Magyarország a napokban részesedést vett a világ egyik legnagyobb földgáz mezőjében, az azerbajdzsáni Shah Denizben. Ezzel beérni látszik a magyar nyitás a türk államok közössége felé, amelynek jegyében Budapest hosszú évek óta következetesen építi a kapcsolatait nemcsak Törökországgal, hanem Azerbajdzsánnal is. Hogy állnak a magyar-azeri kapcsolatok? Melyek a türk világ előtt álló legfontosabb kihívások? Milyen lehetőségeket nyújthat Azerbajdzsán Európának a „gázbarátságon” kívül? Stier Gábor interjúja a Azertag azeri hírügynökségnek.

– Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben Azerbajdzsánba látogatott. Hogyan értékeli ennek a látogatásnak az eredményeit, és milyen hatással lesz a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődésére?

– Orbán nyitása a türk világ felé mind geopolitikai, mind pedig gazdasági értelemben szélesíti Magyarország mozgásterét. Mindkettő tökéletesen beleillik az Európai Unió politikájába, hiszen az utóbbi időben Brüsszel is látványosan a térség felé fordult. Az Európai Unió nyitását mindenek előtt Oroszország megkerülése, és a szankciók révén kiesett orosz energiahordozók pótlása motiválja. Orbán ennél tovább megy, Magyarország számára is fontos a régió, mint a Kína és Európa közötti kereskedelmi útvonalak egyik csomópontja, fontos az azeri gáz, ám ahogy a magyar kormányfő nem egyszer megfogalmazta, Magyarország nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot épít Azerbajdzsánnal. A mostani tárgyalásokon Orbán az EU soros elnökeként is építette a kapcsolatokat a térséggel, a nemzeti érdekek felől nézve a látogatás legnagyobb eredménye, hogy Magyarország részesedést vett a világ egyik legnagyobb földgáz mezőjében, amely jelentős biztonságot ad a nagy energiapiaci ármozgásokkal és bizonytalanságokkal szemben. Ezzel a történelmi jelentőségű megegyezéssel Magyarország ellátásbiztonsága új dimenzióba léphet. A Shah Deniz mező a világ egyik legnagyobb földgázmezője, éves kitermelése megközelíti a 30 milliárd köbmétert, s a kitermelt gáznak egy jelentős része az úgynevezett Déli Gázfolyosón keresztül Európába kerül. A magyar oldalról a vevő MVM magyar állami energetikai cég az azeri gázmező termelési megosztási megállapodásában 5 százalékos részesedést vásárolt, a gázértékesítést végző vállalatban pedig 4 százalékos részesedést.

A két ország közötti stratégiai partnerség óriási versenyelőnyt, egyúttal pedig jelentős biztonságot is ad Magyarországnak, miután Azerbajdzsán rendkívül fontos szereplőjévé vált a magyar energiaellátásnak. De nemcsak a hagyományos energiahordozók terén szoros az együttműködés. Alakul az a hatalmas projekt, amellyel Azerbajdzsánból hoznának zöld áramot Magyarországra és Európába egy Fekete-tenger alatti vezetéken. Magyarország más téren is évek óta szisztematikusan építi a kapcsolatait Azerbajdzsánnal. Ennek eredménye a kereskedelmi forgalom tavalyi 120 millió eurós rekordja, mint ahogy az is, hogy a dél-kaukázusi országban már jelen van az MVM és a Mol is, a Richter pedig megkötötte a bérgyártási szerződését, amelynek keretében kilencven gyógyszert fognak itt előállítani. Emellett zajlik a Hunland részéről a szarvasmarhák szállítása, és a Hell is rövidesen nekiáll helyi gyára építésének. Komoly előkészületek folynak annak érdekében, hogy legyen magyar részvétel a vasúti, közúti és kórházfejlesztésekben, a vízgazdálkodásban, illetve hazai vállalatok fogják újjáépíteni a visszafoglalt Hegyi-Karabah egyik települését.

Meg kell említeni azt is, hogy a magyar kormány a látványosan fejlődő magyar-azeri kapcsolatokat minden fölé helyezve és óvva pragmatikusan áll a karabahi kérdéshez is. Bár Magyarországon ezt sokan gondolják másként, Orbán Viktor Susában is a térség stabilizálása érdekében tett lépésként értékelte Hegyi-Karabah visszafoglalását. Sokan kapták fel értetlenül Budapesten a fejüket a magyar kormányfőnek arra a mondatára, hogy Azerbajdzsán Hegyi-Karabah visszafoglalásával a kaukázusi térség több százezer lakójának adta vissza a békés élet lehetőségét. A magyar kormány a bírálatok ellenére következetesen kiáll Baku mellett az Európai Unióban is. A karabahi régió megtámadása után például vétójával megakadályozta például, hogy az Európai Unió közös állásfoglalásban ítélje el Azerbajdzsánt, és később nem támogatta a Baku elleni szankciókat sem.

– A török nyelvű országokat tömörítő Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóján Susában aláírták a Karabahi Nyilatkozatot. Hogyan járul hozzá ez a dokumentum a Türk Államok Szervezetének tevékenységéhez? Milyen kihívásokkal néz szembe ma ez a szervezet?

