„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Tilo Gräser írása a #moszkvater.com-on
„szükségünk van egy közös bőröndre piros gombbal, amely a nagy uniós országok között vándorol”
Fotó:EUROPRESS/Brendan Smialowski/AFP
A közelmúltban ért véget New Yorkban a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés tagállamainak második találkozója. A résztvevők felhívták a figyelmet a „nukleáris elrettentés” visszatérő politikájának következményeire. Egy ilyen politika egyszerre jelentene veszélyt az emberi biztonságra, és akadályozná az előrehaladást a nukleáris leszerelés terén. Úgy tűnik, ez az Európai Uniót (EU) és különösen Németországot nemigen érdekli.
„A nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés 2021-ben lépett hatályba, és a Német Szövetségi Köztársaság nem ratifikálta. Ehelyett a német politikusok, politológusok és újságírók egyre inkább azt követelik, hogy az EU – és a Bundeswehr – rendelkezzen saját nukleáris fegyverekkel”
Erre hívja fel a figyelmet a German Foreign Policy (GFP) külpolitikai információs szolgálat egy a minap megjelent cikkében. „Németországban egyre erősebben követelik, hogy az EU rendelkezzen atomfegyverekkel” – olvasható a cikkben. Ezt Donald Trump 2024-es újabb választási győzelmének lehetőségével, és az állítólagos „orosz fenyegetéssel” indokolják.
Olyan újságírók, mint Hajo Schumacher, Herfried Münkler politológus és Joseph Fischer volt német külügyminiszter (Zöldek) is azok között vannak, akik az EU, sőt a német fegyveres erők atomfegyverkezését szorgalmazzák. Schumacher az ARD „Maischberger” című műsorában november 14-én többek között a következőket mondta: „Fel kell tennünk magunknak a kérdést, szükségünk van-e saját atomrakétákra Németországban?”. November végén Münkler egy interjúban azt fejtegette, hogy „az Európának nukleáris képességeket kell kiépítenie”. A politológus a sajtóban megjelent beszámolók szerint úgy fogalmazott, hogy
„szükségünk van egy közös bőröndre piros gombbal, amely a nagy uniós országok között vándorol”
Ezt követően néhány nappal ezelőtt Fischer volt külügyminiszter azt követelte, hogy Oroszországot európai atomfegyverekkel „riasszák el”.
Az okokat boncolgatva a GFP megállapítja, német vezetői körökben növekszik a Trump jövő évi újraválasztása miatti aggodalom. Attól tartanak, hogy az Egyesült Államok ebben az esetben kivonulhat a NATO-ban és Európában betöltött aktív szerepéből. A konfliktus Kínával – „szükség esetén katonai összecsapás” – fontosabb lehet Washington számára. Az amerikai csapatok és atomfegyverek esetleges kivonása esetén az uniós államoknak nemcsak hagyományos, hanem nukleáris fegyverekkel is fel kellene fegyverkezniük, utal az érvekre a GFP.
„Ennek oka, hogy az amerikai <nukleáris ernyő> nélkül Európa védtelen lenne az orosz <nukleáris zsarolással> (Fischer) szemben”
Fischer volt zöldpárti vezető és volt német külügyminiszter azt állította, „amíg olyan szomszédunk van, mint a Putyin birodalmi ideológiáját követő Oroszország, addig nem engedhetjük meg magunkat, hogy ne rettentsük el azt”. Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter és Carlo Masala, a Bundeswehr politológusa, a Német Külkapcsolatok Tanácsa által (DGAP) „A következő háború megakadályozása” címmel publikált tanulmányának szerzői szintén hasonló állításokat tesznek.
„A fegyverkezés és a háborúskodás verbális uszítói – mert másként nem lehet fogalmazni – keveset törődnek azzal, hogy az elemzések és értékelések szerint nem fenyegeti Európát katonai támadás Oroszország felől”
Ezt még Masala politológus is elismerte október közepén Berlinben egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva. Úgy tűnik, az sem játszik szerepet, hogy Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin, az elmúlt hónapokban többször is kijelentette, hogy Moszkva nem fenyeget senkit, atomfegyverrel sem. A Valdaj Klub idei ülésén október 5-én például elmagyarázta, hogy az ide vonatkozó orosz doktrína két esetben írja elő a nukleáris fegyverek alkalmazását. Egyrészt válaszul egy Oroszország elleni nukleáris csapásra, másrészt, ha az Oroszországi Föderáció létét hagyományos agresszió veszélyezteti.
Jelenleg azonban egyik eset sem áll fenn, idézték az orosz elnököt egy Valdaj Klubról szóló RT DE riportban. Szergej Karaganov orosz politológus kijelentése korábban nagy port kavart föl, amikor egy cikkében nukleáris fegyverek elsőként történő bevetését javasolta európai célpontok ellen megelőzés céljából. „Az ilyen követelések rendkívül felelőtlenek és veszélyesek” – jelentették ki többek között az orosz Kül- és Védelmi Politikai Tanács tagjai az RT DE szerint.
Ezzel szemben a GFP szerint a jelenlegi, 2022. október 27-i amerikai nukleáris stratégia („Nuclear Posture Review”) hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok nem fontolgatja a lemondást a nukleáris első csapásról. Az információs szolgálat legutóbbi cikkében arra is rámutat, hogy vezető francia politikusok szintén kijelentették, Párizs készen áll arra, hogy akár elsőként vessen be nukleáris fegyvereket. Franciaország az egyetlen uniós ország, amely saját nukleáris erővel rendelkezik.
https://www.german-foreign-policy.com/news/detail/9430
https://www.dw.com/de/atomwaffenverbot-in-kraft-ohne-deutschland/a-56272920
https://transition-news.org/die-angst-vor-dem-friedensmodus-und-sozialdemokratische-bluthunde
https://dgap.org/de/forschung/publikationen/den-naechsten-krieg-verhindern-edina-iii
https://transition-news.org/nato-bereitet-sich-auf-atomkrieg-vor
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater