//Modernizációs ugrás az orosz gáziparban
Az amuri évi 40 milliárd köbméteres teljesítményével világ második legnagyobb földgázfeldolgozója #moszkvater

Modernizációs ugrás az orosz gáziparban

MEGOSZTÁS

A koronavírus járvány sem állította le a főként állami forrásból megvalósuló nagyszabású ipari és infrastrukturális beruházásokat Oroszországban. Videókonferencia keretében Vlagyimir Putyin adta át a Gazprom gázfeldolgozó üzemét. Az Amuri gázfeldolgozó üzem a világ egyik legnagyobb kapacitású gázfeldolgozója. Az üzemben értékes komponenseket, köztük héliumot vonnak ki a földgázból. A beruházás egyben jelzi a Gazpromon belül zajló stratégiaváltást, amelynek középpontjában a feldolgozott gázipari termékeken van a hangsúly.

Az amuri évi 40 milliárd köbméteres teljesítményével világ második legnagyobb földgázfeldolgozója #moszkvater
Az amuri évi 40 milliárd köbméteres teljesítményével világ második legnagyobb földgázfeldolgozója
Fotó:EUROPRESS/Press-service of Gazprom/Sputnik/AFP

A világ egyik legnagyobb gázfeldolozóját és hélium előállító üzemét avatta fel Vlagyimir Putyin. A Szibéria Ereje vezeték melletti, az Amuri terület Szvobodnij városa körzetében épült (Amurszkij gazopererabotajuscsij zavod) hat termelőegysége közül első kettőt helyezték üzembe.

„Ez forradalmi változás a Gazprom stratégiájában, és mutatja az elmozdulást a földgáz kitermelése és továbbítása mellett a feldolgozás irányába. Ezzel a Gazprom nem más országok vegyiparát segíti akaratlanul is, hanem immár az orosz gázfeldolgozó szektort erősíti”

Az amuri évi 40 milliárd köbméteres teljesítményével világ második legnagyobb földgázfeldolgozója. Az üzemben a kínai exportra szánt gázt dolgozzák fel. A gyár héliumtermelése is számottevő lesz, hiszen évi 60 millió köbméteres teljesítményével a legnagyobb a világon.

Az építkezéshez 2015-ben láttak hozzá, és a tervek szerint 2025-re fejezik be teljesen. A mintegy 800 milliárd rubelre becsült beruházás (egy rubel jelenleg négy forintot ér) nem az egyetlen, hiszen már működik Szibériában Oroszország legnagyobb petrolkémiai komplexuma, amely 650 milliárd rubelért épült. Az irkutszki létesítmény maximális kapacitása évi 500 ezer tonna polipropilén. A sok száz milliárd rubeles beruházások közé tartozik az észak-szibériai Jamal-félszigeten épülő gázfeldolgozó is.

„A beruházással szintet lép az eddig alapvetően a nyersanyag exportra alapozó orosz gázipar, a vegyipar egész szegmense épülhet ki polietilénből és polipropilénből előállított termékek gyártásával, az üzem így jelentős lökést ad Kelet-Szibéria és a Távol-Kelet gazdasági fejlődésének, a hélium előállításának a globális piacán pedig az élcsoportba repíti Oroszországot”

Az amuri feldolgozóban a földgázból évente 2,4 millió tonna etánt, 1,5 millió tonna cseppfolyósított propánt és butánt, 200 ezer tonna egyéb gázokat nyernek ki. Így ez már nem az importőröket gazdagítja, hiszen ők így már csak az értékes adalékoktól megfosztott fűtőgázt kapják. Az így kinyert gázok egy részéből polietilénből és polipropilénből készülő termékeket állítanak elő, míg az egészségügyi iparban a mesterséges lélegeztetéshez vagy az IT szegmensben a számítógép chipekhez is használt hélium nagy részét exportálják. A hélium iránt így egyre nagyobb a kereslet, különösen Délkelet-Ázsiában.

Jelenleg a hélium globális piacán Oroszország részesedése mindössze 3 százalék. A piacvezető az Egyesült Államok 56 százalékkal, őt követi Katar 28 és Algéria 9 százalékkal. Ha majd mind az amuri üzem mind hat termelőegysége üzemel, az 80 százalékkal növeli meg a Gazprom feldolgozó kapacitását. Az üzem éves feldolgozói kapacitása 42 milliárd köbméter gáz lesz, a 60 millió köbméteres hélium kinyeréssel pedig e szektorban a világ legnagyobb feldolgozója lesz.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.