Kezdőlap » Nagykép » Kik fizetik meg a szankciók árát?

Kik fizetik meg a szankciók árát?

A kiesett kereskedelmi forgalmat vizsgáló két közgazdász tanulmányából kiderül, hogy majdnem fele-fele arányban osztozik a veszteségeken Oroszország és az Európai Unió

Fotó:EUROPRESS/Vladimir Sergeev/Sputnik

Nemcsak Oroszország érzi a szankciók hatását, hanem azok az országok is, amelyek bevezették. Matthieu Crozet a hongkongi Lingnan University és Julian Hinz a Kieli Világgazdasági Kutatóintézet közgazdásza a szankciók nyomán kiesett kereskedelmi forgalmat vizsgálta, és meglepő eredményre jutottak. A német üzleti körök lapjában, a Handelsblattban ismertetett tanulmány szerint az elmaradt forgalom elsősorban a kis- és középvállalkozásokat sújtotta. A kutatók szerint havonta 4 milliárd dollárról van szó, amelyből 1,8 milliárd, azaz az elszenvedett veszteség 45 százaléka a szankciót bevezető országokra, míg 55 százalék Oroszországra esik. A szankciók az azokat bevezetők oldalán mindenek előtt – 92 százalékban – az Európai Unió országait, elsősorban Németországot sújtják. A kutatók szerint a kiesett kereskedelmi forgalomból a németeknek havonta 667 millió dollár káruk származik. Ebből a számsorból talán érthető, hogy miért az Egyesült Államok szorgalmazza oly lelkesen a szankciók további szigorítását. Az ugyanakkor aligha logikus, hogy a német kormány e politika mögé ugyan néha morogva, de fegyelmezetten felzárkózik.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.