„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Orosz kivonulás, demokrata győzelem

2022. nov. 20.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Az orosz hadsereg előre bejelentve, tehát tervszerűen, de feladta a Dnyeper nyugati oldalát, és két nap alatt végrehajtották a kivonulást. Egy újabb fordulat az ukrán-orosz háborúban. Az oroszok ezen lépését könnyű lenne taktikai vereségként értékelni, hiszen minden területfeladás annak számít, még ha egy ilyen lépés esetleg nagyobb összefüggésben érthető is. Ráadásul az Amerikai Egyesült Államokban zajló félidős szavazás nem hozta meg az elsöprő republikánus győzelmet, hanem a szenátusban marad a demokrata többség.

Pap Krisztián írása a #moszkvater.com számára

„A februárban megindult ukrán-orosz csatározás már eddig is hozott néhány meglepetést, ahogy a mostani herszoni kivonulás is ebbe a sorba tartozik” #moszkvater

„A februárban megindult ukrán-orosz csatározás már eddig is hozott néhány meglepetést, ahogy a mostani herszoni kivonulás is ebbe a sorba tartozik”
Fotó:EUROPRESS/BULENT KILIC/AFP

Ez a két esemény együttesen pedig azt jelenti, hogy a daráló tovább fog üzemelni, belátható időn belül a háború nem áll meg. És hogy a saját érdekszféránkra is figyeljünk, ez kedvezőtlen fejlemény azt is jelentheti, hogy az Európai Unió amerikánus vezetése csak föl fogja venni a 18 milliárdnyi hitelt, amivel Ukrajnát fogja segíteni, ez pedig az EU gazdasági recesszióba hullását hozhatja.

„A februárban megindult ukrán-orosz csatározás már eddig is hozott néhány meglepetést, ahogy a mostani herszoni kivonulás is ebbe a sorba tartozik”

Nem árt azonban figyelembe venni, hogy ukrán oldalon milyen körülmények álltak elő. Miután az orosz rakétatámadások szétrombolták Kelet-Ukrajna infrastruktúrájának meghatározó részét, az ország több mint felében, 14 régióban nincs áram, vagy nagy kiesések vannak, s ugyanígy akadozik a gázszolgáltatás is. Közben már beléptünk a téli hónapokba. Úgy látszik, az ukrán vezetés nem hátrál meg sem az aktuális nehézségek előtt, sem attól a gigantikus adósságcsapdától, amelybe országuk került, és napról-napra mélyebbre süllyednek. Lehet, hogy Oroszország idővel hiányt fog szenvedni bizonyos ipari, vagy élelmiszeripari termékekből, de esetükben szó nincs arról, hogy adósságot halmoznának föl, sőt éppenséggel fokozott mértékben növelik a deviza tartalékukat.

„Már pedig a két fél ennyire eltérő gazdasági helyzete hosszabb távon döntő lehet”

Katonai szakértők és politikusok is figyelmeztetnek arra, hogy az oroszok herszoni kivonulását – a látszat ellenére – nem kell feltétlenül újabb vereségnek betudni. Pedig ez nehéz és veszélyes döntés volt, mert mint sajtóhírekből kiderül, az oroszok kiürítik a Krím-félsziget bejáratához közeli, mintegy 20 kilométerre levő csaplinkai helikopter bázist, hogy azok kikerüljenek a HIMARS-rakéták hatótávolságából.

„Az, hogy egy hadvezetés képes meghozni egy ilyen döntést, az éppenséggel az erő jele”

Gondoljunk bele, hogy 1914-ben az osztrák-magyar hadsereg kétszer is olyan rossz helyzetbe került az oroszokkal szemben, hogy a vezérkari főnök, Conrad von Hötzendorf kénytelen volt mindkétszer elrendelni az általános visszavonulást a Kárpátok mögé. Tehát nem is részleges visszavonulásról volt szó, mint most Herszon esetében. Nehéz döntés volt az akkor, amikor a Monarchia közvéleménye gyors győzelmet várt el, de Conradban volt annyi józanság és erély, hogy ezt megtegye, és az oly fontos presztízs ellenére sem áldozta föl a hadseregét. Bár nincs két egyforma háború, a nagy háború kárpáti harcainak tanulsága az is, hogy az ellenséget soha nem szabad teljesen nyugton hagyni, és teljesen átengedni számára a kezdeményezést. Most sem lesz teljes fegyvernyugvás, de az oroszok visszavonulása kicsit olyan, mint amikor a rugót benyomják, hogy aztán az újra nagyerővel lökődjön ki.

