Mit ír az orosz tankönyv 1956-ról?

A #moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal a héten kirobbant 11. osztályos orosz történelemkönyv körüli viták kapcsán beszélgettünk.

Augusztus elején mutatták be Moszkvában a 10. és 11. osztályosoknak szóló új történelem tankönyveket. Ez utóbbi, az 1945 utáni korszakot tárgyaló könyv komoly érdeklődést váltott ki a nemzetközi sajtóban már csak azért is, mert 100 oldalon foglalkozik a Vlagyimir Putyin nevével fémjelzett elmúlt 23 évvel, és 18 oldalon a „különleges katonai műveletekkel”. Magyarországon nem ez, hanem az 1956-os magyar forradalomról, illetve az 1990-es közép-európai kivonulás elhibázott voltáról szóló pár sor verte ki a biztosítékot. S mivel a téma azonnal a politikai viták középpontjába került, aligha meglepő, hogy a téma gellert kapott. Egyrészt a szöveg első változatban finoman szólva is szabad fordítása, értelmezése, másrészt az olvasatok meglehetős átpolitizáltsága miatt. Sokan például úgy értelmezték, hogy a tankönyv fasisztának nevezi a magyar forradalmat és a forradalmárokat, és újraéledt az orosz tankönyvben 1956-nak a rendszerváltás előtti értelmezése. Nem igazán segített a tisztánlátásban, és további értelmezési vitákat generált az orosz nagykövetségnek az Fb-n közzétett állásfoglalása sem.

Hogy is hangzik a tankönyvben az ominózus pár sor magyar fordítása? Miért nem jó, ha a politikai térbe kerülnek a történelmi kérdések? Miért is született meg ez az új tankönyv? Milyen is valójában az új orosz tankönyv szemlélete? Mivel magyarázható, hogy megszépül a szovjet korszak, és miért kerültek bele a könyvbe az aktuális események, így az Ukrajnában jelenleg is folyó háború? Miért nem használja az orosz tanköny 1956-tal kapcsolatban a forradalom szót, és miért érezhetjük úgy, hogy azt valójában „színes forradalomnak” tartja? Mit mondott Putyin a Szovjetunió felbomlásáról, és miért tarthatja azt a 20. század legnagyobb tragédiájának? Miért kell a helyén kezelni egy ilyen tankönyvet? Milyen is ma az oroszok Magyarország-képe?

Egyebek mellett ezekről kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #moszkvater és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.

A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com