„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„az államfő 2023-ban még 76 százalékos bizalmi indexe mára 26 százalékosra esett”
Fotó:EUROPRESS/Brendan SMIALOWSKI/POOL/AFP
A következő öt évben mindent megteszek azért, hogy az ukránok ne sírjanak. Ezekkel a szavakkal zárta a beiktatási beszédét 2019. május 20-án Volodimir Zelenszkij. Ha nem háború dúlna, akkor azt mondanám, vicces ember az ukrán elnök. Ehelyett csak annyit jegyzek meg, hogy mintha egy párhuzamos valóságba csöppenne az ember. A frissen megválasztott elnök akkor azt üzente, hogy az országot nem lehet jó és rossz ukránokra osztani. „Mindannyian ukránok vagyunk!” – hangsúlyozta, és a nyomaték kedvéért néhány szót oroszul is elmondott, hozzátéve, hogy az ukrán katonák ezt a nyelvet használják. A beszéd középpontjában azonban az az ígéret állt, hogy befejezi a Donbasszban dúló háborút. „Mindenre kész vagyok annak érdekében, hogy a hőseink ne haljanak meg” – fogalmazott. Emellett hazatérésre szólította fel a külföldre távozott Ukránokat. „Szükségünk van Önökre, a lehetőségek országának felépítéséhez” – üzente.
„Eltelt azóta öt év, és Ukrajna véres háborúban áll, az állam külföldi segítség nélkül összeomlana, a gazdaság siralmas helyzetben van, miközben az ország demográfiai katasztrófát él át. Mindez egyben talán magyarázza is, hogy Zelenszkij miért nem akarja megtartani a választásokat. Annak ellenére, hogy a legitimációja május 20. után kérdéseket vet fel”
A választási törvény hadiállapot idején megtilt mindenféle választást, ugyanakkor az alkotmány az elnökválasztás megtartását a Verhovna Radáról szóló voksolással ellentétben nem tiltja. Egészen pontosan, nem tartalmaz hadiállapot idejére szóló kitételt. Az elnöki adminisztráció az alaptörvénynek azt a cikkelyét citálja, hogy az államfő jogkörei az új elnök hivatalba lépésével szűnnek meg. A helyzet tehát finoman szólva sem egyételmű, és érthető módon vitákat gerjeszt. Az ügyre pontot tehetett volna az Alkotmánybíróság döntése, a hatalom azonban az elnök legitimációjának megállapítása kérdésében nem fordult a testülethez. A sajtó szerint azért, mert a Bankován tartottak a számukra kedvezőtlen döntéstől. Nem alaptalanul, hiszen az Ukrán Alkotmánybíróságnak már volt egy határozata 2014. május 15-én, amely szerint az elnöki megbízás időtartama egyértelműen 5 év és nem tarthat tovább. Két képviselő ugynakkor még márciusban a tárgyban beadvánnyal élt az Alkotmánybíróság felé, sürgősséggel további értelmezést kérve. Az Elnöki Iroda álláspontja egyértelmű. Az államfő legitimációja nem vet fel kétségeket, aki pedig ezt megkérdőjelezi, az Moszkvának dolgozik. A Nyugat Zelenszkij mögött áll, és a legitimáció kérdését nem vetik fel. Egyelőre legalábbis.
„Az Elnöki Iroda most érthető módon a legnagyobb problémának nem a legitimáció kérdését, hanem a fronton kialakult, ukrán szempontból egyre rosszabb helyzetet tartja. A Nyugat egyelőre kiáll Zelenszkij mellett – ezt demonstrálta Blinken és Baerbock kijevi látogatása is -, ám ha nem sikerül megfordítani a háború menetét, Zelenszkij hazai és külföldi ellenlábasai éppen a megkérdőjelezhető legitimációját fordíthatják ellene. Főképp akkor, ha Washington egyszer mégis úgy dönt, hogy le kell ülni tárgyalni Oroszországgal. Az új műsorhoz ugyanis új szereposztás kell”
Hogy mennyire, azt jól mutatja Moszkva hozzáállása is a kérdéshez. A Kremlnek kapóra jött a helyzet, és már a múlt hónapban jelezte, hogy május 21-től illegitimnek tekintik Zelenszkij elnöki pozícióját. Ez persze nem meglepő, de fontos lehet egy esetleges béketárgyalás előtt. Moszkva ugyanis joggal vetheti fel, hogy, demokratikus felhatalmazás hiányában nem áll szóba Zwelenszkijjel. Így közelebb kerülhet egyik eredeti céljához, a Zelenszkij-rendszer megbuktatásához is. De a nyugati közvéleményben sem egyértelmű a jelenlegi helyzet megítélése. Jól mutatja ezt a The Economist e témában született cikke, amely úgy fogalmaz, hogy Ukrajna és Volodimir Zelenszkij románca a végéhez közeledik. Kijevben a helyzet egyre feszültebb, s mint a magazin megjegyzi, az elnök opponensei egyre hangosabban morognak, és megkérdőjelezik Zelenszkij hatalomra kivetett monopóliumát. Hiába tartják tehát Zelenszkij és a szövetségesei orosz propagandának a legitimáció felvetését, az Economist által időzett felmérések szerint minden hatodik ukrán is úgy gondolja, hogy az elnök státusa május 21-gyel megváltozik. A Razumkov Központ friss felmérése szerint
