Kezdőlap » x-demokrata » Kihúzza-e a ciklus végéig Boriszov kormánya?
Egy bolgár népviseletbe öltözött hosztesz a Lozenec-Nedyalsko gázvezeték átadásán 2018. augusztus 3-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Dimitar Dilkoff #moszkvater

Kihúzza-e a ciklus végéig Boriszov kormánya?

A bolgár gazdaság a szomszédos országokhoz képest jól teljesít, a kabinet hazai támogatottsága mégis bizonytalan

Tütünkov Jordán írása a #moszkvater.com számára

Egy bolgár népviseletbe öltözött hosztesz a Lozenec-Nedyalsko gázvezeték átadásán 2018. augusztus 3-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Dimitar Dilkoff #moszkvater
Egy bolgár népviseletbe öltözött hosztesz a Lozenec-Nedyalsko gázvezeték átadásán 2018. augusztus 3-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Dimitar Dilkoff

Külpolitikai sikerek és belpolitikai botrányok, a magas üzemanyagárak elleni tüntetések jellemezték Bulgária politikai életét 2018-ban. Annak ellenére, hogy a gazdaság jól teljesít, az emberek elégedetlenek életkörülményeikkel. Az elkövetkező 2019-es évben két választást tartanak, egy európai parlamentit, illetve ősszel a helyhatóságit, de nem lenne túl nagy meglepetés, ha ehhez hozzájönne még egy előrehozott parlamenti választás is.

Ahogy tavaly január elsején Bulgária átvette az Európai Unió Tanácsának rotációs elnökségét, szinte azonnal a nyugati sajtó kereszttüzébe került. Az EU legszegényebb és legkorruptabb országaként ostorozták. A sajtótámadások azután maradtak abba, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök helyre tette a médiát és kliséknek minősítette a Bulgária elleni vádakat. A német Handelsblatt azon kevés sajtóorgánumok közé tartozott, amely alapvetően optimizmussal tekintett a bolgár elnökség elé. „Bulgáriáról öt dolgot kell tudni – írta az országot bemutatva a német üzleti körök lapja -, az antik bolgár történelmet, az ország előtt álló kihívásokat, a bolgár kormány és a lakosság Európa-barát hozzáállását, a cirill ábécét, a paradicsomot és a hosszú tengerparti strandokat.”

„Maga az uniós elnökség külpolitikai sikereket hozott a balkáni országnak”

Sikerült megvalósítani tavaly márciusban a várnai EU-Törökország csúcsot. A tárgyaló felek kifejtették álláspontjaikat, megegyeztek abban, hogy az írásba foglalt szerződéseket betartják, az EU-török párbeszéd folytatódni fog és a hangnemét normális mederbe terelték. A bolgár uniós elnökség másik kiemelkedő eseménye a május 17-18 között Szófiában megrendezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó volt. Ezen döntés született arról, hogy az EU 11 kiemelt közlekedési beruházásra ad vissza nem térítendő támogatást a térség infrastruktúrájának a fejlesztésére mintegy 10 milliárd euró értékben. Az EU-Nyugat-Balkán csúcson Bojko Boriszov egyik legnagyobb érdeme az volt, hogy sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a koszovói és a szerb elnököt, Hashim Thacit és Aleksandar Vucsicsot.

A bolgár elnökség felvállalta az élelmiszerek kettős minőségének a kérdését, amelyet az osztrák uniós elnökség levett a napirendi pontjai közül. Emlékezetes maradt Boriszov tavaly májusi dühös kirohanása: „Ki volt az az okos, aki kitalálta, hogy a bolgár kisbabák szeretik a pálmaolajat, aki nemzeti ízszabványokat talált ki?” – tette fel a kérdést Boriszov.

Bulgária további külpolitikai sikerét az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVN) kapcsán érte el. Mint ismeretes a CVN nyomon követi Románia és Bulgária intézkedéseit a korrupció felszámolásában, illetve az igazságszolgáltatási reformok alakulását. A két ország még az uniós csatlakozáskor vállalta a brüsszeli monitoringot. Az Európai Bizottság tavaly november 13-i jelentése elmarasztalta Romániát, miközben Bulgáriával szemben a hat nyitott fejezetből hármat lezárt. Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy Románia és Bulgária nem két ország, amely egy csomagként szerepel az Európai Bizottság szemében. „Az elmúlt 11 évben volt, hogy Románia mutatott nagyobb előrelépést, Bulgária pedig lemaradásban volt. Akkoriban kritikusabbak voltunk Bulgáriával szemben, mint Romániával. Mára ez a helyzet megfordult. Mi mindig külön-külön kezeltük a két országot” – jegyezte meg az alelnök.

„Sokan kérdezik, hogy Brüsszel miért kivételezik Szófiával? Elnézték a jobboldali GERB-nek, hogy a nacionalistákkal lépjen kormánykoalícióra. Bulgária is épített kerítést, amelyet az EU 150 millió euróval támogatott. Szófia büntetlenül elutasította a Szkripal ügy kapcsán orosz diplomaták kiutasítását, az isztambuli konvenciót és az ENSZ migrációs paktumát is.  A válasz egyszerű. A Boriszov-kormány helyzete olyan ingatag, hogy egy esetleges kormányváltás esetén a szocialista-török baloldali liberális koalíció kerülne hatalomra és mindenki emlékszik még az Oresarszki-kormány ámokfutására a 2013-2014 időszakban”

Decemberben Bojko Boriszov telefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Államok külügyminiszterével, Mike Pompeoval. Megvitatták az energiabiztonság, az európai gázelosztó központtal kapcsolatos kérdéseket. Boriszov ismét megerősítette, hogy Bulgária szigorúan teljesíti a NATO iránti kötelezettségvállalását, továbbá bizonygatta, hogy az ország 2024-ig GDP arányosan 2 százalékra növeli védelmi kiadásait. A témával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy két nappal korábban a Bulgáriában tartózkodó John Sullivan külügyminiszter-helyettes a bolgár köztelevízióban azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a Török Áramlat gázvezeték építését. A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2014. évi esetre, amikor három amerikai szenátor látogatta meg Bulgáriát, aminek az lett a végeredménye, hogy leállították a Déli Áramlat gázvezeték építését.

Mike Pompeo sajtóközleményében kijelentette, hogy az Egyesült Államok kötelezettséget vállal arra, hogy együttműködjön a bolgár kormánnyal az F-16-os harcászati repülőgépek ajánlattételében. A kormány valószínűleg január 9-én hozza meg döntést az amerikai vadászgépek beszerzéséről. A kormánynak nem lesz könnyű keresztülvinni az akaratát, mert az ellentábor már most támadásba lendült. Volen Sziderov, az Ataka párt elnöke (aki Ukrajnában orosz kémként feketelistán szerepel), kétségbe vonta az F-16-os vadászgépek beszerzésére vonatkozó kormánydöntést. Úgy véli, amennyiben a kormány kitart álláspontja mellett, ez koalíciós feszültséghez vezethet.  A nacionalista párt elnöke elmondta, hogy Bulgária a legdrágább áron vásárolja a vadászgépeket, miközben az Egyesült Államok már 12 éve ingyen használ négy katonai bázist Bulgáriában. Sziderov a közösségi oldalán tett bejegyzésében kiszámolta, hogy Bulgáriának egy vadászgép 225 millió levába (37 125 000 000 Ft.) jön ki, amíg Izrael darabonként 75 millió leváért vásárolt F-16-osokat.

„A Bolgár Statisztikai Hivatal (NSZI) adatai szerint Bulgária GDP-je 2017-ben 101 milliárd levára nőtt – ez megfelel 52 milliárd eurónak vagy 61 milliárd dollárnak -, ami háromszorosa a rendszerváltás előtti 22 milliárd dollárnak”

A lélektani 100 milliárd levás határ túllépése rendkívüli eredmények számít a társadalom elöregedése és a lakosság csökkenése miatt. Összehasonlításképpen, a szomszédos Szerbiának hasonló lélekszámú a lakossága, de alig 41 milliárd dollárt termelt ki 2017-ben, magyarázta egy gazdasági szakértő. Romániával és Törökországgal összehasonlítva a bolgár gazdaság jelenleg kiegyensúlyozott, a költségvetésnek és a külkereskedelmi egyenlegnek többlete van, az infláció pedig a reálnövekedés alatti szinten van. Amennyiben így folytatódnak a dolgok, ebben az évben Bulgáriában az egy főre jutó reáljövedelem átlépi az uniós átlag 50 százalékos lélektani határát. Húsz éve ez még csak a negyede volt az uniós átlagnak, s az arány két évtizede alatt megduplázódott.

A Bolgár Tudományos Akadémia Gazdaságkutató Intézetének állásfoglalás szerint azonban Bulgáriának nagyobb növekedési ütemre van szüksége. „Felzárkózó növekedésre van szükség, mert a 3-4 százalékos gazdasági növekedés nekünk jó, de nem elég arra, hogy közelítsünk az európai normákhoz. Ehhez 5-6 százalékos növekedési ütemre van szükség” – állapítja meg állásfoglalásában az intézet.

A kormányzó GERB párt népszerűsége nem is annyira a saját politikája miatt kopik, hanem inkább a koalíciós partner, az Egyesült Hazafiak hármas pártszövetségének belső viszályai miatt. A három társelnök, Kraszimir Karakacsanov, Volen Sziderov és Valeri Szimeonov folyamatosan a médián keresztül csapnak össze, Boriszov pedig nem győzi békítgetni őket.  Még kérdéses, hogy az Egyesült Hazafiak együtt vagy külön vágnak neki az idei európai parlamenti választásoknak.

„A bolgár belpolitika egyik legfőbb jellegzetessége 2018-ban a miniszterelnöki és az államfői intézmények között dúló belpolitikai háború volt”

Mint ismeretes Rumen Radev államfő függetlenként, de a bolgár szocialisták támogatásával nyerte el a köztársasági elnöki széket. Cvetan Cvetanov, a GERB második embere ennek kapcsán megjegyezte, hogy Radev egész évben mentorként viselkedett. Mindig elsőként támadta a kormányon lévők tevékenységét. Ezek után nekünk is állast kellett foglalnunk, mert nem államfőként, hanem mint a Bolgár Szocialista Párt elnökeként beszélt. Cvetanov szerint ez elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy Radev államfő már két évet töltött el a politikai életben, de még egyszer sem látogatott el a parlamentbe.

A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) kemény ellenzéke a kormányzó GERB-nek. A szocialisták többnyire aktuális témákról beszélnek, de nincsenek autentikus szószólói, akik el tudnák hitetni a választókkal, hogy megoldanák az ország előtt álló problémákat. Parvan Szimeonov politológus szerint Boriszov – aki eddig már kétszer mondott le a kormányzásról – ezúttal mindent megtesz, hogy elkerülje az előrehozott választásokat. Elmondása szerint amennyiben a választások holnap lennének, a GERB törékeny előnyre tenne szert, amennyiben holnapután lennének és a GERB-et tovább koptatják a a kisebbik koalíciós partner botrányai, új helyzet állhat elő és a GERB könnyen a BSZP mögé kerülhetne. Boriszov azért sem mehet bele az előrehozott parlamenti választásokba, mert akkor Radev államfőnek három hónapra ügyvivő kormányt kellene kineveznie és ez idő alatt szinte korlátlan hatalommal bírna, s azonnal vizsgálni kezdené a visszamenőleg jobboldal kormány eddigi intézkedéseit.

A bolgár Gallup Intézet decemberi kutatása szerint a társadalom nincs meggyőződve arról, hogy a kabinet kitölti a teljes mandátumát. A megkérdezettek 70 százaléka támogatja a különböző kormány ellenes tüntetéseket, és gyakorlatilag ugyanannyian jósolják a kormány idő előtti lemondását, mint akik szerint a kabinet kitölti hivatali idejét.