– A türk világ szempontjából szimbolikus helyen, a 2020-ban Azerbajdzsánhoz visszakerült Susában aláírt Karabahi Deklaráció újabb lépés a türk civilizáció együttműködésének erősítése felé. A szándékok szerint szorosabbá teszi az energetikai és kereskedelmi kapcsolatokat, és általában véve is egységesebbé teszi a türk világot. Erre a világ átalakulása közepette nagy szükség van, hiszen a formálódó multicentrikus világrend civilizációk laza hálózataként is leírható. Ami pedig a Türk Államok Szervezetét illeti, az a Kelet és Nyugat közötti együttműködés egyik fontos pillére, amelynek kihívásai között a legfontosabb jelenleg a térség stabilitásának megteremtése, majd megőrzése. Ez ugyanis elengedhetetlen előfeltétele a gazdasági felemelkedésnek, az életszínvonal javulásának, és a stabilitás geopolitikai értelemben is erősíti a türk világot. De mindenképpen el kell kerülnie a régiónak azt is, hogy Ukrajnához hasonlóan a nagyhatalmi játszmák terepévé váljon. Ez a sokat emlegetett stabilitás nem érhető el az érdekek – benne az örmény érdekek – kölcsönös tiszteletben tartása nélkül. A térség stabilitása az itt áthaladó kereskedelmi útvonalak és az energiatartalékok miatt érdeke Kínának és Európának, ám nem okvetlenül érdekelt ebben az Egyesült Államok. Washington számára fontosabb e kulcsfontosságú régió megingatásával Peking és Moszkva nyomás alatt tartása. A térség országainak tanulniuk kell az ukrán példából, hiszen Washington lényegében feláldozza ezt az országot a saját geopolitikai érdekeinek az oltárán.

– Napjainkban egyre fontosabbá válik a partnerség az energiaszektorban, beleértve a megújuló energia és az energiahatékonyság terén folytatott együttműködést. Hogyan értékeli Azerbajdzsán és Magyarország ilyen irányú együttműködését?

– Mint azt már említettem, az energetikai szféra az együttműködés talán legperspektivikusabb területe. Nem véletlenül, hiszen Azerbajdzsán szénhidrogénekben, különösen a gázban gazdag, és ez az adottság az orosz-nyugati elhidegülés után látványosan felértékelte az országot. De Baku nagy figyelmet fordít a megújuló energiai projektekre is, ami újabb lehetőséget jelent az együttműködésben. Azerbajdzsán még több gázt akar exportálni Európába, közben azonban kiépíti első nagyszabású megújuló energiaforrásait is. A tiszta energiák térnyerése tehát nem jelenti a fosszilis tüzelőanyagok földben hagyását. A gépexportra ott van a Déli Gázfolyosó projekt , amelynek célja az európai energiaellátás növelése és diverzifikálása. Emellett tervezés alatt áll az úgynevezett zöld energiafolyosó. Magyarország Azerbajdzsánnal, Georgiával, Romániával, Bulgáriával szövetkezve szándéknyilatkozatot is aláírt, hogy nagy mennyiségű zöld energiát lehessen importálni Európába. Erre a résztvevő országok villamosenergia-vállalatai létrehoznak egy közös vállalatot, és a minden jól megy, akkor a következő évtized elején már megkezdődhet a szállítás ezen az útvonalon. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres vízalatti vezetéke elkészüljön. Ebből is látszik, hogy a magyar-azeri energetikai együttműködésben még komoly lehetőségek vannak.

– A kelet-nyugati és észak-déli közlekedési folyosók kialakítása Azerbajdzsán és Türk Államok Szervezetének tagországai közötti együttműködés fontos területe. Hogyan járulhat hozzá mindez a türk államok és Azerbajdzsán közlekedési ágazatának fejlesztéséhez, beleértve a Középső Folyosó, valamint az Észak-Dél Korridor fejlesztését?

– Részben ezt a törekvést erősíti a most aláírt Karabahi Deklaráció, hiszen mind az úgynevezett Középső Folyosó, mind pedig az Észak-Dél folyosó felértékeli és erősíti a térséget, geopolitikai, kereskedelmi és logisztikai szempontból is összeköti más nagy régiókkal. Azerbajdzsán ezen projektek kiépülésének tehát a nyertese nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is. S Baku szerencsés helyzetben van azért is, mert a kelet-nyugati és észak-déli folyosók megvalósulásában a régió országai mellett érdekelt Kína, Oroszország és az Európai Unió is. Így lesz tőke is a projektekhez.

– Mit vár a COP29-től, amelyet idén novemberben Bakuban tartanak? Hogyan tudja Magyarország támogatni Azerbajdzsánt a COP29 sikeres megrendezésében? Hogyan segíthet a türk országoknak elérni azt a célt, hogy 2030-ra csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását?

– Ez a konferencia nemcsak a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívások miatt fontos. Nem csak az ilyen projekteknek adhat lendületet, de egy ilyen csúcstalálkozó lehetőséget teremthet az örmény-azeri viták lezárására, a kétoldalú határmegállapodás aláírására is. Ebben komoly közvetítő szerepet játszhat Kína. Arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen találkozó emeli Azerbajdzsán imázsát is. Ami pedig klímacélokat illeti, Magyarország segíthet az energiahatékonyság tekintetében, soros elnökként még nagyobb hangsúlyt adhat az EU-n belül a témának. Az a tény pedig, hogy a találkozónak Baku ad otthont, újabb lendületet adhat e térségben a zöld projekteknek. Még nagyobb nyilvánosságot kaphat az az azeri példa, hogy egy szénhidrogénekben gazdag ország sem hanyagolhatja el a zöld projekteket.