//Kijev kifogy a szovjet fegyverekből?
Ukrán katona T-64 harckocsin Bahmut - egykori Artyemovszk - térségében 2022. május 12-én #moszkvater

Kijev kifogy a szovjet fegyverekből?

MEGOSZTÁS

Az ukrajnai háború 80. napjához érve egyre fokozódó harcoknak lehetünk szemtanúi a Donbassz északi területein. Gyakorlatilag megkezdődött Szeverodonyeck felőrlő ostroma, amelyet további kisebb katlanok kialakítása követhet. Viszont az ukrán hadsereg még képes érzékeny csapásokat mérni orosz ellenfelére, mint mutatják azt a Harkov környéki harcok, illetve a Donyec folyón történő átkelés nehézségei. Ám nem kizárt, hogy hamarosan Kijev a tüzérség és légvédelem terén kifogy az egykori Szovjetuniótól örökölt fegyverzetből.

Ukrán katona T-64 harckocsin Bahmut - egykori Artyemovszk - térségében 2022. május 12-én #moszkvater
Ukrán katona T-64 harckocsin Bahmut – egykori Artyemovszk – térségében 2022. május 12-én
Fotó:EUROPRESS/Yasuyoshi CHIBA/AFP

Az elmúlt napokban tovább folytatódtak az ukrán stratégiai infrastruktúra elleni támadások, ezúttal szlavjanszki és kramatorszki központtal. Míg előbbi jelentősége a donbasszi harcok tekintetében egyértelmű, utóbbi a legnagyobb ukrán olajfinomító kapcsán került többször reflektorfénybe. Habár Kijev és a regionális adminisztráció szerint a korábbi csapások következtében a finomító infrastruktúra megsemmisült, mint egyes példák mutatják, az ukrán kormányzat igyekszik szándékosan felnagyítani az elszenvedett veszteségeket. Saját szempontjukból ez teljesen érthető, hisz a valósnál nagyobbnak vallott veszteség esetén gondolhatja azt Moszkva, hogy nem érdemes az adott célpontot többször támadni. Miközben annak helyreállítása mégis lehetséges.

„Vélhetően hasonló volt a helyzet a kremencsuki finomító esetében is, miután Moszkva 8-12 cirkáló rakétát indított a létesítményre”

Az Igor Kolomojszkij oligarcha tulajdonában álló objektum egyes jelentések szerint bár korlátozott üzemben, de képes volt az ukrán haderő számára üzemanyagot biztosítani. Még a mostani rakétaszalvót követően sem biztos, hogy a jövőben ne tudnák az ukrán hatóságok ismét újraindítani a termelést, ám az a korábbiakhoz képest mindenképpen nehezebb lesz.

Az egyik cirkáló rakéta becsapódásának pillanata #moszkvater
Az egyik cirkáló rakéta becsapódásának pillanata
Forrás:Telegram

Kérdés persze, hogy az orosz és belarusz tranzit leállásával honnan kaphatja meg a szükséges nyersanyagot, amire a legvalószínűbb válasz a moldovai-romániai vasúti szállítás mellett a Barátság kőolajvezeték. Avagy ahogy a gáz esetében virtuális reverz szállításnak nevezett séma működik, úgy jelen helyzetben is az európai megrendelők nagyobb volument fizetnek ki, mint amennyit ténylegesen átvesznek. A kettő közti különbözet pedig ukrán kézbe kerül.

„A Kígyó-sziget esetében a nagy áldozatokkal járt fiaskó után úgy tűnik, Ukrajna továbbra sem tett le annak elfoglalásáról”

Bár az elmúlt napokban Kijev nem kísérelt meg újabb akciókat a terület ellen, de Odessza térségében egyértelműen csapat összevonások jelei tapasztalhatóak. Mind az ukrán légierő, mind a flotta megmaradt egységei aktivizálták magukat, Odessza térségében egy MiG-29 a tengerbe is zuhant. Vélhetően a korábbi sikertelen támadások tanulságait alapul véve próbálja meg a sziget elfoglalására kidolgozott terveit Kijev átdolgozni, ám kérdés, milyen mértékben sikerül az. Ne feledjük, ahogy Kijev, úgy Moszkva sem ül ölbe tett kézzel.

