„Tokajev a véres zavargások megfékezése után elkezdte fölszámolni a Nazarbajev-rendszer maradványait, ezt a folyamatot zárja le az alkotmány módosítása”
Fotó:EUROPRESS/Anton Novoderezhkin/POOL/Sputnik/AFP
Az alaptörvény mintegy harmadát módosítja a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök által egy hónapja meghirdetett, és a hét végén megszavazott alkotmány reform. A parlament már korábban jóváhagyta a 33 cikkelyhez fűzött 56 módosítást, amelyről június 5-én tartottak érvényes referendumot. Az új alaptörvény egyebek mellett rögzíti a politikai berendezkedés átalakítását, amelynek keretében megnövekednek a parlament jogkörei, a modell így szuper prezidenciálisból elnökivé alakul. Eltörlik a halálbüntetést, a választási rendszert vegyes arányossá alakítják, az elnök és rokonsága pedig nem viselhet semmilyen politikai tisztséget, és nem vehet részt állami vállalatok vezetésében sem. S ami a leginkább beszédtémává vált, az új alkotmányból kiiktatják az első elnök Nurszultan Nazarbajev státusáról és jogköreiről szóló cikkelyt, amely többek között rendelkezett a mentelmi jogáról, a javainak érinthetetlenségéről, titkárságának a finanszírozásáról, és egyéb privilégiumairól. Az új alaptörvény tehát már nem rögzíti, hogy Nurszultan Abisevics a nemzet vezetője (Elbaszi), és a független Kazahsztán alapítója.
„Az országot a függetlenné válása után három évtizeden át irányító Nazarbajev nevét így egy szóval sem említi az új szöveg, amely ezzel lezárja a Nurszultan Nazarbajev fémjelezte korszakot”
Nazarbajev, aki a Szovjetunió szétesése előtt a Kazah Kommunista Párt első titkára, illetve az állampárt, az SZKP Központi Bizottságának tagja volt, a kazah függetlenség kikiáltásától, 1991-től 2019-ig állt az ország élén elnökként. Ekkor 79 éves korában némileg váratlanul visszavonult, és átadta az elnöki pozíciót bizalmasának, Tokajevnek, miközben a háttérből továbbra is irányítani próbálta az országot. Tokajev nyíltan ugyan nem fordult szembe elődjével, de 2020 után óvatos reformokkal kezdte lazítani Nazarbajev rendszerét, illetve a háttérben egyre inkább megpróbálta kiszorítani a hatalomból a volt elnököt és szövetségeseit.
„Az évtizedekig elsüllyeszthetetlen Nazarbajev a hatalom 2019-es átadása után fokozatosan vesztette el privilégiumait, ám a politikai folyamatokra továbbra is megmaradt a befolyása”
Nem engedte el a nemzetbiztonsági tanács elnöki pozícióját, és a háttérből irányított tovább. Az így kialakult kettős hatalom menthetetlenül az érdekek ütközéséhez vezetett, és bénítólag hatott az állam működésére. Az egyre tarthatatlanabb helyzet az év elején az ország történetében példátlan zavargásokhoz, az erőszak tobzódásához, és több mint 200 ember halálához vezetett. Tokajev elnök kérésére megjelentek az országban az orosz dominanciájú Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) békefenntartói, és a segítségükkel sikerült stabilizálni a helyzetet.
A Nazarbajev köréhez köthető puccskísérlet elbukott. Közben a volt elnököt leváltották a nemzetbiztonsági tanács éléről, a kormányzó párt, megfosztották a Nur Otan vezetésétől, és elveszítette a Kazahsztán Népeinek Közgyűlése nevű, korábban nagy tiszteletben álló szervezet örökös elnöki posztját is. A hatalom befolyásos posztjairól leváltották Nazarbajev rokonait és bizalmasait, sokan elveszítették vagyonuk egy részét, és nem egy közülük rács mögé is került. Az egykori államfő hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől is, de ha néha-néha meg is jelenik, a politikai fejleményeket akkor sem kommentálja, ha azok őt magát, és családját is érintik. Aligha jókedvéből, de az egyszerű nyugdíjasok életét éli. Ám miután legendás politikai ösztöne a hatalmi tranzit elindítása után elhagyta, nem maradt más választása.
