//Nukleáris kalandorság
Jens Stoltenberg Nato-főtitkár Mark Esperrel, az Egyesült Államok védelmi miniszterével beszélget a NATO brüsszeli főparancsnokságán 2019. június 27-én Fotó:EUROPRESS/Virginia Mayo/Pool/AFP #moszkvater

Nukleáris kalandorság

MEGOSZTÁS

Nem nyugszik a NATO. Érthető, hiszen megváltozni nem tud, és nem is akar, így pedig folyamatosan ellenségekre van szüksége ahhoz, hogy igazolja a létét. S mivel Kínát kereskedelmi eszközökkel próbálja Amerika lassítani, a terroristákra meg nem lehet rakétákkal lőni, így marad a katonai ellenségként már jól bejáratott Oroszország. Aztán folytatódhat a fegyverkezés, és fürödhet a megrendelésekben az amerikai hadiipar, az oroszok pedig a gazdaság modernizálása helyett rakétákra költik a pénzüket. Erre mondják, két legyet egy csapásra!

Jens Stoltenberg Nato-főtitkár Mark Esperrel, az Egyesült Államok védelmi miniszterével beszélget a NATO brüsszeli főparancsnokságán 2019. június 27-én Fotó:EUROPRESS/Virginia Mayo/Pool/AFP #moszkvater
Jens Stoltenberg a NATO főtitkára Mark Esperrel, az Egyesült Államok védelmi miniszterével beszélget a NATO brüsszeli főparancsnokságán 2019. június 27-én
Fotó:EUROPRESS/Virginia Mayo/Pool/AFP

Bizonyítja ezt a logikát Jens Stoltenberg minapi kirohanása is. A NATO főtitkára megfenyegette Oroszországot, hogy amennyiben augusztus 2-ig nem tér vissza a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződéshez (INF), válaszlépéseket foganatosítanak. Hogy milyeneket, arról a szervezet külügyminiszterei állítólag e heti tanácskozásukon döntöttek. Jens Stoltenberg konkrétumokról nem beszélt, ám diplomáciai források szerint több, atomfegyver hordozására képes amerikai harci repülőgépet, valamint hadihajót vezényelhetnek a kontinensre, illetve gyakrabban tarthatnak hadgyakorlatokat.

„Egy szó, mint száz, folytatódik az Oroszország bekerítése, a határai mentén a katonai felvonulás”

Ráadásul még ezért is Moszkvát teszik felelőssé, pedig az INF-szerződést az Egyesült Államok borította, és Donald Trump döntése alapján február elején megkezdte a kivonulást a megállapodásból. Arra hivatkozva, hogy Oroszország már 2014 óta megsérti a megállapodást. Mintha az Egyesült Államok nem ezt tenné. Erre válaszul jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy Moszkva is felfüggeszti részvételét a szerződésben, és egyúttal kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére. A Kreml azt is megüzente, hogy nagy baj lesz, amennyiben az amerikai rakéták túl közel merészkednek. Erre persze felhördült a nyugati világ, és agresszív magatartással vádolta Moszkvát.

De melyik fél is most a kalandor, és az agresszív?  A döntést önökre bízom. Én csak annyit teszek ehhez hozzá, hogy ez tipikus kocsmai stílus. Előbb provokálunk, aztán amikor a másik fel felemeli a kezét, ütünk. Persze, csak védekezésképpen! Hát, ezért örülök annak, ha Putyin és Trump a hét végén legalább beszélnek egymással. Mert közben a világban egyre többen rakétákkal hadonásznak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.