„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Moszkva nem hátra, hanem előre néz

2023. okt. 23.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A közös magyar-orosz történelem fájó és kényes pontját jelenti 1956-os forradalom leverése. Az orosz tankoknak a szabadságért folytatott harc megtörésében játszott szerepéről Budapest és Moszkva évtizedeken át egyaránt hallgatott, majd 1990 után Magyarországon ez már nem volt tabu, Oroszországban azonban egy budapesti bocsánatkérés után érthető módon szégyenlősen kerülték a témát. Ma azonban már más idők járnak, és ha néha ellentmondásosan is, de Moszkva is beszél erről a kérdésről. Olyannyira, hogy a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetsége még közleményt is kiadott, amelyben hangsúlyozza, politikai szempontból ez a téma az orosz fél számára le van zárva, annak kutatása, tárgyalása a történészekre tartozik.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulója alkalmából tartott hagyományos fáklyás felvonulás résztvevői vonulnak a Rákóczi Szövetség szervezésében a Műegyetemtől a Bem térre a Szent Gellért rakparton 2023. október 22-én #moszkvater

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulója alkalmából tartott hagyományos fáklyás felvonulás résztvevői vonulnak a Rákóczi Szövetség szervezésében a Műegyetemtől a Bem térre a Szent Gellért rakparton 2023. október 22-én
Fotó:MTI/Máthé Zoltán

A Nagykövetség közleménye a Magyarországi nemzeti ünnep, a 1956-os forradalom és szabadságharc napjával kapcsolatban

„A modern Oroszország a magyar nép történelmi emlékezetét változatlanul tiszteletben tartja, és elismeri, hogy közös történelmünkben bonyolult kérdések vannak, amelyek közé az 1956-os események joggal tartoznak”

Borisz Jelcin elnök még 1992 novemberében, budapesti látogatása során először szólalt meg nyilvánosan ebben a kérdésben. Akkor szimbolikus gesztusként átadta a magyar félnek az akkori eseményekről szóló levéltári dokumentumokat, és elismerte a szovjet vezetés cselekedetei hibásak voltak. Később, 2006-ban Vlagyimir Putyin elnök a magyar vezetőséggel Budapesten folytatott megbeszélései során megjegyezte, hogy a múlt minden problémája ellenére, amelyhez kétségtelenül hozzátartozik 1956-os év is, a jövőre kell gondolni és fejleszteni kell a kétoldalú együttműködést.

Nemrég, a Keleti Gazdasági Fórum ez év szeptember 12-i plenáris ülésén Putyin elnök a moderátor kérdésére válaszolva megerősítette, hogy Oroszország már régóta elismerte, hogy a Szovjetunió politikájának ez a része helytelen volt.

„A külpolitika területén nem lehet olyasmit tenni, ami nyilvánvalóan ellentmondásban van más nemzetek érdekeivel”

Hangsúlyozta ráadásul, hogy a nyugati országok és az USA most éppen ezt teszik, nyomást gyakorolva a szövetségeseikre.

Később idén október 5-én, a Valdai Vitafórum plenáris ülésén Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy a múlt század közepén számos nyugati ország szította a Magyarországon is előforduló problémákat. Ezek többek között az akkori magyar vezetés hibáihoz kapcsolódtak. Ráadásul külföldön képeztek ki militánsokat, akiket Magyarországra szállítottak.

„Az elnök szerint azonban nehéz ezeket az eseményeket «színes forradalomnak» nevezni, mert az országon belül volt belső alapja a komoly tiltakozásnak”

Ez egy nyilvánvaló dolog. Az orosz államfő arra szólított fel, hogy a mai megfogalmazásokat ne tegyük át az akkori időkre.

Valójában helytelen lenne a múlt eseményeit a mai szemszögből, az akkori történelmi kontextuson kívül kommentálni. Továbbá elfogadhatatlan, amikor ezeket az eseményeket annak érdekében használják ki, hogy a jelenlegi események realitásaiból politikai előnyt húznak.

Politikai szempontból ez a téma az orosz fél számára le van zárva, amit Vlagyimir Putyin elnök a fent említett nyilatkozatai ismét megerősítettek.

„Ami az 1956-os felkelés történelmi kontextusban történő értékelését illeti, mindig is azt támogattuk és támogatjuk, hogy azt történészek végezzék el szakmai szinten”

Erre a célra létezik egy megfelelő kétoldalú bizottság, amely munkáját szükség esetén újra lehetne indítani. Egy ilyen szakmai és felelősségteljes beszélgetés többek között lehetővé tenné, hogy kizárjuk a történelem opportunista átírásának lehetőségét, a kellemetlen tények kitörlését és az aktív résztvevők szerepének elhallgatását. Ezekben a kérdésekben alapvetően fontos, hogy a történelmi tényekre, a levéltári anyagokra és a kortársak tanúságaira támaszkodjunk.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Ez a kérdés nincsen lezárva amíg az 1956 leverői, és az 50. évforduló ünnepét szétverők a börtönbe nem kerülnek! A menetelő oroszokra emlékeztető ‘vaskefét’ el kell távolítani a Városligetből!

    • Ha a 14 éve folyamatosan kormányzó Fidesz eddig nem tette meg, akkor már nem is fogja. Így a harciasságnak nem sok értelme marad. Oroszországban kit csukna börtönbe?

      • Oroszországban? Én rosszul lettem amikor végigolvastam Szolzsenyicin Gulagról írt könyvét. A könyvet elajándékoztam egy joghallgatónak, hogy Visinszkij jogfelfogását ismerje meg. (Olyan derék lengyelek, mint Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij és Andrej Januarjevics Visinszkij foglalkoztak az emberek tömeges izé.. szovjetesítésével.)
        Tehát az oroszokat kihagynám, mert leülték már a múltat és a jövendőt..

KAPCSOLODÓ CIKKEK

„Indokolatlan eszkaláció az orosz diplomaták kiutasítása”

2026. szept. 12.
„Az új magyar vezetés döntése az orosz diplomaták kiutasításáról nyíltan barátságtalan, megalapozatlan lépés, valamint a magyar fél részéről...

Paks II.: Tények és vélemények

2026. szept. 12.
A tények makacs dolgok. Különösen akkor, amikor egy több mint másfél évtizedes energetikai döntés-előkészítési folyamatot utólag néhány mond...

Mit akar a „globális Dél”?

2026. szept. 11.
Az indiai fővárosban tartja csúcstalálkozóját az úgynevezett globális Dél egyik legfontosabb szervezete, a BRICS. A résztvevők elsősorban az...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater