„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Andrij Sevcsenko a Svédország elleni ukrajnai Európa-bajnokság mérkőzésén 2012, június 11-én
Fotó:EUROPRESS/Jeff PACHOUD/AFP
Ki gondolta volna, hogy az ukrán labdarúgás a csernobili katasztrófának köszönheti labdarúgásának eddigi legeredményesebb klasszisát. Ugyanis amikor 1986 áprilisában felrobbant az atomerőmű egyik reaktora, a Sevcsenko-családot a Fekete-tenger partjára költöztették. Ekkor már majdnem tíz éves volt Andrij Sevcsenko, aki éppen két sportág, a labdarúgás és az ökölvívás között őrlődött.
„Szíve természetesen a foci felé húzta, ám amikor jelentkezett egy kijevi sportiskolába, miből másból, mint labdavezetésből megbukott”
Úgy tűnt, marad a ring, ám Ukrajna nagy szerencséjére a Dinamo Kijev egyik tehetségkutatója kiszúrta őt. A kis Andrij remekül játszott egy gyermektornán, ahol gólkirály lett, így a család és a megfigyelő rövid eszmecseréjét követően az ifjú Sevcsenko máris a híres kijevi klubnál találta magát. Egy biztos, ha nincs az a jószemű szakember ott 1986 táján, a világ vélhetően kevesebb lett volna egy klasszis csatárral.
„Persze akkor még senki sem gondolta, hogy Andrij három országban lesz sztár, nyer bajnoki címeket és arat kupagyőzelmeket. Hogy megnyeri a Bajnokok Ligáját, valamint Oleg Blohin és Igor Belanov után ő lesz a harmadik ukrán labdarúgó, aki 2004-ben elnyeri az Aranylabdát”
A függetlenségét visszanyerő Ukrajna válogatottjában 48 találatával messze a legeredményesebb játékos lett, és hazája színeiben egészen a negyeddöntőig jutott el a 2006-os világbajnokságon, ahol a későbbi aranyérmes olaszok tudták csak megállítani Sevcsenkóékat.
„Noha sokan nem hitték volna, de ő képes volt túlszárnyalni Blohint”
Már egészen korán, 14 évesen kiérdemelte volna a Mr. Gól elnevezést, és az Ian Rush kupán elért gólkirályi cím után már a kijevi szakemberek is bíztak abban, hogy egy új csillag van születőben. Nem kellett sokáig várni arra, hogy berobbanjon az ukrán labdarúgás ékköveként számon tartott Dinamóba. Előbb a tartalékbajnokságban lett gólkirály, majd 18 évesen, 1994. október 20-án debütálhatott a hazai bajnokságban a felnőtteknél.
„Szerhij Rebrovval, a Ferencváros mai vezetőedzőjével félelmetes csatárkettőst alkottak”
„A mi párosunk remekül kiegészítette egymást. Szerhij hátravont csatárt játszott mögöttem, és remekül megértettük egymást. De a legfontosabb az volt, hogy ugyanúgy gondolkodtunk a futballról” – nyilatkozott Sevcsenko a FourFourTwo által szervezett chatinterjún.
Amikor 21 évesen mesterhármast vágott a Nou Campban a híres Barcelonának – a Kijev egyébként 4-0-ra nyert –, majd rá egy évre egészen a BL-elődöntőig vitte a hátán a Dinamót, már nem volt kérdés, hogy rövidesen egy nyugati élklubban fogja szórni a gólokat. Nem volt túlzás azt mondani, hogy Sevának volt köszönhető a nagy menetelés – olyan csapatokat győztek le, mint az Arsenal és a címvédő Real Madrid –, ugyanis a sorozat gólkirálya lett 11 találatával. Először, de nem utoljára.
„A nagy átigazolásra 1999-ben került sor, amikor a 23 éves, de már ötszörös ukrán bajnok Andrij 25 millió dolláros vételár fejében a Serie A egyik élcsapatához, az AC Milanhoz szerződött”
Silvio Berlusconi egy pillanatra sem bánta meg, hogy akkoriban csillagászati összegnek számító átigazolási díjért megszerezte Sevcsenkót. Az ukrán csatár azonnal beköszönt a bemutatkozó meccsén – 1999. augusztus 28. Lecce ellen 2-2 –, majd erről a szokásáról később sem mondott le, így az olasz pontvadászat első külföldijeként a bemutatkozó évében gólkirály lett 24 találatával. A következő két szezonban sem aprózta el, összesen 51 gól fűződött a nevéhez 89 mérkőzésen, miközben a 2000/2001-es BL-idényben ismét gólkirály lett 9 találattal úgy, hogy a Milan nem jutott tovább a második csoportkörből.
„Már csak a nemzetközi kupasiker hiányzott, ugyanis 2001/2002-es UEFA-kupa idényben megint az elődöntő jelentette Sevcsenkónak a végállomást”
Úgy tűnt, el van átkozva az ukrán csatár, ráadásul 2002 őszén súlyos térdsérülést szenvedett a cseh Slovan Liberec elleni BL-selejtezőn. Hónapokat kellett kihagynia, így nem csoda, hogy a bajnokságban mindössze öt találatig jutott. A Bajnokok Ligájában viszont sorozatban betalált, így a Milan a Real Madrid, az Ajax és a városi rivális Internazionale testén átjutva bekerült a fináléba, ahol a Juventus ellen büntetőpárbajban 1994 óta először végre-valahára elhódította a BL-serleget. Talán mondanunk sem kell, a mindent eldöntő tizenegyest Sevcsenko lőtte a torinóiak hálójába.