„Az ukránokra most nagyon kemény tél fog következni, miközben az oroszok nyugodtan kiképezhetik a besorozott 300 ezer katonájukat. Moszkva ráér. Sőt, ha az amerikai politikai helyzetet nézzük, az oroszok elemi érdeke az időhúzás, hogy bevárjanak egy kedvezőbb amerikai belpolitikai fordulatot”

Mert az is tény, hogy a nyugati katonai támogatásoknak köszönhetően, az ukránok képesek az ellenállásukat olyan mértékben folytatni, amely rendkívül megnehezíti az orosz hadműveleti célok elérését, és megtartását. Persze, ennek kapcsán az is nagy kérdés, hogy az orosz társadalom tűrőképessége meddig feszíthető. Hogy Putyin számára nem lehet a végletekig elmenni ebben a kérdésben, az abban látszott, hogy a sorozás meghirdetésére rögtön az orosz férfiak tízezrei indultak külföldre. Ez újkeletű jelenség! Ilyen még talán soha nem fordult elő a világnak ezen a táján, de Európában sem!

Az amerikai John Mearsheimer amerikai politológus professzor és nemzetközikapcsolatok-szakértő a közelmúltban Magyarországon járt, és egy interjúban elismerte azt, amit eddig is mindenki tudott, hogy az Északi Áramlat felrobbantása amerikai érdek volt.

„Ebből is következik, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának szerepe az ukrán-orosz konfliktusban meghatározó. Ezért sem mindegy, hogy Joe Biden elnök meddig marad hatalmon”

A félidős szavazás eredményei azt mutatják, az sem biztos, hogy a demokrata kormányzatot 2024-ben a republikánusok fogják váltani. Most már az sem, hogy Donald Trump lesz a kihívó. Persze, addig még sok ukrán és orosz katonának kell meghalnia, és még az is előfordulhat, hogy az amerikai pénzügyi támogatás, illetve annak hiánya, egyszer csak jelentkezni fog az amerikai pénzügyi rendszerben. Elvileg már most is jelentkezik, de a Biden-adminisztrációnak annyira jó a sajtója – a mainstream média mögötte áll  -, hogy még el tudják fedni a bajokat, mint a 40 százalékos inflációt. Mearsheimer még az atomháborút sem zárta ki abban az esetben, ha az oroszok veszítenek. A politológus professzor reálisan értékeli az ukrán-orosz konfliktus kísérő jelenségeit. Talán csak egy dologban téved, amikor azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke Európa meggyengítése. Akkor miért ez a látszat?

„A mostani félidős választási eredmény – feltéve, ha nem történt újabb nagyarányú csalás – azt mutatja, hogy az amerikai társadalom bizonyos rétegei szorosan összezárták, hogy megvédjék a Biden-kormányzatot”

Hogy milyen rétegek? Mondjuk a harmadik-negyedik generációs bevándorlók leszármazottai, akik nem akarják, hogy szigorítsák a bevándorlási törvényeket, az egyre szélesebb frontot jelentő LMBTQ közösségek, a városi értelmiségek, és mindazok, akiket sikerült a globális médiának ,,megdolgozni”. Könnyen lehet, hogy a demokraták győzelmében döntő tényező volt, hogy az amerikai társadalom nagy része igazságosnak tartja az ukránok harcát, emiatt pedig támogatja a Biden kormányzatot. Ha így áll a dolog, akkor ez Európa számára a lehető legrosszabb forgatókönyvet jelenti, mert ha az amerikaiak csökkentik az Ukrajna talpon maradásához szükséges pénzügyi támogatást, akkor azt az EU-nak „kell” átvennie. Mint tudjuk és látjuk, az amerikai gazdasági érdekekhez több szálon bekötött Ursula von den Leyen számára semmi sem lehet elég drága, hogy a családja és a barátok jövőjét mindörökre bebiztosítsa.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Amíg megy a levélszavazás, az valahogy mindig demokrata győzelmet hoz!
    Az orosz fiatalok is globalizálódnak tudatilag, és kell a jólét, ami otthon nincs annyira meg, mivel még Magyarországon is 50%-al több az egy főre jutó GDP (18 ezer $) mint Oroszországban (12 ezer $)!
    Normálisan gondolkodó (USA) ember számára a szövetséges (EU) meggyengítése logikátlan és káros. Aki aljasul gondolkodik, annak lehet, hogy nem.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK