Az elmúlt naphoz hasonlóan a harcok kilencedik napja sem szolgált jelentős változásokkal, sőt egyes oldalak szerint a műveletek legbékésebb napja volt a pénteki. A hétvégi tárgyalások fényében az orosz erők a megkezdett irányokban folytatták műveleteiket, míg Kijev fokozatosan elveszti irányítását csapatai felett. Ám az orosz hadigépezet sem tökéletes, mint azt a hátrahagyott nagyszámú és értékes haditechnika is mutatja.

Az elmúlt 24 óra legfontosabb eseményének Energodar városának, és ezzel együtt a Zaporozsjei atomerőműnek az elfoglalása tekinthető. Két napi várakozás után az orosz egységek a város határán emelt barikádokat áttörve behatoltak Energodarba, ám az atomerőművet csupán az éjszaka folyamán sikerült ellenőrzésük alá vonniuk. Habár az erőmű területén tűzharc bontakozott ki az ukrán és orosz erők között, ám ezek nem érintették magukat a reaktor blokkokat. Fontos leszögezni a permanens hazai médiakáosz mellett, hogy maga az energiatermelő infrastruktúra nem szenvedett károkat, csupán egy adminisztratív épületben keletkeztek tűzkárok.

„Nem kell sem Csernobil megismétlődésétől – főképp miután nyomottvizes reaktorokról lévén szó –, sem más nukleáris katasztrófától tartani”

Zaporozsje térségében a háttérsugárzás nem emelkedett, minden adat a határértékeken belüli. Az erőmű munkájában nem keletkezett fennakadás, bár egyes híradások szerint bizonyos blokkokat lekapcsoltak. Szintén a Zaporozsjei területen Pologi falu elfoglalásával megnyílt az út Guljajpoljén keresztül Pavlograd felé, ahol az Izjum felől érkező csapatokkal megkezdődhet a donbasszi főerők bekerítése. Zaporozsjét vélhetően Csernyigovhoz és Szumihoz hasonlóan szintén egyszerűen bekerítik majd az orosz erők.

Délnyugaton is folytatódtak az elmúlt napok tendenciái, ismét Voznyeszenszk és Nyikolajev térségében, míg Krivoj Rog irányába nem történt előremenetel. Előbbi esetében a Déli-Bug folyón történő átkeléssel a várostól délre, Andrejcsikovo falunál alakult ki orosz hídfőállás. Miután pedig nem tudni, hogy mi az orosz csapatok célja Voznyeszenszk térségében, az így nagyobb ukrán haderőt köt le, amelyek nem képesek sem Odessza, sem Nyikolajev térségébe távozni. Bár minden bizonnyal Nyikolajevet ostrom helyett csupán bekerítik azt az orosz erők, a várostól délkeletre a Kulbakino repülőtér környezetében a mai napon is aktív harcok folytak, ám azok végső kimenetele még kérdéses.

„Kijevtől északnyugatra, a többször emlegetett Irpeny-Bucsa vonal mentén, illetve Gosztomel térségében a tegnapi naphoz hasonlóan aktív városi harcok folytak”

Míg az ukrán források szerint saját haderejüknek sikerült visszább tolniuk az orosz erőket, addig orosz részről viszonylag változatlan felállásról érkeztek jelentések. Ahogy tegnap, úgy ma sem állítható fel pontosan, vajon ki mit és hogyan ellenőriz. Mindkét oldal haditechnikájáról érkeznek felvételek, ahol az állítólag másik fél kontrollálta területeken tartózkodnak. Ukrán részről a Kijev-Zsitomir autópálya feletti ellenőrzés megtartása kulcsfontosságú, a Nyugat-Ukrajnával történő kapcsolat fenntartása végett, míg orosz oldalról a város bekerítéséhez elengedhetetlen az ezen terület feletti uralom. Noha még úgy tűnik, hogy az útvonal ukrán kézen van, ám az orosz haderő lőtávolságán belül, így annak használhatósága csak részleges. Drónfelvételek alapján az Irpeny folyó mentén az ukrán erők elárasztották a Kijevtől északra fekvő területeket, megnehezítve az átjárást. Vélhetően ez okból is lassult le – illetve állt meg bizonyos körzetekben – az orosz erők előrenyomulása.

Harkov esetében nyugati irányból fokozatosan halad a bekerítés, a városon belül az elmúlt napokhoz képest a harcok intenzitása némileg csökkent, orosz oldalról főképp az ukrán haditechnika felkutatása zajlik. Egyes meg nem erősített információk alapján a humanitárius folyosók megnyitásával együtt, az ukrán haderő is megkezdheti a kivonulást a városból, hogy Kijev védelmére tudjon összpontosulni. Harkov térségében egyre egyértelműbbé válik az orosz túlerő.