„Tokajev a véres zavargások megfékezése után elkezdte fölszámolni a Nazarbajev-rendszer maradványait, ezt a folyamatot zárja le az alkotmány módosítása”
Ezek után némiképp váratlan volt, hogy az országot három évtizeden át irányító Nazarbajev a referendumot megelőzően váratlanul interjút adott egy ismert helyi politológus Telegram csatornájának, és a reform megszavazására szólította fel a kazahokat. Az elemzők azóta is azt találgatják, hogy mi volt ezzel a nem túlságosan őszintének tűnő kitárulkozással az exelnök célja. Nazarbajev hitet tett Tokajev mellett, aki az év elején szerinte határozott fellépésével még komolyabb megrázkódtatásoktól mentette meg az országot. Elmondta, hogy saját elhatározásából mondott le ekkor a nemzetbiztonsági tanács elnöki posztjáról. Egyetértett azzal is, hogy az új alkotmány nem említi a nevét. Ezután a független Kazahsztán stabilizálásában és felvirágoztatásában szerzett érdemeit ecsetelte, megemlítve, hogy népszerűsége csúcsán adta át a hatalmat, hiszen a 2015-ös választásokon a választók 97,7 százaléka támogatta.
„Kiemelte, hogy a törvény mindenkire vonatkozik, így amennyiben a rokonai és környezete hibáztak, akkor ezért bíróság előtt kell felelniük”
Ennek alátámasztására némi csúsztatással egykori vejének, Rahat Alijevnek az esetét hozta fel, akit a távollétében elítéltek. Úgy tűnik, az év elején történtekért bizalmasára, a nevéhez köthető alapítványok pénzügyeit is kezelő, akkor a titkosszolgálatokat vezető Karim Maszimovra akarja hárítani mindenért a felelősséget. A hatalmas vagyonok felett diszponáló, és egyre népszerűtlenebb családjáról név szerint nem tett említést.
Úgy tűnt, az interjú egyik célja éppen az, hogy megtarthassák a „piszkos” pénzeknek legalább egy részét. Cserébe az új hatalomnak azt üzente, hogy támogatja a törekvéseit, környezete pedig jól viseli magát. Ő maga a belpolitikából teljesen kivonul, de megtartja az Eurázsiai Gazdasági Unióban és a Türk Tanácsban viselt tiszteletbeli elnöki posztját. Ennek ellenére néhány elemző szerint Nazarbajev nem békélt meg a háttérbe szorításával, így Tokajevnek politikai és gazdasági értelemben is aláaknázott mezőn kell mozognia. Éppen ezért a Nazarbajev klán szomorúságára a jelenlegi elnök mindent meg fog tenni a politikai mező „aknamentesítése” érdekében. S mivel kétség nem lehet afelől, hogy Nazarbajev mindent megtesz a klán védelme érdekében, ez a történet még tartogathat meglepetéseket.
Az elbukott puccs után ugyan Tokajev szavakban nagylelkűen emlékeztetett Nazarbajevnek a független Kazahsztán megteremtésében és fejlődésében szerzett érdemeire, a hatalom gyakorlásának az eszközeit kérlelhetetlenül a kezébe veszi. De nemcsak ezt a tanulságot vonta le a január első napjaiban kirobbant lázadásból, hanem azt is, hogy levegőt kell adni a politikai rendszernek. Ennek a törekvésnek a lenyomata az új alkotmány, amely a szándékok szerint demokratikus irányba terelné a politikai berendezkedést.
„Persze, ezzel aligha tűnik el a rendszer autoriter jellege, nem változik a klánok rendszere sem, ám ez a világnak ezen a táján nagyon nem rázza meg a társadalmat. A szelepeket azonban az elmúlt években felgyülemlett feszültség miatt ki kell nyitni, és erre kiváló eszköz Nazarbajevnek és környezetének eltávolítása a hatalomból”
Ez egyben demonstrálja egy korszak lezárulását is, amely szintén reménnyel töltheti el az elégedetleneket. Mert amíg arról vitatkoznak, hogy meg kell-e egyáltalán említeni az első elnök történelmi szerepét Kazahsztán független és fejlődő pályára állításában, addig nem foglalkoznak a továbbra is nyomasztó szociális gondokkal. A társadalom akaratára hivatkozva most megfosztják Nazarbajevet a privilégiumaitól, és ha esetleg tovább romlik a közhangulat, hogy visszakapja a nevét a néhány éve Nur-Szultanra átkeresztelt főváros, Asztana.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater