Kezdőlap » Politika » Macedónia rohan a NATO védőszárnyai alá
A görög és a macedón zászló a Preszpa-tó partján a Görögország és Macedónia közötti megállapodás aláírásakor 2018. június 17-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Maja Zlatevska #moszkvater

Macedónia rohan a NATO védőszárnyai alá

Már a jövő héten meghívhatja a NATO a tagjai közé Macedóniát, sőt a kis balkáni ország akár már néhány hónapon belül a katonai szövetség része lehet. Ennek a hírnek természetesen nem mindenütt örülnek, így a legkevésbé Moszkvában

A görög és a macedón zászló a Preszpa-tó partján a Görögország és Macedónia közötti megállapodás aláírásakor 2018. június 17-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Maja Zlatevska #moszkvater
A görög és a macedón zászló a Preszpa-tó partján a Görögország és Macedónia közötti megállapodás aláírásakor 2018. június 17-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Maja Zlatevska

„Önöknek, mint a saját országuk iránt felelősen gondolkodó állampolgároknak el kell gondolkodniuk azon, hogy az esetleges NATO-csatlakozás után Macedónia a NATO katonai gépezetének része lesz, így ha a NATO megtámadná Oroszországot, önök is célpontok lehetnek egy megtorló csapás esetén” – üzente március végén a macedón kormánynak Oleg Scserbak, Oroszország szkopjei nagykövete. A diplomata kifejtette: Macedóniának már csak azért sem kellene az észak-atlanti katonai szövetség részévé válni, mert már most körbe van véve NATO-tagokkal. „Már ki is támadhatná meg: a NATO, vagy talán a földönkívüliek?” – kérdezte a diplomata viccesen. A szavait ugyanakkor mégis érdemes komolyan venni, mivel hozzátette: a NATO további balkáni terjeszkedésével komoly kárt szenvedne a stabilitás a régióban, akárcsak a bizalmi légkör, ez pedig a macedón-orosz kapcsolatokra is hatással lenne.

Három hónappal az orosz diplomata kijelentése után Macedónia mintha mit sem törődne Moszkva figyelmeztetésével. Így Radmila Sekerinszka macedón honvédelmi miniszter a héten elárulta: a NATO a jövő héten hivatalosan is meghívja a tagjai közé Macedóniát, amely néhány hónapon belül csatlakozhatna is a NATO-hoz. Majd ezt jövendölte: „Mikor egy évvel ezelőtt Montenegró csatlakozott a NATO-hoz, gratuláltam és azt mondtam, a célunk az, hogy Macedónia a harmincadik tagja legyen a szövetségnek. Egy évvel ezelőtt ez csak kívánság volt, most viszont valóra válik.”

Habár Macedónia most lendületesen halad a NATO-tagság felé, azért sötét felhők is gyülekeznek az egén. A görög védelmi miniszter, Panosz Kamenosz ugyanis bejelentette: Szkopje nem csatlakozhat a NATO-hoz mindaddig, míg nem teljesíti a kötelezettségeit, amelyeket a Preszpa-tónál aláírt egyezségben vállalt. Ismert: június 17-én Görögország és Macedónia miniszterelnöke megállapodott a két ország közti névvita rendezéséről, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaságot Észak-Macedóniára nevezik át. Az egyezség értelmében immáron elhárult minden akadály, hogy Macedónia elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval és a NATO-val. Kamenosz ugyanakkor most jelezte: Macedóniának már az előtt teljesítenie kell a speciális kötelezettségeit, mielőtt a görög parlament ratifikálná az egyezményt.

Ez pedig még számos nehézséget tartogat Macedóniának, ahol még az egyezmény parlamenti jóváhagyása is vontatottan halad. A szkopjei parlament már június 20-án ratifikálta az ország nevének megváltoztatásáról szóló egyezményt, azonban ezt az államfő nem írta alá. Másodszor csütörtökön szavazott a 120 tagú macedón törvényhozás 69 képviselője igennel az egyezmény becikkelyezésére. Az ülésen nem vettek részt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) képviselői, akik alkotmányellenesnek tartják az egyezményt, mert az szerintük „semmibe veszi a macedónok nemzeti identitását”. S bár a macedón alkotmányban foglaltak értelmében a másodszor is megszavazott egyezményt az államfőnek kötelessége aláírni, most is adódhatnak még problémák. Ivanov korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem, a macedón alkotmányban pedig nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azt követően sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is elfogadja.

Ezért könnyen előállhat az a helyzet, amelytől már korábban tartottak az elemzők. Amennyiben elhúzódna az alkotmányjogi vita az aláírási kötelességről, Szkopje sok időt veszíthet, így késhet az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás is. Sőt, még az Európai Unió és a NATO is dönthet úgy, hogy amíg nem tisztázott a helyzet, nem folytatja a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal. És hogy még ennél is nehezebb legyen a helyzet, az ősszel Macedóniában tartandó népszavazás kimenetele is kétséges.

Márpedig az idő sürget: a következő NATO-csúcsot július 11-12. között tartják Brüsszelben, amelytől Macedónia már eredményeket várna.