A II. világháború kitörésének 80. évfordulójára a lengyel kormány nem hívta meg az orosz elnököt, meghívta viszont a német kancellárt

Tombol az őrület a világban. Ennek gyakran esik áldozatául a történelem is. Persze, ez egyáltalán nem véletlen, hiszen az emlékezetpolitika nemcsak az identitás erősítésének a része, hanem az aktuális aktuális világpolitikai szembenállásban a másik oldal gyengítésének is az eszköze. A NATO-ban nem is titkolják, hogy Oroszországot nemcsak szankciókkal kell gyengíteni, hanem például jelenleg az identitásában kulcsfontosságú II. világháborús győzelem megkérdőjelezésével is. Ennek egyik legújabb megnyilvánulása, hogy a II. világháború kirobbanásának 80. évfordulójára a lengyel kormány nem hívta meg az orosz elnököt. Mint hivatalos lengyel körökben fogalmaznak, nem lenne helyénvaló az országot ért agresszióra olyan állammal együtt emlékezni, amely megtámadja a szomszédját. Szeptember 1-re ugyanakkor várják Donald Trumpot, és a hagyományosan a gdanski Westerplattén tartott megemlékezést készek az amerikai elnök kedvéért akár Varsóba is áthelyezni. A héten kiszivárgott információk szerint Lengyelország a szövetségesei körében kíván emlékezni, és így meghívták Angela Merkel német kancellárt is. Mit lehet erre mondani? Nagy zűrzavar lehet egy nemzet tudatában, amelyik a megszállókat nagyobb becsben tartja a felszabadítóknál. De hát ez van akkor, amikor az aktuálpolitikai érdekek átírják a történelmet.