„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Két gyalogos, köztük egy ukrán katonanő, elhalad egy „Együtt törhetetlenek vagyunk” feliratú tábla mellett, amelyen Andrij Biletszkij, az Ukrán Fegyveres Erők Harmadik Hadtestének dandártábornoka (elöl) látható, katonákkal körülvéve Kijevben, 2026. augusztus 26-án
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP
Az alaszkai keretmegállapodáson az elmúlt hónapokban túlléptek a fejlemények. Mindkét oldalon folyamatos támadások érték a civil infrastruktúrát és az energiaipart, amelyek a következményeit a télre senki sem tudja teljes bizonyossággal kiszámítani. Ehhez jön a gabonaexport blokkolása, amely komoly hatással van a kenyér árára az úgynevezett globális Délen. Ez pedig a sűrűn lakott országokban, mint például Egyiptomban és Bangladesben a kormányok összeomlásához vezethet. Más szóval, az orosz-ukrán konfliktus olyan hatásokat kezdett kiváltani, amelyek túlmutatnak egy regionális kereteken, S ami a legveszélyesebb, ezeket a folyamatokat Washington már nem ellenőrzi.
„Ráadásul egyre jobban látszik, hogy a dolgok rosszabbra is fordulhatnak”
Az orosz offenzíva, egy esetleges újabb részleges mozgósítás után a Donbasszon túlra is kiterjedhet. Így például a Szumi és Csernyihiv régióba, vagy éppen a brjanszki irányt követve Belarusz területére is. Ezután valamilyen formában akár átterjedhet a Baltikumra is, konfliktust kiváltva Oroszország és a NATO között, amely közvetlen amerikai beavatkozást igényelhet.
„Egy ilyen eszkaláció következményei nem korlátozódnak Európára. Irán is újra aktivizálódhat”
Az amerikaiak jelenleg gazdasági nyomást gyakorolnak Iránra, hogy elfogadja a kompromisszumos feltételeket, a kelet-európai eszkaláció azonban érvet adhatna Teheránnak arra, hogy látva az amerikaiak megnövekedett gondjait, ezeket a feltételeket figyelmen kívül hagyják. Washingtonnak ez esetben új hadműveletet kellene indítaniuk Irán ellen, ami előtérbe tolná egy korlátozott nukleáris csapás lehetőségét is. A nyugati sajtó felveti azt is, hogy kiéleződhetne Kína és Tajvan szembenállása is, hiszen a pillanat alkalmas lenne egy kínai katonai akcióra a szigeten.
„Washington számára pedig egy olyan forgatókönyv, amelyben három válság bontakozik ki egyszerre, katasztrófa”
Ezzel összefüggésben azt is rebesgetik, hogy a potenciális veszélyt látva átszervezést készítenek elő a Pentagonban. Azt tervezik, hogy eltávolítják a tetovált showman Hagseth-et, nehogy újabb ostoba hibákat kövessen el.
Emellett mindent megtesznek annak érdekében, hogy az orosz-ukrán konfliktus továbbra is regionális maradjon. Logikusnak tűnik, hogy a CIA vezetője ennek érdekében repült Moszkvába, és lefektetett bizonyos vörös vonalakat. Ezzel párhuzamosan Washington arra kényszerítheti Kijevet, hogy függessze fel a légi és tengeri csapásokat.
„Közben érdekes, egyáltalán nem megnyugtató folyamatok zajlanak Ukrajnában is”
A védelmi miniszter menesztése és egy új kinevezése után a hadsereg átszervezése is folyamatban van. A Szlavjanszk-Kramatorszk szektort két jól ismert egységnek adják át, Biletszkij Harmadik és Prokopenko Első Nemzeti Gárda hadtestének. Szervezetileg ezek az ukrán fegyveres erők leginnovatívabb egységei, saját kiképző és toborzó gépezettel. Biletszkij és Prokopenko szélsőségesen nacionalistákból álló erői a legnagyobb ellenzői minden Oroszországgal folytatott tárgyalásnak, és egy békemegállapodás aláírására alighanem radikálisan reagálnának. Szlovjanszk és Kramatorszk védelmével ugyanakkor lehetőséget kapnak arra, hogy bebizonyítsanak ott, ahol a háború kimenetelének sorsa dől el. Ha nem tartják meg a városokat, az az ő hibájuk. Ha mégis megtartják őket, az elnök megadta nekik ezt a lehetőséget. Egyik esetben sem kérhetnék számon a hatalmat.