Orosz oldalról első alkalommal került sor pilótanélküli támadó légi jármű bevetésére, amelynek főszereplője a Szíriában már kipróbált Inohogyec volt. A Kornet páncéltörő rakéta átalakított verzióját alkalmazva a felvételek tanúsága szerint az Inohogyec sikeresen megsemmisítette a szélsőjobboldali Ajdar csoportosulás egyik megfigyelőállását.

„Kérdés, hogy az orosz hadvezetés miért csak egy héttel a műveletek kezdetét követően határozta el magát a pilótanélküli eszközök alkalmazására, és mekkora mértékben kívánja őket alkalmazni+

Az orosz légierő oldaláról a drónok alkalmazásával jóval nagyobb terület légi megfigyelése, és esetleges támadása lenne megoldható a hagyományos sugárhajtású típusokhoz képest. Az ukrajnai konfliktus – illetve az ukrán Bayraktar drónok alkalmazása – ismét rámutatott arra, hogy Oroszországnak a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie ezen eszközökre. Mindezek mellett immár a csapatlégvédelem is nagyobb mértékben van jelen az orosz hadoszlopokat kísérve, miután nem sikerült teljes mértékben az ukrán légierő, és a Bayraktarok kilövése.

Az Ajdar állásának megsemmisítése.

Egyes orosz Telegram csatornák oldaláról, illetve az orosz védelmi minisztérium részéről felmerült azon állítás, amely szerint az ukrán haderő dezorganizációja megkezdődött. A Readovka csatorna információi szerint a Kijevtől 50 kilométernél távolabbi csapatokat az ukrán vezetés nem tudja irányítani.

„Az egységek autonóm módon, illetve a kapott parancsok mellőzésével operálnak, nincs, aki a műveleteket koordinálná”

Elsőre természetesen ezen súlyos állítások az információs háború újabb demoralizálást segítendő lépésének értékelhetőek, ám nem teljesen alaptalanok. A városokba és bekerítésekbe visszaszoruló ukrán csapatok kommunikációja a hadvezetéssel alapvetően is megnehezül, amelyet az ellátmány és utánpótlás hiánya csak súlyosbít. A kommunikációs vonalak orosz ellenőrzés alá kerülhetnek, illetve nem elképzelhetetlen az ellenoldal szabotázsa sem.

Mint ahogy az a káromkodásokkal gazdagon díszített videón is látható, a donyecki Volnovaha közelében az ukrán hadsereg 53. dandárjának tisztjei szimplán magukra hagyták a településen állomásozó csapatokat, akiknek gépfegyverrel kellene felvenniük a harcot a páncélos egységekkel.

Legutóbbi cikkünk folytatásaként továbbra is fennáll a kérdés, miért találkozni annyi hátrahagyott orosz haditechnikai eszközzel az ukrajnai hadművelet során?

„Részben magyarázatot adhat erre a nem megfelelő logisztika miatti üzemanyag hiány, a második hullámmal műszaki csapatok lemaradása, illetve a meghibásodás”

Ugyanis ahogy azt tegnap is elmondtuk, a bevetett haditechnikai eszközök többsége erősen másodvonalasnak mondható, a harckocsi haderőnemet alapul véve az döntően T-72B verziókból – jobb esetben T-72B3/B3M modernizációból – áll. Az idősebb haditechnika pedig alacsonyabb hadrafoghatósági mutatóval bír, ami mondjuk békeidőben vagy hadgyakorlat esetén nem, de egy nyílt konfliktusban már igenis probléma.

Hátrahagyott Tor-M2 légvédelmi rendszert rekvirál az ukrán vidék népe

Viszont lehet az is, hogy nem mindegyik elhagyott eszköz ténylegesen elhagyott. Persze, itt nem az út mentén random, hanem bizonyos helyeken, bizonyos elhelyezésben hátrahagyott eszközöket kell érteni.

„Ugyanis ahogy a nyugati, úgy az orosz haderőn belül sem ismeretlen az úgynevezett <előre depózás> fogalma, avagy hadászati tartalék képzése”

A hadászati tartalék pedig arra szolgál, hogy ha egy adott területen a vártnál hevesebb harcok jelentkeznek, akkor úgymond szükségtartalékként bevetésre kerülhetnek ezek az egységek. Persze egy dolog magának a tartaléknak a képzése, ám azt őrizni is kellene, amely az Ukrajnából, a civil lakosság felől érkező videókból leszűrhető, eléggé hiányos. Ahogy az elfoglalt területek biztosításához, úgy a haditechnika őrzéséhez is elengedhetetlen újabb erők bevonása.