A Kígyó-sziget körüli orosz tevékenység 2022. május 12-én. Mint látható újabb légvédelmi rendszerek jelentek meg a szigeten, illetve a keleti kiszögellésbe belenagyítva az orosz művelet jelképének számító felfestett Z betű is észlelhető #moszkvater
A Kígyó-sziget körüli orosz tevékenység 2022. május 12-én. Mint látható újabb légvédelmi rendszerek jelentek meg a szigeten, illetve a keleti kiszögellésbe belenagyítva az orosz művelet jelképének számító felfestett Z betű is észlelhető
Forrás:Twitter

„Ami még a május eleji sikertelen akciókat érinti, meg nem erősített hírek alapján azok során külföldi zsoldosok mellett amerikai és brit magas rangú tisztek is részt vettek, sőt többüknek nyoma veszett”

Az állítások szerint egy brit őrnagy és egy amerikai tengerészgyalogos alezredes szállt partra az ukrán erőkkel közösen a Kígyó-szigeten, mint a NATO-val folytatott valós idejű hírszerzési kommunikációért felelős személyek. Persze, konkrét bizonyítékok hiányában mindez csupán még csak spekuláció, ám az ukrán hadvezetés és az angolszász országok közti mély együttműködést látva ezt egyáltalán nem lehet kizárni. Továbbá szintén meg nem erősített információk alapján a Kígyó-sziget körüli fiaskó hatására a török fél felfüggesztette a Bayraktar drónok szállítását Ukrajnába, mivel a magas veszteségek negatívan befolyásolják a jövőbeli eladásokat. A gyártó Baykar Makina úgy véli nemcsak a felhasználás módja problémás Kijev esetében, de a kezelőszemélyzet sincsen megfelelően kiképezve az eszközök használatára.

„A frontok esetében továbbra is a fókusz Ukrajna délkeleti, és a tágabb Donbassz területére esik”

A délnyugati területek tekintetében nem állt be érdemi változás a frontok vonalában, azokat még mindig helyi szintű pozícióharcok jellemzik. Csütörtökön az ukrán erők újabb két Tocska-U ballisztikus rakétát lőttek ki Herszon központjára, amelyeket az orosz légvédelemnek sikerült időben elfognia. Ellenben az ukrán repülőterekre mért folyamatos rakétacsapások ellenére a főképp a nyugati területeken állomásozó ukrán légierő képes volt a délnyugati frontvonal térségében aktivitását fokozni.

„Odessza pedig egyre inkább készül a front közeledtére”

Helyi jelentések szerint felsőbb nyomásra megindult a város legendás katakombarendszerébe vezető bejáratok megnyitása, készülve a város Mariupolhoz hasonló ostromára. Továbbá a város védelmét koordináló katonai adminisztráció egyre bővíti az elaknásított partszakaszok listáját egy lehetséges orosz partraszállás esetére. Nem csupán harckocsi és egyéb nehéz technika elleni, de taposóaknákkal is. Bár jelenleg még táblák jelzik a lakosságnak, hogy mely területekre tilos a belépés az aknaveszély miatt, a háborút követően jelentős problémát okozhat a területek megtisztítása.

Részben a déli-délnyugati frontvonalhoz kapcsolódóan a melitopoli hatóságok megkezdték az új típusú, immár egyedi rendszámtáblák kiadását. Bár a korábbi két betű-négy szám-két betű összetétel nem változott, de az ukrán állami szimbólumok helyét az egykori Krími kormányzóság rövidítése – TVR – és Zaporozsje régi címere vette át.

Az új formátumú melitopoli rendszámtáblák mintadarabja #moszkavter
Az új formátumú melitopoli rendszámtáblák mintadarabja
Forrás:Telegram

„Donbasszban a fokozódó harcok mellett úgy tűnik, hamarosan teljesen megtörhet Szeverodonyeck védelme”

Egyes jelentések szerint a szakadár-orosz erők északkeletről már átlépték a város közigazgatási határát, és a harcok a külvárosi területeken folynak. A védelem szempontjából létfontosságú Szoledar-Liszicsanszk út az orosz erők lőtávolságán belülre került, az utánpótlás gyakorlatilag alig lehetséges. Ezzel párhuzamosan Popasznaja térségéből az orosz-luganszki csapatok megkezdték a hídfő kiszélesítését nyugaton Bahmut/Artyemovszk, északon Kalmisevaha irányába. Ukrán szempontból mindkettő kiemelt fontosságú, mivel előbbi gyakorlatilag a donbasszi főerők logisztikai központja, utóbbi elfoglalása pedig egyenes utat nyit a szeverodonyecki terület déli bekerítéséhez.

Az észak-donbasszi front állása 2022. május 13-án #moszkvater
Az észak-donbasszi front állása 2022. május 13-án
Forrás:Telegram

„Ám akadnak problémák is”

Belogorovka esetében ellentmondó hírek érkeztek arról, sikerült-e az orosz erők átkelése a Donyec folyón. Míg ukrán források szerint a létesítendő ponton hidat a helyi védők felrobbantották, addig orosz oldalról azt állítják, néhány egységnek sikerült megvetnie a lábát a Donyec bal partján. Azt az orosz források sem tagadják, hogy az átkelés/átkelési kísérlet közben saját csapataik súlyos veszteségeket szenvedtek. Ez az ellenséges tűznek való rendkívüli kitettség a folyami átkelés velejárója. Viszont átkelés hiányában nem hajtható végre Liszicsanszk teljes bekerítése, sőt esetlegesen az ukrán erők még képesek is lehetnek a megmaradt saját hídfő kiszélesítésére.

„Viszont az állítólagos orosz veszteségeket bemutató felvételeket érdemes tüzetesebben megvizsgálni”

Ugyanis az ukrán oldalhoz köthető – jórészt propaganda fiókok – egyből azt a narratívát kezdték el terjeszteni, hogy az orosz haderő több ezer fős emberi, és majdnem százas nagyságrendben mérhető technikai veszteségeket szenvedett. Viszont a képek részletesebb vizsgálatával megállapítható, hogy a roncsok közt tömegesen szerepelnek olyan haditechnikai eszközök, amelyek nem állnak – már – orosz hadrendben. Ilyen például a BMP-1 gyalogsági harcjármű, amelynek BMP-1AM „Baszurmanyin” verziója bár orosz oldalt megjelent az ukrajnai harctéren is, ám a BTR-82-ből származó egyértelműen azonosítható eltérő toronnyal. De ilyen az MT-LB Sz sebesülthordó jármű is, amely kifejezetten a donbasszi tapasztalatok specifikációi szerint állt kizárólag ukrán szolgálatba 2015-től. A legvalószínűbb lehetőség, hogy az orosz és ukrán csapatok egyaránt a Belogorovka környéki területet nézték ki saját szempontjukból optimálisnak a folyami átkeléshez, ám egymást észlelve több napos erőteljes harcokba bocsátkoztak. A veszteségek mindkét oldalon súlyosak, viszont az ütközet még nem dőlt el.

Az egyik beazonosított MT-LB Sz, amely csak Ukrajnában áll hadrendben #moszkvater
Az egyik beazonosított MT-LB Sz, amely csak Ukrajnában áll hadrendben
Forrás:Twitter

„Az ukrán elnöki adminisztrációhoz közel álló források elmondása szerint erős viták folynak a vezérkaron belül a szeverodonyecki terület kapcsán”

Míg Valerij Zaluzsij vezérkari főnök a terület kiürítése – és egyúttal a védők további bekerítésének elkerülése – mellett foglalt állást, addig Zelenszkij és a kormány egyértelműen a végsőkig tartó harcot preferálja. Hadászati szempontból egyértelműen az első opció az előnyösebb, miután a teljes bekerítés jelen formában már elkerülhetetlen. Ezt persze nehezebb a lakosság és a hadsereg többi része felé eladni, de jelen helyzetben 8-9 ezer harcedzett katona nagyobb értéket képvisel Kijevnek, mint a mindenképpen orosz kézre kerülő szeverodonyecki régió.

„Mégis úgy tűnik, Zelenszkij akarata érvényesült, és nagyjából 5 ezer fős személyzetet, illetve 300 haditechnikai eszközt kíván Kijev Nyugat-Ukrajnából Szeverodonyeck térségébe vezényelni”

Az átcsoportosított erők nagyobbik része eddig jórészt a fehérorosz határ felügyeletéért felelt, illetve a területvédelmi erők kötelékéből kerül ki, így kérdéses, milyen mértékben lesznek képesek a minőségi és mennyiségi orosz-szakadár fölénnyel felvenni a harcot.

A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 13-án #moszkvater
A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 13-án
Forrás:Telegram

„Ami Izjum és Liman térségét illeti, vélhetően a Szlavjanszk-Kramatoszk elleni műveletek csak a szeverodonyecki zseb felszámolását követően indulnak el”

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a sűrűn lakott Szlavjanszk-Kramatorszk agglomerációban még nagyjából 90 ezer főnyi civil tartózkodik, akik nem tudják elhagyni a területet. Bár Moszkva a Vöröskereszt és az ENSZ segítségét kéri a kiürítéshez, az ukrán hatóságok Mariupolban tanúsított hozzáállását nézve sajnos nem elképzelhetetlen, hogy a lakosság a két front közti területen ragad, sőt az élő pajzs szerepét töltheti be. A jelenlegi állapotok szerint vélhetően nagyjából a donbasszi harcok még egy hónapig tarthatnak el, és csak ezt követően indulhat meg az offenzíva déli-délnyugati irányba Odessza, valamint Transznisztria térségébe.

