„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A mostani csúcstalálkozó szlogenje – Egy Föld. Egy család. Egy jövő. – minden résztvevő számára magától értetődő, ám a geopolitikai törésvonalak elmélyülése közepette nem lesz egyszerű ebben a szellemben együttműködni”
Fotó:EUROPRESS/Money SHARMA/AFP
A találkozó előkészítése során sokan még attól féltek, először fordulhat elő a G20-as platform 1999-es elindulása óta, hogy a legfejlettebb országok éves csúcstalálkozója zárónyilatkozat elfogadása nélkül ér véget. Végül nem így lett. Sőt, a záródokumentumot már a találkozó megkezdésekor közzétették. A soros elnök, és így vendéglátó India igyekezett a G20-ak eredeti elképzeléseihez híven a leggyakorlatiasabban, elsősorban a gazdasági alapú problémákra koncentrálva megközelíteni a szeptember 9-10-én sorra kerülő találkozót. Így előre leszögezte, hogy
„nem csupán az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeivel, hanem a világot érintő kihívások mindegyikével foglalkozni akar”
Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter felvetette, hogy a világjárvány, a konfliktusok, a klímaváltozás, az eladósodás, valamint az ukrajnai háború miatt kialakult, az előrelépést leginkább veszélyeztető mély geopolitikai nézetkülönbségek következményeire kell megoldásokat találniuk. Joe Biden amerikai elnök a Világbank és nemzetközi fejlesztési bankok alapvető átalakítását és megerősítését fogja javasolni, Kisida Fumio japán miniszterelnök pedig reményének adott hangot, hogy a digitális korra való felkészülés és az élelmezésbiztonság is szóba kerül a csúcstalálkozón. Moszkva mindenek előtt azt szeretné elkerülni, hogy a záró nyilatkozatban külön elítéljék a háború miatt, emellett a többek között a szankcióktól, az ellátási láncok megszakadásától szenvedő világgazdaság fenntartható fejlődésére koncentrálna. De tárgyalások folynak a kriptoeszközök szabályozását célzó globális keretrendszerről.
Jelzés értékű volt, hogy Ukrajna elnöke nem is kapott meghívót Új-Delhibe. A G20-ak első számú politikusain kívül ugyanakkor az indiai fővárosba invitálták Banglades, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Hollandia, Mauritius, Nigéria, Omán, Spanyolország és Szingapur vezetőit.
„Azt ugyanakkor már előbb az orosz, majd a kínai elnök távolmaradásának bejelentése jelezte, hogy a világban megerősödő feszültség és polarizálódás közepette nem lesz egyszerű megtalálni a közös hangot”
Az orosz delegációt a BRICS csúcstalálkozójához hasonlóan Szergej Lavrov külügyminiszter, míg a kínait Li Csiang miniszterelnök vezette. Ezt a helyzetet az úgynevezett globális Dél országainak vezetőivel előre jelzett találkozóiból ítélve igyekszik kihasználni Joe Biden. Vlagyimir Putyin távolléte borítékolható volt, Hszi Csin-ping döntésére azonban sokan felkapták a fejüket. Új-Delhi ennek kapcsán rögtön igyekezett leszögezni, hogy a kínai elnök távolmaradása nem váratlan, és nem az az oka, hogy Peking neheztelne az eseménynek helyszínt biztosító Indiára. Pedig elsőként mindenki erre gondolt. Talán nem véletlenül, hiszen a két ország viszonya köztudottan feszült, s itt nem csupán a korábbi, a Himalájában katonai összecsapásokba is torkolló határvitákra, hanem a „globális Délen” belüli versengésre, és Nyugathoz fűződő viszony kapcsán fennálló nézetkülönbségekre is lehet gondolni.
„Nem lenne meglepő, ha az elmúlt három évben egyébként sem sokat utazó Hszi nem akart volna aszisztálni Norendra Modi miniszterelnöknek az Indiát modern szuperhatalomként bemutatni hivatott nagy előadásához. Mint ahogy az is elképzelhető, úgy gondolja, egyelőre még nem érett meg a helyzet a tárgyalásokra Amerikával, így most inkább elkerüli a találkozót Joe Bidennel”
Kína rögtön blokkolta a zárónyilatkozatnak az ukrajnai konfliktust érintő részét, de a G7-eken kívüli országok többségével együtt nem ért egyet a fejlődő országok finanszírozására vonatkozó elképzelésekkel sem. De Peking bizalmatlanul figyeli azt is, ahogy India igyekszik megmaradni az amerikai érdekszférában is, és nem kíván ütközni a Nyugattal. Emellett a kínai vezetésnek nagyon nem tetszik Új-Delhiben éledő „szanszkrit reneszánsz” sem – India ősi Bharat elnevezését használta az államfő is a záróvacsora meghívóján –, így a találkozó kapcsán is eredetileg ezen a hinduizmushoz szorosan kapcsolódó ősi nyelven fogalmazták meg a témákat.
„A fentiekből is látszik, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben egyre nehezebb a G20-ak klubját a politika kizárásával pragmatikus, a gazdasági kérdésekre koncentráló platformként megtartani”
Mert ne feledjük el, 1999-ben még a G8-ak kezdeményezésére ez a platform az 1997-es ázsiai gazdasági és pénzügyi válság, majd az ezt 1998-ban követő orosz összeomlás következményeinek kezelésére és a további válságok megelőzésére hozták létre. Ez volt az első nyilvános kísérlet a fejlett országok részéről annak elismerésére, hogy nyitni kell a feltörekvők felé, egyeztetni kell a világ többi meghatározó gazdaságát működtető országgal. Aztán, mint láttuk, ez is elégtelennek bizonyult, hiszen jött 2008-ban az újabb globális válság, majd legutóbb megint.
A G20-ak közé soroljuk Ausztráliát, Argentínát, Brazíliát, Dél-Koreát, a Dél-Afrikai Köztársaságot, az Egyesült Államokat, az Európai Uniót, Franciaországot, Indiát, Indonéziát, Japánt, Kanadát, Kínát, Mexikót, Nagy-Britanniát, Németországot, Olaszországot, Oroszországot, Szaúd-Arábiát és Törökországot. Ezek az országok termelik meg a globális GDP négyötödét, és ezekben az országokban él a világ lakosságának a kétharmada.
„A mostani csúcstalálkozó szlogenje – Egy Föld. Egy család. Egy jövő. – minden résztvevő számára magától értetődő, ám a geopolitikai törésvonalak elmélyülése közepette nem volt egyszerű ebben a szellemben együttműködni”
A G20-akon belüli többség ugyanis a jelenlegi, a fejlettek hegemóniáját fenntartani hivatott globális gazdasági, pénzügyi intézményi rendszer átalakításában, igazságosabbá tételében érdekelt, míg a befolyásában gyengülő, és a status quo megváltoztatásának minden kísérletére egyre hisztérikusabban reagáló Nyugat a dominancia megőrzésében. Persze, a belső törésvonalak mélyülése nem most kezdődött, hiszen emlékezzünk csak arra, hogy Ausztrália 2014-ben meg sem akarta hívni Oroszországot, amely végül a többiek nyomására mégis csak ott volt Brisbane-ben. Mára már még inkább kiéleződött a Nyugat és Oroszország, és általában véve a Nyugat és a „globális Dél” szembenállása, de mind feszültebb Kína és az Egyesült Államok viszonya is.
Ebben a helyzetben az új-delhi csúcs lehetséges eredményeit megjósolni nehéz. Meglepő lenne, ha az egyik legfontosabb kérdésben, a globális gazdasági és pénzügyi intézmények reformjának kérdésében komoly áttörést sikerülne elérni. Az IMF kvótáinak újraosztására legutóbb 2009-ben került sor, azóta halasztódik ez a kérdés, mint ahogy fizetési rendszerek diverzifikálásáról, a nemzeti valutákban történő elszámolásról, vagy az alternatív ellátási láncok kialakításáról sem nagyon akar hallani a Nyugat. De ütköznek az érdekek az energiabiztonság erősítésének a kérdésében is. Ugyanez a helyzet az indiai elnökség többi prioritását tekintve is.
„Ennek ellenére ez a csúcs sem ért véget zárónyilatkozat nélkül, hiszen az ukrajnai konfliktus kérdésében már a találkozó előtt közeledtek valamelyest az álláspontok”
Tavaly Balin is megegyeztek 11 órányi tárgyalás után egy közös formulában, mint ahogy itt is belementek a nyugati országok abba az India által javasolt és Kína által is támogatott javaslatba, hogy ne ítéljék el külön és nyilvánosan Oroszországot. Ezt megteszik majd a találkozó után a sajtónak a nyugati blokkban. De a zárónyilatkozat elfogadását már csak azért sem torpedózták meg, mert nem akarták magukra haragítani a házigazda Új-Delhit, amelyet szeretnének még felhasználni Kína ellensúlyozására, a „globális Délen” belüli feszültségek fenntartására.
