//Középpontban a soft power
Eurázsia magazin 2024 június #moszkvater

Középpontban a soft power

MEGOSZTÁS

Az Eurázsia júniusi számának központi témája a puha erő, vagyis a soft power. A magazin bemutatja az eurázsiai országok erőfeszítéseit ezen a téren, ismert szakértők vizsgálják például a pandadiplomáciát vagy az iszlám szerepét. Interjút olvashatnak Tan Dun Oscar- és Grammy-díjas kínai zeneszerzővel, Csaba Gábor kulturális diplomáciáért felelős államtitkárral, Li Mengyi gasztrobloggerrel, Gülsen Karanis török nagykövetasszony pedig a magyar-török kulturális évadról számol be. A magazin elemzi Hszi Csin-ping kínai elnök látogatását, és folytatódik az ázsiai magyar nagyköveteket bemutató interjú sorozat is.

Eurázsia magazin 2024 június #moszkvaterFelszabaduló lehetőségek és a Fülöp-szigetek fényes jövője, címmel írt cikket Frank Revil Cimafranca, a Fülöp-szigetek magyarországi nagykövete. Mint Frank Revil Cimafranca fogalmaz, a Délkelet-Ázsia útkereszteződésében fekvő Fülöp-szigetek egy átalakulást hozó gazdasági és diplomáciai út előtt áll. Fiatal lakosságával és a gyors növekedésnek induló gazdasággal az ország a globális gazdasági élet kulcsfontosságú szereplőjévé válik. Minden nehézség ellenére, a Fülöp-szigetek gazdasága a világ leggyorsabban növekvő régiójának legfényesebb pontjaként ragyog.

A Bartók Tavasz keretében mutatták be április 14-én a Müpában Tan Dun hatrészes, monumentális Buddha-passiójának szcenírozott változatát. A világhírű kínai zeneszerző – aki a hazánkban is népszerű Tigris és sárkány filmzenéjéért számos elismerést, köztük Grammy- és Oscar-díjat is nyert – a Kelet és Nyugat, valamint a tradíció és a modernitás közti harmónia megtalálásáról is beszélt az Eurázsiának”

Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország magyarországi nagykövete az óriási sikerrel zajló török-magyar kulturális évadról nyilatkozott. „Az ilyen rendezvények segítenek abban, hogy az emberek felfedezzék egymás kultúrájának különböző dimenzióit, miközben elősegítik a kölcsönös megértést, tiszteletet és toleranciát – fogalmazott lapunknak adott interjújában a nagykövet.

„A Makronóm Intézet elemzése szerint a puha hatalom, azaz soft power megmutatja, hogy egy ország mennyiben képes meggyőzéssel és vonzással befolyásolni másokat. A Brand Finance globális rangsorában az ázsiai országok kifejezetten jól teljesítettek”

A kínai panda diplomácia a soft power talán egyik legkönnyebben értelmezhető példája. Az ázsiai hatalom hosszú évtizedek óta adja bérbe – eleinte ajándékozta – a csak Kínában őshonos jószágokat, az óriáspandák delegálása, vagy éppen hazarendelése pedig mindig Peking aktuális érdekeit szolgálja, Erről szól Buzna Viktornak, a Magyar Külügyi Intézet kutatójának írása.

„Közép-Ázsiában kitűzött céljaik elérése érdekében ma még a hagyományos nagyhatalmak is egyre inkább a befolyás finom formáira – puha hatalomra, azaz soft powerre – támaszkodnak katonai erejük és gazdasági befolyásuk növelése érdekében”

– írja Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója. Arról már Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára ír, hogy amíg a klasszikus diplomácia a ráció, az érvelésalapú meggyőzés világa, addig a kulturális diplomácia az emóció terrénuma, hiszen az érzelmeken keresztüli befolyásolás eszközeivel él.

„Az unipoláris világrend alternatíváját jelentő multipoláris berendezkedés, illetve ennek az úgynevezett globális Délhez kötődő integrációs keretei, nemzetközi fórumai, gazdasági platformjai és infrastrukturális fejlesztései fraktálszerűen képviselik a jövendő, nagytéralapú-többpólusú nemzetközi rendszert”

– írja Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója. S hogy a gasztronómia ezúttal se maradjon ki a számból, arról Li Mengyi gondoskodik. Nagy-Britanniában végzett építészként, éveken át dolgozott egy állami cég vezetőjeként Kínában és Délkelet-Ázsiában, mégis egy gasztronómiai vetélkedő hozta meg számára az országos ismertséget. Li Mengyi szüleitől örökölt vállalkozó szellemmel és egészséges magabiztossággal vágott bele a műsorba, mégsem gondolta volna, hogy eljut a verseny fináléjába. Ma már azt is tudja: egy televíziós főzőversenyben nem csak konyhai tudás számít.

A magazin legújabb száma elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

Kattintson a teljes tartalomjegyzékért!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.