„Harkov esetében továbbra is nehéz helyzetben van az orosz fél, hiszen egyes meg nem erősített jelentések szerint az ukrán erők már a határig szorították vissza az orosz csapatokat”

A támadás a korábban már leírt Kazacsnaja Lopany-Lipci-Sztarij Szaltov vonal mentén zajlik, bár pontos helyzetkép egyelőre még nem elérhető. A fronton több, az igazán egyik fél által sem ellenőrzött szürke zóna. A célból – is – lenne kiemelt fontosságú a Harkov környéki területek biztosítása, mivel ellenkező esetben az ukrán erők a határon átkelve orosz városok – így például Belgorod – ellen intézhetnek a korábbiaknál jóval erőteljesebb támadásokat. Az észak-donbasszi műveletek szisztematikus végrehajtásával együtt az orosz hadvezetés vélhetően tanulmányozza azokat az átcsoportosítási terveket, amelyek révén a donbasszi orosz főerők túlzott meggyengülése nélkül lehet egyszerre a Harkov irányából érkező ukrán támadó alakulatokkal felvenni a harcot.

A Harkov környéki harcok állása 2022. május 13-án #moszkvater
A Harkov környéki harcok állása 2022. május 13-án
Forrás:Telegram

„A nyugati szállítások ellenére fegyverzet terén több kérdés is felmerült ukrán szinten”

Hiába kap ugyanis Kijev nagyobb volumenben kézi fegyverzettől kezdve drónokon át csapatszállítókig – bár az M113-nak és változatainak alumínium páncélzata már a vietnámi háborúban sem bizonyult megfelelőnek – jelentős arzenált, a haderő gerincét alkotó szovjet fegyverzet tekintetében egyre nagyobb hiányosságok tapasztalhatóak.

„Nem elképzelhetetlen, hogy Ukrajna kifogyóban van a tüzérségi ellátmányból”

Ugyanis sem a 152 milliméteres lőszerek, sem a lövegcsövek utánpótlása nem megoldott. A NATO tüzérségi kaliberként a 155 milliméteres szabványt használja, és az egykori Varsói Szövetség tagállamai is fokozatosan álltak át a NATO sztenderdre. Még ha az eddigi szállításokon felül lenne is elfekvőben 152 milliméteres készlet, az nagy valószínűséggel élettartama végén jár, megbízhatósága kétséges. A lövegcsövekről nem is beszélve. Minden lőfegyverhez, löveghez vagy épp harckocsi ágyúhoz hasonlóan a tüzérségi lövegek élettartama sem végtelen, bizonyos lövésszám után elkerülhetetlen cseréjük, illetve felújításuk. Utóbbi már a háború előtti időkben is problémát okozott, amely február 24. után csak súlyosbodott.

„Egyszerűen sem Ukrajnában, sem Nyugaton nincsen akkora gyártási kapacitás, ami pótolni tudná az elkopó 152 milliméteres lövegcsöveket”

Vélhetően épp ezért kezdett el a nyugat nagyobb számban saját szabványának megfelelő 155 milliméteres kaliberű technikát, illetve lőszereket szállítani. Példának okáért az eddigi csomagok részeként az Egyesült Államok 200 ezer darab tüzérségi lőszert küld – illetve tervez küldeni – Ukrajnába, amit további országok felajánlásai egészítenek ki. De ne felejtsük, a nyugati fegyverzetet is pótolni kell a veszteségek miatt, ám annak megoldása saját készletből a szovjethez képest jóval egyszerűbb.

„A tüzérséghez hasonló probléma áll fenn a légvédelem esetében”

Az ukrán haderőhöz közeli források szerint a legnagyobb hiány a légvédelmi rakéták terén mutatkozik, ugyanis azok felhasználása kvázi a fogyóeszköz szintjén mozog. Például négy beérkező orosz cirkáló rakétára nagyjából 20 rakétát lő ki az ukrán légvédelem. Így miközben Moszkva napi szinten átlagosan 30-80 cirkáló rakétát indít, az ellentevékenység során felhasznált eszközök száma elérheti az akár 150-400 darabos értéket. Ám még így is átlagosan a beérkező célpontok csupán 3-7 százalékát képes az ukrán védelem lelőni.

„A katonai raktárak szisztematikus kilövésével Ukrajna gyakorlatilag lassan kifogy a légvédelmi fegyverzetből”

A nyugati szállítások pedig egyelőre vajmi kevés segítséget jelentenek. Míg Ukrajna nyugati partnerei eddig főképp kis hatótávolságú vagy vállról indítható mobil rendszereket küldtek, a közepes és annál magasabb szintű légvédelem szinte kizárólag a szovjet eredetű technikára alapozva működik. Hasonlóan a tüzérségi fegyverzethez, nyugati forrásból csak nagyon korlátozott szinten oldható meg az utánpótlás, sőt az elöregedés a légvédelmi rakétákat kifejezetten negatívan érinti. Persze ilyen téren lehetséges azok kiváltása nyugati rendszerekkel, ám az nem lesz sem olcsó, sem egyszerű folyamat. Ugyanis a közepes vagy nagy hatótávolságú légvédelem kezelésének elsajátítása jóval bonyolultabb és időigényesebb folyamat, az átadott eszközök pedig ezután otthonról fognak hiányozni.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.