„Így csupán általánosságban szögezték le, hogy minden államnak tartózkodnia kell az erő alkalmazásától területszerzés céljából, közvetlenül azonban nem volt szó Oroszországról”
A „globális Dél” egységes álláspontjával megakadályozta, hogy a Nyugat túlságosan Ukrajnára összpontosítsa a csúcs napirendjét. Ez egyértelműen orosz siker. A G20-ak zárónyilatkozata az Oroszország elszigetelésére irányuló tervek kudarcára utal. Ez előrelépés Moszkva szempontjából a tavalyi nyilatkozathoz képest is, amelyben ha körülményesen is, de szerepelt az „Oroszországi Föderáció agressziója” kifejezés, és az utalás arra, hogy a tagállamok többsége elítéli a háborút. Az idén ez kimaradt, helyette az emberek szenvedését, és a háború globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásait emelték ki. Az ENSZ alapokmányára és az ENSZ közgyűlés határozataira való utalások bent maradtak, ahogy az is, hogy minden ország területi integritását és szuverenitását tiszteletben kell tartani.
„A dokumentumban a G20-ak vezetői elismerték az ukrajnai helyzettel kapcsolatos nézetek és értékelések különbségét a közösség tagjai között”
Felszólítottak minden államot, hogy tartsák be a nemzetközi jog alapelveit, beleértve a szuverenitásra és a területi integritásra vonatkozó elveket is, valamint felhívták a figyelmet a konfliktusok békés megoldásának és a párbeszédnek a fontosságára.
Ez egyértelmű előrelépés Moszkva szempontjából a tavalyi nyilatkozathoz képest is, amelyben ha körülményesen is, de szerepelt az „Oroszországi Föderáció agressziója” kifejezés, és az utalás arra, hogy a tagállamok többsége elítéli a háborút. Az idén ez kimaradt, helyette az emberek szenvedését, és a háború globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásait emelték ki. Az ENSZ alapokmányára és az ENSZ közgyűlés határozataira való utalások bent maradtak, ahogy az is, hogy minden ország területi integritását és szuverenitását tiszteletben kell tartani.
„Oroszország és a „globális Dél” sikereként bekerült a zárónyilatkozatba a felszólítás a gabonakereskedelmi megállapodások maradéktalan megvalósítására. Ebbe beleértik az orosz mezőgazdasági termékek szabad exportjának biztosítását is”
Ennek mintegy ellensúlyozására a nyilatkozat általánosságban felszólít ugyanakkor az élelmiszer- és energiabiztonság szempontjából fontos infrastruktúra elleni támadások megszüntetésére. A nyilatkozat megint csak a feltörekvők céljait tükrözve megfogalmazta a Nemzetközi Valutaalap, a Kereskedelmi Világszervezet megreformálásának szükségességét is.
„Így összegzésként kimondhatjuk, hogy Oroszország elszigetelése mellett kudarcot vallott a Nyugat arra irányuló törekvése is, hogy a maga oldalára csábítsa át az úgynevezett globális Dél államait”
Az azonban már most egyértelmű, hogy már most főhet a feje a következő soros elnök Brazíliának, ha a meghirdetett központi témáinak kérdésében – globális harc az egyenlőtlenségek ellen, klímaváltozás megállítása, globális intézmények reformjának felgyorsítása – előrelépést akar elérni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
M.I. says:
Elfogadták a zárónyilatkozatot és elég konkrétan üzentek az agresszor Oroszországnak.
– Minden államnak az ENSZ szabályai szerint kell cselekedni.
– Minden államnak tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától területszerzés vagy más államok szuverenitásának megsértése céljával.
– Az ukrajnai háborúban nukleáris fegyverek használata elfogadhatatlan.
– A G20 az igazságos békét támogatja Ukrajnában az ENSZ chartájának elvei szerint.
– A G20 vezetői felszólítják Oroszországot, hogy teljesítse a grain deal végrehajtását és ne akadályozza az élelmiszer exportot.