Kezdőlap » x-demokrata » Moszkva felé fordulna Kolomojszkij
Ihor Kolomojszkij #moszkvater

Moszkva felé fordulna Kolomojszkij

A jelenleg legbefolyásosabb  ukrán oligarcha az IMF küldöttségének érkezése előtt a The New York Timesnak nyilatkozva ismét azzal zsarolta a Nyugatot, hogy Kijev közeledni fog Moszkvához, amennyiben nem kap elég támogatást.

Ihor Kolomojszkij #moszkvater
Ihor Kolomojszkij
Fotó:EUROPRESS/VLADYSLAV MUSIENKO/UNIAN/AFP

Ha a nyugati országok továbbra is ilyen lekezelően viszonyulnak Ukrajnához, akkor Kijev közeledni fog Moszkvához. Oroszországgal a gazdaság életre lehelése miatt is helyre kell állítani a kapcsolatokat. Ukrajnát az Oroszországgal folytatott harcban felhasználja a Nyugat, az Európai Unió és a NATO azonban aligha fogja felvenni a tagjai közé. Ám ha az orosz tankok majd Krakkó és Varsó alatt állnak, akkor tele lesz a tábornokok gatyája, és rohannak majd Pampers pelenkát venni! Ezeket a Donald Trump stílusára emlékeztető kijelentéseket a jelenleg legbefolyásosabb ukrán oligarchának tartott, botrányos beszólásairól elhíresült Ihor Kolomojszkij tette az IMF küldöttségének Kijevbe érkezése előtt a The New York Timesnak nyilatkozva. Mint a lap megjegyzi,

„az Ukrajnába 2017-es távozása után csak Volodimir Zelenszkij beiktatása után visszatérő  Kolomojszijra oda kell figyelni, mert komoly befolyással bír az elnökre, aki ugyan egyértelműen nyugati irányultságú, ám elődjével ellentétben kész közeledni Oroszországhoz”

A milliárdos kifejtette, hogy nem különösebben szereti Oroszországot, ám Amerika nem támogatja eléggé Ukrajnát. „Oroszország erősebb nálunk, ezért aztán normalizálnunk kell a kapcsolatokat Moszkvával… Az emberek békét akarnak, és jobban élni. Önök pedig háborúra kényszerítenek bennünket, ráadásul úgy, hogy erre nem is adnak pénzt. Az Egyesült Államok csak arra használja Ukrajnát, hogy rajta keresztül gyengítse Oroszországot. Az utolsó ukránig harcolnának Oroszországgal!” – fogalmazott a befolyásos ukrán milliárdos.

A cikk szerzője Anton Troianovski mindezek kapcsán megjegyzi, hogy ezek a kijelentések egyrészt magyarázhatók Kolomojszkij személyes érdekeivel, mivel a milliárdos szeretné kihasználni az orosz bizniszben rejlő lehetőségeket. Másrészt sértettségével, hiszen Ukrajna nyugati partnerei, így az IMF is folyamatosan arra szólítják fel Zelenszkijt, hogy tartson távolságot Kolomojszkijtól.

Az oligarcha beszél Ukrajna euroatlanti integrációjáról is. „Úgysem fognak Önök felvenni minket…, nem érdemes hát az időt vesztegetni az üres fecsegésre. Miközben Moszkva nagyon is bevenne bennünket egy új Varsói Szerződésbe” – provokál Kolomojszkij, felvetve azt is, hogy orosz hitelekkel lehetne kiváltani az IMF feltételekhez kötött kölcsöneit.

„Felveszünk 10 milliárd dollárt az oroszoktól. Úgy gondolom, hogy szívesen odaadnánk most nekünk. Hiszen hogyan lehet a leggyorsabban megoldani a problémákat, és helyreállítani a kapcsolatokat? Hát pénzzel!”

 – fogalmaz Kolomojszkij, megjegyezve, hogy az ukrán gazdaság érdeke is a kapcsolatok helyreállítása Moszkvával. „A háború traumája idővel elmúlik. Öt-tíz év, és az emberek elfelejtik a kiömlött vért!” – teszi hozzá cinikusan. Az oligarcha egyébként nem véletlenül emleget 100 milliárd dollárt, hiszen a kijevi városi legendák szerint Vlagyimir Putyin állítólag 2014-ben ennyit ajánlott közvetítők útján Ukrajna akkori erős emberének Olekszandr Turcsinovnak azért, ha Kijev lemond a Krímről, valamint a NATO- és EU-tagságról.

A lap emlékeztet arra is, hogy 2014-ben az 56 éves milliárdos a szomszédos Donbasszban kirobbant háború közepette nehéz helyzetben elfogadta a dnyepropetrovszki kormányzó posztját, és saját pénzéből finanszírozta a Kelet-Ukrajnában harcoló önkénteseket. „Én 2014-ben már megmutattam, hogy nem Oroszországgal vagyok. Most csak objektívan elmondom, hogyan látom a helyzetet, és merre mennek a dolgok” – fogalmaz mindezek kapcsán. Beszél arról is, hogy keményen dolgozik azon, hogy helyreálljanak a kapcsolatok Oroszországgal, részletekbe azonban nem bocsátkozik, mert mint megjegyzi, „az amerikaiak csak bezavarnak és mindent elrontanak”.

„Ha a demokraták sokat okoskodnak, erőteljesebben fogunk közeledni Oroszországhoz. Az orosz tankok Krakkó és Varsó alatt állnak majd, és az Önök NATO-jának tele lesz a nadrágja”

– zsarolja meg nyíltan az Egyesült Államokat az ukrán oligarcha. Az interjú természetesen kitér Kolomojszkij és Zelenszkij viszonyára is, és a dniprói klán feje azzal vág vissza, hogy tényleg kiterjeszti az elnökre a befolyását, ha a Nyugat nem hagy fel a démonizálásával. „Ha az Önök szemüvegén át nézem magamat, akkor egy monstrumot, egy bábjátékost, Zelenszkij gazdáját, apokaliptikus tervek szövögetőjét látom” – évődik az újságíróval az oligarcha. Majd konkrét dolgokra kitérve elmondja, hogy Zelenszkij helyében ő bizony kivizsgálná Joe Biden egykori amerikai alelnöknek és fiának az ügyeit, mint azt Trump is kéri.

Kolomojszkij kijelentéseire, mint mindig, most is sokan felkapták a fejüket. Sokan jegyzik meg az interjú kapcsán, hogy „Benya bácsi most is zsarolja a Nyugatot azzal, hogy Ukrajna Oroszország felé fordul, ha nem segítik megfelelően”. Másképpen fogalmazva, Kolomojszkij Ukrajnát árulja. A kormányzó Nép szolgája párt frakcióját vezető David Arahamija bírálta Kolomojszkijt amiért felvetette, hogy az IMF hiteleit orosz kölcsönnel váltaná ki. De ez a bírálat is a játék része lehet, hiszen logikus szereposztás, hogy Kolomojszkij zsarol, míg a hatalom elhatárolódik. S miközben a fél világ Kolomojszkij szavain ámul, és azok üzenetét próbálja megfejteni, a rada első olvasatban elfogadta a föld szabad adásvételét engedélyező törvényt.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.