Kezdőlap » Gasztronómia » Kvász – az orosz limonádé

Kvász – az orosz limonádé

Oroszországban a mai napig az alkoholmentes italok sztárja a kvász

A Szovjetunió szétesését követően temérdek fajta nyugati üdítőital áramlott be az orosz piacra, de nem tudták lesöpörni az üzletek polcairól a leghíresebb orosz üdítőt, a kvászt. Nem véletlenül, hiszen ez az erjesztett gabonából készült, sörre emlékeztető ital kitűnő szomjoltó, akárcsak a limonádé. A kvász vitaminokban, aminosavakban és nyomelemekben egyaránt gazdag, így kifejezetten egészséges is. És valljuk be, az üdítők közül ez kevésről mondható el.
Manapság divatos retroként aposztrofálni az ételeket, italokat. A kvász esetében azonban ezt ne tegyük, hiszen eredete több mint ezer éves múltra tekint vissza.Étvágygerjesztő, fáradtság ellen igazi erőt adó italról lévén szó, a kolostorokban, a hadseregben, a kórházakban, a földművesek és a favágók köreiben is előszeretettel fogyasztották és fogyasztják ma is. A kvász népszerűbb a tejnél, a gyümölcsleveknél, sőt régen még víz helyett is ezt itták az emberek.
Alkoholtartalma elenyésző, a gyerekek nagy örömére, így aztán ők is bátran fogyaszthatják, fogyasztják. Régen ez másképpen volt. A vodka elterjedéséig ugyanis a kvász alkoholtartalma meghaladta a manapság forgalomban lévő sörökét is. Talán nem véletlenül.
A Szovjetunió idején a mindennapi nyári utcakép része volt a gurulós lajtos kocsiból árult kvász-kereskedők látványa, ahol testesebb, nem túl udvarias asszonyságok szolgálták ki – a kígyózó sorokban álló –, kvászért epekedő embereket. A nedűt aztán három vagy öt literes befőttes üvegekben cipelték haza. De metrómegállók bejáratánál üditőautomatákból is lehetőség volt venni a hűsítő nektárból. Napjainkban a legtöbb orosz és ukrán sörgyárnak van saját márkás kvász itala, amelyet szezontól függetlenül palackoznak és értékesítenek. A palackozott kvászok ízvilága azonban meg sem közelíti a tartósító nélküli készített, eredeti, házi kvászét.
A kvász nem csak szomjoltásra alkalmas, hanem több étel alapjaként is szolgál. Ilyen például az okroshka leves is, ami egy hűsítő, hideg, nyári leves. De a kvász húspácoláshoz is kitűnő választás.
A klasszikus ital hagyományosan rozslisztből, árpa és rozs malátából, rozskenyérből, melaszból és élesztőből készül, de kóstolhatunk még céklásat, répásat, citromosat, meggyeset, almásat, körtéset, és – ami igazán izgalmasan hangzik –, nyírfásat is. Így aztán mindenki megtalálhatja a saját ízlésvilágának megfelelő kvászt. Felmerül a kérdés, hogy elkészíthető-e házilag ez az üdítő? Persze! Ahogy régebben a kenyérsütés minden fortélyát ismerték a házaknál, úgy a kvász elkészítését is. Így aztán rengeteg házi receptet is beszerezhetünk. A házi változat esetében segítség lehet, hogy manapság vásárolhatunk kvász élesztőt a boltokban (itthon is kapható az orosz élelmiszerboltokban), de sima élesztővel is működik. Sőt, aki nem akar bíbelődni, az kvász koncentrátumot vesz, amelyet csak vízzel kell higítani. Na de ez így mégsem az igazi, legyünk bátrak és készítsük el közösen és hagyományosan a kvászt! Íme, egy klasszikus kenyérkvászos recept:

Kenyérkvász


50 dkg rozskenyér (legjobb a feketekenyér), 3 dkg élesztő, 25 dkg cukor, 5 dkg mazsola, fekete ribizli levelek, 3 liter víz

A kenyeret kockázzuk fel és pirítsuk barnára a sütőben. Ha szeretnénk, hogy a kvászunknak enyhén kesernyés íze legyen, akkor kicsit süssük tovább a kenyeret. Én így tettem. A kenyérkockákat helyezzük egy nagyobb fazékba és öntsük fel 3 liter forrásban lévő vízzel, majd hagyjuk kihűlni. Ha ezzel készen vagyunk, adjuk hozzá a cukrot, az élesztőt és a mazsolát. A ribizli levelek nem feltétlenül szükségesek az ital elkészítéséhez, így ha beszerzése körülményes, egyszerűen hagyják el. Mivel én szeretem a savanykás ízvilágot, tettem bele néhány karika citromot is. Hagyjuk a kvászt szobahőmérsékleten erjedni egy fél napig, majd szűrjük azt le egy szita segítségével. Jobb ilyenkor leszűrni, mert szénsavasabb lesz fogyasztáskor. Öntsük a kvászt edénybe vagy üvegekbe. Figyeljünk arra, hogy csak annyira töltsük fel azokat, hogy a tágulásra még mód legyen. Semmiképpen se töltsük színültig az edényeket, mert az erjedés következtében gázok keletkezhetnek. Helyezzük az üvegeket hűtőszekrénybe. Körülbelül 2-3 nap elteltével már élvezhetjük is enyhén szénsavas házi kvászunk hűsítő hatását.
Szó szerint, az egészségükre!

Pályafutásom mindvégig Oroszországhoz, illetve a posztszovjet térséghez kötődött és kötődik mindmáig. Tanulmányaimat Oroszországban végeztem, majd a légiközlekedés területén helyezkedtem el, kezdetben a Malév moszkvai külképviseletén, később a Malév FÁK térségbeli piackutatásáért feleltem. Egy szakmán belüli váltást követően a Pulkovo légitársaságot, majd annak jogutód cégét, a Rossiya Airlinest képviseltem Budapesten. Dolgoztam az Ukrán-Magyar Üzleti Klub vezetőségében is, annak – az ukrajnai elhúzódó válság miatt bekövetkezett – megszűnéséig. Az utóbbi években kisvállalkozóként folytatom pályafutásomat, különböző cégekben vagyok jelen. A moszkvater.com társalapítója és stratégiai tanácsadója vagyok. Hobbim a főzés, régi álmom egy vendéglátóipari egység üzemeltetése.