Kezdőlap » Nagykép » Merkel mehet, Putyin nem
Donald Tusk, Angela Merkel és Vlagyimir Putyin 2009-ben, a Westerplattén tartott megemlékezésen #moszkvater

Merkel mehet, Putyin nem

A II. világháború kitörésének 80. évfordulójára a lengyel kormány nem hívta meg az orosz elnököt, meghívta viszont a német kancellárt

Donald Tusk, Angela Merkel és Vlagyimir Putyin 2009-ben, a Westerplattén tartott megemlékezésen #moszkvater
Donald Tusk, Angela Merkel és Vlagyimir Putyin 2009-ben, a Westerplattén tartott megemlékezésen Fotó:EUROPRESS/JANEK SKARZYNSKI / AFP

Tombol az őrület a világban. Ennek gyakran esik áldozatául a történelem is. Persze, ez egyáltalán nem véletlen, hiszen az emlékezetpolitika nemcsak az identitás erősítésének a része, hanem az aktuális aktuális világpolitikai szembenállásban a másik oldal gyengítésének is az eszköze. A NATO-ban nem is titkolják, hogy Oroszországot nemcsak szankciókkal kell gyengíteni, hanem például jelenleg az identitásában kulcsfontosságú II. világháborús győzelem megkérdőjelezésével is. Ennek egyik legújabb megnyilvánulása, hogy a II. világháború kirobbanásának 80. évfordulójára a lengyel kormány nem hívta meg az orosz elnököt. Mint hivatalos lengyel körökben fogalmaznak, nem lenne helyénvaló az országot ért agresszióra olyan állammal együtt emlékezni, amely megtámadja a szomszédját. Szeptember 1-re ugyanakkor várják Donald Trumpot, és a hagyományosan a gdanski Westerplattén tartott megemlékezést készek az amerikai elnök kedvéért akár Varsóba is áthelyezni. A héten kiszivárgott információk szerint Lengyelország a szövetségesei körében kíván emlékezni, és így meghívták Angela Merkel német kancellárt is. Mit lehet erre mondani? Nagy zűrzavar lehet egy nemzet tudatában, amelyik a megszállókat nagyobb becsben tartja a felszabadítóknál. De hát ez van akkor, amikor az aktuálpolitikai érdekek átírják a történelmet.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.