„Tehát most valóban döntő pillanat jött el, és Washington ezt látva e feltételezések szerint kísérletet tesz arra, hogy a háborút olyan formában zárják le, amelyben még egyáltalán be lehet fejezni”
Az amerikaiak egyszerre igyekeznek rávenni Moszkvát arra, hogy ne menjenek tovább a Donbassznál, eközben azt próbálják Kijev értésére adni, hogy lassítsa le az Oroszország elleni támadásokat. Eközben Kijev a front kulcsfontosságú szakaszaira azokat az azovosokat telepíti, akik Zelenszkij fő problémájává válhatnak a háború utáni időszakban.
„Hogy az amerikaiaknak meggyőző érveik vannak-e, nem tudni, de hogy ez a háború valaha is megállítható-e, az ettől is függ. Mert ha most nem működik, akkor végül könnyen globális konfliktussá fajulhat”
Nagyjából hasonlóan gondolkodik Thomas Wright, a Brookings Institution vezető munkatársa és Biden Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai tervezésért felelős igazgatója is, aki szintén úgy véli, hogy Ratcliffe a további eszkaláció megakadályozása végett repülhetett Moszkvába. Mint fogalmaz, a háború már eszkalálódott, de a további elfajulása még megakadályozható. Az amerikaiak szerinte valószínűleg ragaszkodni fognak a visszatéréshez a háború régi formátumához. Ha ehhez Oroszországnak szüksége van Donbasszra és mondjuk Zaporizzsja régióra, akkor Washington hagyja, hogy ezekben a régiókban harcoljon, és nem fogja növelni az Ukrajnának nyújtott segélyeket. Sőt, rá fogja venni Kijevet, hogy állítsa le az orosz hátországban végrehajtott légicsapásokat. Ilyen értelemben tehát egy légi és tengeri fegyverszünetről beszélünk. Ez lényegében egyfajta visszatérés lenne Anchorage-hoz. Ez a forgatókönyv magában foglalhatná Trump 28 pontos tervének legtöbb elemét anélkül, hogy Ukrajna kivonulna a jelenleg ellenőrzött területről. Ez lehetővé tenné Putyin számára, hogy Trump elnöksége alatt javítsa kapcsolatait az Egyesült Államokkal, feloldja a szankciókat, visszatérjen a G7-be, és a Trumppal való partnerség révén megpróbálja közvetve aláásni a NATO-t. Legalábbis erre utal Wright is. Majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Horváth E. L. says:
“Washington arra kényszerítheti Kijevet, hogy függessze fel a légi és tengeri csapásokat” Közben az angolok meg korszerű, nagy pontosságú, majdnem lopakodó cirkálórakétákat adnak az ukrajna-projekt vezetésének, hogy azzal támadja az Oroszország belsejében levő érzékeny célpontokat.
A nyugat színházasdit játszik, az egyik szinész igérget, közben a másik hátbaszúr.
Az a furcsa, hogy az oroszok, akiknek sokkal több információjuk van, mint itt nekünk, egyetlen pillanatig is hittek a nyugat igérgetéseinek.
Jakubovics Oziás says:
“Ukrajnáról az ukránok nélkül akarnak döntést hozni. ” Ha nem tűnt volna fel, az elmúlt 12 évben (ti. a majdani események óta) az ún. ukránoknak, rohadtul nincs beleszólásuk abba, (nem mintha előtte lett volna…) hogy náluk és velük mi történik… de nagyjából ez az állítás igaz az összes ország népeire és vezetésére az utóbbi pár ezer évben, egy-két ritka kivételtől eltekintve…
Tuco says:
Meglepne, ha a Ratcliffe-látogatásnak bármi eredménye lenne. Az oroszországi választások előtt Putyin nem mutathat gyengeséget, Anchorage kudarca pedig megmutatta, hogy mi történik, ha Ukrajnáról az ukránok nélkül akarnak döntést hozni. Trumpot már senki sem veszi komolyan, a legkevésbé talán pont az oroszok.
Borz says:
Abszolút egyetértek. Már annyiszor csapták be az oroszokat, annyiszor használták ki a jóhiszeműségüket, hogy most már nem hisznek senkinek és semminek.