„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A lakásig visz majd a metró

2018. okt. 28.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Évente nagyjából 20 állomással bővül a látványosan megújuló orosz főváros földalatti közlekedése

A moszkvai metró Hovrino állomása #moszkvater

A moszkvai metró Hovrino állomása
Fotó:Wikipédia

Aki régen járt Moszkvában, ma talán már rá sem ismerne. A megapolisz elképesztő ütemben épül, szépül, s szolgáltatásai sok tekintetben már világszínvonalúak. A megújulás méreteit jelzi, hogy 2021-ig 650 új objektum, köztük 31 metróállomás, 280 kilométer út, 35 sportlétesítmény, 90 óvoda és iskola, 62 egészségügyi intézmény és több mint hárommillió négyzetméter lakás építését tervezik. A számok szédítőek, s nem kevésbé lenyűgöző az eredmény sem. Igaz, mindez elsősorban az ide érkező külföldieket taglózza le, a moszkvaiak többsége ugyanis folyamatosan panaszkodik. A feltúrt utakra, a dugókra, az árakra, a korrupcióra vagy az átgondolatlan tervezésre. De ez valahol így természetes. A szomszéd kertje mindig zöldebb.

Moszkva folyamatos modernizálódása jól lemérhető a város egyik büszkeségének, a metrónak a fejlesztésén. Mint arról a napokban a nemrég újjáválasztott főpolgármester Szergej Szobjanyin beszámolt Vlagyimir Putyinnak, idén 32 kilométernyi vonalat, 15 állomást és két depót építettek. Ezen kívül 10 állomás átadása az év végéig vagy legkésőbb a jövő év elején várható. S ha ehhez hozzávesszük, hogy tavaly is átadtak a forgalomnak 19 állomást, akkor innen Budapestről csak irigyelhetjük e tekintetben az orosz főváros lakóit. A főpolgármester beszélt arról is, hogy 2023-ig a moszkvaiak 90 százaléka gyalog elérhető távolságra lakik majd egy metróállomástól.

„Egy 25 kilométeres szakaszon a Rubcovszkaja és az Aviamotornaja között épül már az új metró körgyűrű. A tervek szerint legkésőbb 2021-ig elkészülő új „kolcevaja” hossza 66,7 kilométer, s a vonalon 31 állomás épül majd”

De bővülnek a radiális vonalak is. Ezzel párhuzamosan szintén folyamatosan megújul a jármű park is. S ha valaki azt hinné, hogy a Budapesten is futó típus a legújabb, hát téved. A Metrovagonmas és az Oktyjabrszkij üzem által gyártott Moszkva márkájú, a korábbiaknál kényelmesebb, tágasabb kocsikból idén 332 darabot vett a város, s januárig újabb 166 vagon szállítja majd az utasokat. Jövőre ugyanebből a típusból további 552 kocsi beszerzését tervezik.

A manapság nagyjából napi 10 millió embert megmozgató moszkvai metró első szerelvénye a két legkorábban megépült állomás, a Szokolnyiki és a Park kulturi között 1935. május 15-én indult útjára. Az év eleji állás szerint az egész várost behálózó, 13 vonalból álló metró hossza 346,6 kilométer, az állomások száma pedig 206, köztük 44 a világörökség része. De a metró nemcsak épül, de szépül is. A modern áteresztő kapuk, az elektronikus jegyek már régen nem számítanak újdonságnak. Mint ahogy azt is megszokhatták már a moszkvaiak, hogy a metró területén működik a wi-fi. Nyártól azonban már tévéképernyőkkel is felszereltek 1500 vagont, s az év végéig lesz képernyő még 300 kocsiban. Az utasok a Moszkva-24 csatorna műsorát követhetik rajtuk, így a hírek mellett folyamatosan percre készek lehetnek a város közlekedési helyzetéről, a dugókról és az időjárásról is.

De a metró nemcsak szállít, hanem szórakoztat és oktat is. Közlekednek már úgynevezett könyvtár vagonok, s tematikus szerelvények is. Ilyen volt a nyáron a foci világbajnokság helyszíneit bemutató tíz szerelvény, majd szeptemberben a város napjára Moszkváról érdekességekkel szolgáló „kiállítások” között lehet utazni. A „kolcevaján” pedig elindult egy öt kocsiból – űrkutatás, energia, környezet, orvostudomány, robotok – álló, a jövő tudományát bemutató tematikus szerelvény. A „kiállítással” a számítások alatt a szerelvény fél éves futása idején mintegy 2,6 millióan utaznak majd együtt.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Hová vezet a kibontakozó nukleáris kardcsörtetés?

    2025. nov. 7.
    Régen látott nukleáris fegyverkezési verseny bontakozik ki előttünk. Trump bejelentette, hogy újraindítják a nukleáris teszteket, amelyre vá...

    Milyen ajánlatot vihetett Floridába Putyin megbízottja?

    2025. nov. 5.
    Még október 24-én az Egyesült Államokba érkezett Kirill Dmitrijev, az orosz elnök befektetési és gazdasági együttműködésért felelős különmeg...

    Washingtoni „héják” és „galambok”

    2025. nov. 6.
    Donald Trump amerikai elnök Visszatért az Alaszka előtti álláspontjához, így a tartós és fenntartható, a konfliktus okainak megszüntetésére ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK