Kezdőlap » x-demokrata » A lakásig visz majd a metró
A moszkvai metró Hovrino állomása #moszkvater

A lakásig visz majd a metró

Évente nagyjából 20 állomással bővül a látványosan megújuló orosz főváros földalatti közlekedése

A moszkvai metró Hovrino állomása #moszkvater
A moszkvai metró Hovrino állomása
Fotó:Wikipédia

Aki régen járt Moszkvában, ma talán már rá sem ismerne. A megapolisz elképesztő ütemben épül, szépül, s szolgáltatásai sok tekintetben már világszínvonalúak. A megújulás méreteit jelzi, hogy 2021-ig 650 új objektum, köztük 31 metróállomás, 280 kilométer út, 35 sportlétesítmény, 90 óvoda és iskola, 62 egészségügyi intézmény és több mint hárommillió négyzetméter lakás építését tervezik. A számok szédítőek, s nem kevésbé lenyűgöző az eredmény sem. Igaz, mindez elsősorban az ide érkező külföldieket taglózza le, a moszkvaiak többsége ugyanis folyamatosan panaszkodik. A feltúrt utakra, a dugókra, az árakra, a korrupcióra vagy az átgondolatlan tervezésre. De ez valahol így természetes. A szomszéd kertje mindig zöldebb.

Moszkva folyamatos modernizálódása jól lemérhető a város egyik büszkeségének, a metrónak a fejlesztésén. Mint arról a napokban a nemrég újjáválasztott főpolgármester Szergej Szobjanyin beszámolt Vlagyimir Putyinnak, idén 32 kilométernyi vonalat, 15 állomást és két depót építettek. Ezen kívül 10 állomás átadása az év végéig vagy legkésőbb a jövő év elején várható. S ha ehhez hozzávesszük, hogy tavaly is átadtak a forgalomnak 19 állomást, akkor innen Budapestről csak irigyelhetjük e tekintetben az orosz főváros lakóit. A főpolgármester beszélt arról is, hogy 2023-ig a moszkvaiak 90 százaléka gyalog elérhető távolságra lakik majd egy metróállomástól.

„Egy 25 kilométeres szakaszon a Rubcovszkaja és az Aviamotornaja között épül már az új metró körgyűrű. A tervek szerint legkésőbb 2021-ig elkészülő új „kolcevaja” hossza 66,7 kilométer, s a vonalon 31 állomás épül majd”

De bővülnek a radiális vonalak is. Ezzel párhuzamosan szintén folyamatosan megújul a jármű park is. S ha valaki azt hinné, hogy a Budapesten is futó típus a legújabb, hát téved. A Metrovagonmas és az Oktyjabrszkij üzem által gyártott Moszkva márkájú, a korábbiaknál kényelmesebb, tágasabb kocsikból idén 332 darabot vett a város, s januárig újabb 166 vagon szállítja majd az utasokat. Jövőre ugyanebből a típusból további 552 kocsi beszerzését tervezik.

A manapság nagyjából napi 10 millió embert megmozgató moszkvai metró első szerelvénye a két legkorábban megépült állomás, a Szokolnyiki és a Park kulturi között 1935. május 15-én indult útjára. Az év eleji állás szerint az egész várost behálózó, 13 vonalból álló metró hossza 346,6 kilométer, az állomások száma pedig 206, köztük 44 a világörökség része. De a metró nemcsak épül, de szépül is. A modern áteresztő kapuk, az elektronikus jegyek már régen nem számítanak újdonságnak. Mint ahogy azt is megszokhatták már a moszkvaiak, hogy a metró területén működik a wi-fi. Nyártól azonban már tévéképernyőkkel is felszereltek 1500 vagont, s az év végéig lesz képernyő még 300 kocsiban. Az utasok a Moszkva-24 csatorna műsorát követhetik rajtuk, így a hírek mellett folyamatosan percre készek lehetnek a város közlekedési helyzetéről, a dugókról és az időjárásról is.

De a metró nemcsak szállít, hanem szórakoztat és oktat is. Közlekednek már úgynevezett könyvtár vagonok, s tematikus szerelvények is. Ilyen volt a nyáron a foci világbajnokság helyszíneit bemutató tíz szerelvény, majd szeptemberben a város napjára Moszkváról érdekességekkel szolgáló „kiállítások” között lehet utazni. A „kolcevaján” pedig elindult egy öt kocsiból – űrkutatás, energia, környezet, orvostudomány, robotok – álló, a jövő tudományát bemutató tematikus szerelvény. A „kiállítással” a számítások alatt a szerelvény fél éves futása idején mintegy 2,6 millióan utaznak majd együtt.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.