„Rengeteg gólt szereztem, de ez a büntetőből lőtt gólom volt pályafutásom legszebb és legfontosabb találata. Ugyanis ennek köszönhetően szereztem meg első nemzetközi trófeámat, ráadásul én lettem az első ukrán BL-győztes. Egy célom volt már csak, hogy Franco Baresi és Paolo Maldini mellett én is a milánói klub legendája legyek”
– jelentette ki Sevcsenko egy későbbi interjújában.
A nagy diadal annyira feldobta a csatárt, hogy 2004-ben újra olasz gólkirály – szezon közben a Siena ellen megszerezte a 100. találatát a piros-feketéknél – és bajnok lett. Az ő góljával hódította el a Milan az európai Szuperkupát, valamint a mesterhármasával az olasz Szuperkupát. Senki nem csodálkozott azon, hogy megkapta az Aranylabdát, és a brazil legenda, Pelé beválasztotta őt a 100 legkiválóbb ma is élő labdarúgó közé. Úgy tűnt, hogy arc-, és combsérülése ellenére 2005 talán még sikeresebb lesz a számára, ám mind a BL-ben – az emlékezetes Liverpool elleni fináléban –, mind az olasz bajnokságban végül az ezüst jutott. A Sors fintoraként a BL-döntőben ezúttal az ő rontott büntetője után maradt alul a Milan… Aztán 2006-ban harmadszor is ő lett a BL-sorozat gólkirálya, ám csapatával mindössze az elődöntőig jutott, ahol a későbbi győztes Barcelona jelentette a végállomást.
„Az orosz milliárdos, Roman Abramovics úgy vélte, az általa megvásárolt angol Chelsea csapatában teljesedhet ki Sevcsenko pályafutása”
A klubtulajdonos első nekifutásra 85 millió fontot és mellé az argentin Hernán Crespót ajánlotta fel az ukránért (2004), aki akkor még nemet mondott. Aztán 2006-ban már létrejött a klubcsere, és Seváért 50 millió eurót fizetett ki Abramovics.
„Biztos vagyok abban, hogy Sevcsenko nagy hasznára lesz a csapatnak. Fantasztikus futballista, és az ő tudása egy szinttel feljebb emeli majd a Chelsea játékát” – jelentette ki az ukrán érkezésekor Peter Kenyon, a londoniak klubvezetője.
És ahogy az már másokkal is előfordult, Sevcsenko nem igazán találta a helyét a londoni kékeknél. 48 bajnokin mindössze 7 gólig jutott el, ráadásul sorsdöntő meccseket kellett kihagynia – BL-elődöntő a Liverpool és FA-kupa döntő a Manchester United ellen – különböző sérülései miatt. Ennek ellenére két korábbi klubja, a Milan és a Dinamo Kijev is jelezte a briteknek, hajlandóak lennének visszavásárolni a csatárt. Előbbi kölcsönvette őt a 2008/2009-es bajnoki szezonra, de a korábbi gólkirály 17 mérkőzésen – többször csereként lépett pályára – már egyszer sem talált be az ellenfelek hálójába.
„Ekkor hazatért Kijevbe, ahol még egyszer utoljára megmutatta, miért is nevezik még mindig Mr. Gólnak: 55 meccsen 20 gól fűződött a nevéhez. Majd 2012-ben, 36 évesen visszavonult az aktív játéktól”
„Harminchárom évesen nem engedheted meg magadnak, hogy a cserepadot melegítsd. Magától jött az ötlet, hogy csatlakozzam a nevelőegyesületemhez, a Dinamo Kijevhez. Tudtam, hogy a Chelsea-nél nagyon kemény a verseny, és a koromat figyelembe véve nem volt túl sok esélyem arra, hogy rendszeres lehetőséget kapjak. Úgy döntöttem, hogy visszatérek a Dinamóhoz, mert úgy éreztem, hogy megvan az erőm ahhoz, hogy még több évig jól játsszak. Úgy érzem, nem okoztam csalódást” – jelentette ki az FFT-nek Sevcsenko második kijevi érájáról.
Magánélete példaértékű lehet mindenki számára. 2002-ben, egy Giorgo Armani partyn ismerkedett meg egy amerikai modellel. Kristen Pazik élete nagy szerelme lett, akit 2004. július 14-én vett el Washingtonban. Milyen a Sors keze, Sevcsenko mindkét fia születését egy-egy bajnoki góllal ünnepelte a pályán. A 2004. október 29-én született Jordan tiszteletére másnap a Sampdoriának lőtt győztes találatot, míg a 2006. november 10-én világra jött Christiant a Watford elleni találatával ünnepelte.
S 2016 óta pedig az ukrán válogatott szövetségi kapitánya, miután Mihajlo Fomenko a válogatott kiesése miatt megbukott a franciaországi Európa-bajnokságon. Sevcsenko pályaedzőből lépett elő, de ő az, aki csoportelsőként juttatta ki a 2021-re tolódott EB-re Ukrajnát. Hogy a 111-szeres válogatott csatár pályakezdő edzőként belevágott a feladatba, abban nagy szerepe volt a mesterének tekintett Valerij Lobanovszkijnak is, aki korábban mindig azt hangsúlyozta neki,
„ha jó edző akarsz lenni, el kell felejtened, hogy futballista voltál”
Volt csatártársával, Rebrovval is tartja a kapcsolatot, heti rendszerességgel beszél a Fradi vezetőedzőjével. „Barátok vagyunk, természetes, hogy gyakorta hívjuk egymást. Folyamatosan beszámol a Ferencvárosban játszó honfitársaink, Haratin és Zubkov fejlődéséről is, és már korábban terveztük, hogy meghívjuk őket a válogatotthoz, kapjanak esélyt arra, hogy megmutassák magukat” – árulta el Sevcsenko a Futbol 1 Velikij Futbol című programjában.
Az egykor a pályán sikeres duó úgy tűnik, a kispadon is képes remek teljesítményre.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
