolyását is. Mint ahogy az is, hogy lényegében megszüntette az ország külföldi eladósodottságát. Ezzel véget vetett Oroszország külső lerablásának. A belsőben azért még akad bőven tennivaló.
„Közben Oroszország nemcsak a szuverenitás erősítésében, hanem a keresztény értékek védelmében is sokaknak példát mutatott. S ez a nyugati értékvesztés fényében szintén veszélyes. Az ország az elmúlt évtizedben konzervatív reneszánszt élt át”
Tette ezt lépésről lépésre, fokozatosan visszaszorítva a külső befolyást. S lett természetesen ezzel párhuzamosan Oroszország a Nyugat ellensége. Ebben nemcsak a megerősödött szuverenitás, az önbizalommal visszaerősödő birodalmi gondolkodás játszott szerepet, hanem a szabad rablás megszűnése is. A kiegyenesedő, önbizalommal megtelő, erősödő Oroszországból elege lett a nyugati világnak, Putyin pedig már egyenesen az amerikai hegemóniára jelentett veszélyt. A világrend átalakításáért folyó verseny kiéleződött. Oroszország nemcsak az érdekeit védte meg egyre határozottabban, de a befolyását is elkezdte kiterjeszteni. Mindenek előtt a szláv világban. Ebben a kiélezett helyzetben a hibákért súlyos árat kell fizetni, és kiütköznek a rendszer gyengeségei is. Putyin jövőbeli születésnapjainak hangulata attól függ, hogy milyen gyors és hatékony lesz a korrekció. S nemcsak az orosz nagyságot helyreállítani akaró Putyin, hanem az orosz társadalom is reméli, hogy az elkövetkező évek nem lesznek olyan nyomasztóak, mint a mostani, a 2022-es.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Rác Gábor says:
Putyin tagadhatatlanul beírta nevét a világtörténelembe. Nem volt könnyű helyzetben. Látta, hogy mit hagyott hátra az előtte lévő Jelcin, aki a gorbacsovi kudarc következménye volt. Örökölt egy lepusztított országot, oligarchákat, akiknek egy részére a mai napig szüksége van. Örökölt egy csinovnyik-rendszert, amely korrupt, ma is inkább összefonódásaival ahol tud, árt. Még a mozgósításra önként jelentkezőkkel szembeni arrogáns magatartásukkal is (magam láttam egy tv-csatornán). Hogy ezekkel miért nem számolt le, hogy ezek gyermekeit miért hagyja menekülni a mozgósítás elől, mai napig sem értem. Elismerem, egy 70 éves ember már sok mindenre nem tud koncentrálni, de még így is, ha összehasonlítom a nyugati “politikusokkal”, egyedül őt látom kimagaslani “ezek” közül. Intelligenciája, pragmatizmusa miatt. Sajnálatos, hogy fiatalabb korában nem ismerte fel a Nyugat igazi arculatát (NATO-csatlakozás ötlete), és most ennek kell megfizetnie az árát. Azzal nem értek egyet, hogy a fél világ ellene van. A világ nagyobbik (nem nyugati) fele, éppen hogy nem. Ennek példája a legutóbbi Opec-döntés, amely a nyugati reményekkel, és elvárásokkal szemben épp csökkenti a kőolaj kitermelésének mennyiségét. Lehet, hogy 2036-ban már nem ő lesz Oroszország vezetője, de annak tudata, hogy egy országot felemelt a sárból, egy történelmi folyamatot elindított, már maga nem akármilyen születésnapi ajándék…
hufi says:
Én is azt mondom, hogy Putyin látta Oroszország lerablását, gyarmati sorba taszítását. Első, és legfontosabb volt a hadsereg, az önvédelem modernizálása, ezáltal tekintélyt adott Oroszországnak a világban, nem lehetett megkerülni.
Putyin történelmet csinált, visszaadta az emberek az önbizalmát, jó volt orosznak lenni. És ebben a felfogásban nincs egyedül a világban, sokan szimpatizálnak a politikájával, elegük van Samu bácsival.
Amit most művelnek a haladárok, az a veszett fejsze nyelére hasonlít. A diktatórikus hajlamaikat már nem próbálják a demokráciával palástolni, sőt nem riadnak vissza a bűnelkövetéstől sem, ez náluk hagyomány!
Jó erőt, és egészséget Kívánok Putyin úrnak, Isten éltesse!
HandaBandy says:
Teljesen egyetértve hufi-val, csak keveset tennék hozzá. Talán nem véletlen, hogy ha egy országból
kiebrudalják az ordas, idegen érdekeket propagáló káoszgenerátor NGO-kat akkor ott megindul a
helyi erőre és értékekre alapozó prosperitás. Ezt biztos látta VVP is, bár ezt detektálni nem szükséges
magas szintű zsenialitás. Ahogy a megboldogult kádári érából származó biológiatanárom mondta
“Nem lesz itten kérem világháború. De olyan békeharc viszont lesz, hogy aztán kő kövön nem marad.”
Valahogy így van ez a demokráciáért vívott harccal is….
Az összecsapás elkerülhetetlen, volt így aztán csupán a hely, idő és némileg a mód volt kérdéses.
Nem Oroszországnál volt az iniciatíva, így némileg az események után kullog VVP s ez a reaktív
üzemmód elemi hátrányt jelent bizony, magyarán kockázatot.
Szerintem egy sokpólusú világ színesebb és több esélyt hagy a kicsiknek, avagy kis szereti azt
a focimeccset, ahol az első félórában 11:0 az állás?
Végezetül:
Jim, a 120 kilós izomkolosszus, bemegy a kocsmába. Ráver a tölgyfa söntéspultra, ami üstöllést összeszakad
és elordítja magát:
– Én vagyok a falu legerősebb embere!
A nyeszlett Jo odamegy hozzá és bekormányoz neki egy kolosszális parasztlengőt, amitől Jim
bezúg az asztalok közé. Fájdalmasan feltápászkodik, kiköpi a két kivert fogát és ennyit mond:
– Na meg te.
Köszönöm a figyelmet.
alf says:
Isten vigyázzon Oroszországra!