„az államfő még 2023-ban is 76 százalékos, egy évvel korábban 90 százalék feletti bizalmi indexe mára 26 százalékosra esett”
Zelenszkij népszerűsége jelenleg ott tart, ahol a háború kirobbanása előtt mérték. A megítélése már akkor is alacsony volt. Vannak olyan források, amelyek szerint már a 2021 végén mértnél is kisebb az elnök támogatottsága. Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) friss jelentése szerint is egyre inkább aggasztja a nyugati kormányokat az ukrán vezetés támogatottságának katasztrofális csökkenése. Az amerikaiak és az európaiak által végzett, nem nyilvános közvélemény-kutatásokat hozzák fel, amelyek szerint Volodimir Zelenszkij támogatottsága 17 százalékra esett, és tovább csökken. Az SZVR szerint Zelenszkij népszerűsége a „szüntelen ideológiai megdolgozásnak” alávetett ukrán fegyveres erőknél sem haladja meg a 20 százalékot, ezért az ukrán államfő kétségbeesetten próbál „megszabadulni a megbízhatatlan emberektől”. Nagyszabású tisztogatás zajlik a hadsereg közegében, átrendeződés a kormányban, az SZBU [Ukrán Biztonsági Szolgálat] és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetésében.
„A nyugati lapok egyre nyíltabban emlegetik fel, hogy még az afrikai diktátorok sem engedik meg ezt maguknak, és azért tartanak ilyen-olyan választásokat. De politikusok, köztük amerikai szenátorok is kapacitálták Zelenszkijt a választások megtartására, mondván, a<demokrácia védelmezőjeként> legalább a legalapvetőbb demokratikus szabályokat tartsa be”
De adott esetben nem is az a fontos, hogy ki miként értelmezi az ukrán törvényeket. Zelenszkij támogatottságát eleve aláássa a legitimációja körül folyó viták mellett Ukrajna jelenlegi siralmas helyzete. Az ukránok ugyanis még emlékeznek arra, hogy mit is ígért öt éve, és mi lett helyette.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
M.I. says:
Churchill legitimációját sem kérdőjelezte meg az, hogy a hadiállapot alatt nem tartott választást. A törvény rendelkezik így, tehát legitim. Ezt nég az ukrajnai ellenzék sem kérdőjelezi meg és még ők sem erőltetik a választást a háború alatt. Persze érthető az is, hogy az orosz propaganda támadja Zelenszkij legitimációját, nekik ez a dolguk, de nekik aztán nem sok közük van Ukrajna legitimitásához miközben éppen ők támadják illegálisan Ukrajna szuverenitását és legitimitását.
Zelenszkij pedig az ígéretét sem szegte meg, nem ő indított háborút Oroszország ellen. Azzal, hogy Putyin háborút indított ő szegte meg a saját ígéretét nem Zelenszkij.
hufi says:
A Nyugat, de főleg az USA a felelős azért, hogy hatalomba tartanak egy ilyen diktátort.
Látják a nyugati elvtársak, hogy ez egy veszett fejsze nyele, most már kihátrálnának Zselé mögül, de ez az “ukrán” őrült megpróbálja kirobbantani a világháborút.
A Nyugat is kezdi felismerni, hogy ez így nem mehet tovább. Persze vannak kivételek, itt van Macron elvtárs, ámbár egy fecske nem csinál nyarat.
Mélyebben is lehetne elemezni ezt a helyzetet, Lengyelország hozzáállását Zseléhez, vagy a mostani legújabb merényletet Fico ellen, hogy csak a legújabbakat említsem.
Egyébként ránézésre Zselenszkij olyan mint egy börtöntöltelék.
Krötinger says:
Ahhoz képest, hogy itt egy olyan államfőről beszélünk, aki szemrebbenés nélkül továbbra is a semmiért/idegen érdekekért küldi halálba a népét – pedig lassan az egesz világ látja, hogy a “sikerre” semmi esély – ehhez képest az én szememben az elnöki legitimáció kérdése teljesen eltörpül. A halottakat és a hozzátartozóikat ugyan kevéssé vigasztalna, ha egy jogilag és demokratikusan korrekt legitimacioval rendelkező elnök tenné ugyanezt.
M.I. says:
Ahogy látom inkább ön él egy párhuzamos világban. Hajrá Dinamo Moszkva!