//Kellenek-e amerikai rakéták Európába?
Rakétaszállító konvoj érkezése a romániai Deveselu NATO támaszpontra 2019. május 15-én #moszkvater

Kellenek-e amerikai rakéták Európába?

Washington európai fegyveres erőinek átcsoportosításán dolgozik, amely oroszellenes élével növeli a feszültséget a régióban.

Rakéta szállító konvoj érkezése a romániai Deveselu NATO támaszpontra 2019. május 15-én #moszkvater
Rakétaszállító konvoj érkezése a romániai Deveselu NATO támaszpontra 2019. május 15-én
Fotó:US Navy

Egy ideje már foglalkoztatja az európai sajtót, hogy a Törökországban lévő taktikai atomfegyvereket egy másik európai országba. Mint az Independent fogalmaz, nem nehéz megjósolni, hogy Ankara ilyetén megbüntetése bizalmi válságot és törést idézne elő a NATO-ban. Azt sem nagyon lehet kizárni, hogy az amerikai nukleáris arzenál növelése az európai kontinensen tüntetésekhez vezet.

„Az amerikai fegyveres erők európai átkonfigurálása egy ideje már napirenden van”

Az Aegis rakétavédelmi rendszerek ott vannak már Romániában, és hamarosan megérkeznek Lengyelországba, miközben rotációban állomásoznak a NATO egységei a Baltikumban. Mint már említettük, Törökország keleti fordulata miatt Washington nem tartja megbízhatónak Ankarát, és azon gondolkodik, hogy kivonja onnan taktikai atomfegyvereit, és Bulgáriába telepíti át őket. Szó van arról is, hogy Amerika csökkenti a Németországban állomásozó katonai kontingens számát, és a katonák és a technika egy részét Oroszországhoz közelebb, Lengyelországba helyezi át.

„Ez az átcsoportosítás felfogható a NATO és Oroszország közti katonai szembenállás előkészületeként is”

Ez esetben Európa ismét katonai hadműveletek terepévé válna. A mindenek előtt az amerikai politika lépései következtében eszkalálódó feszültség elsősorban a kelet-európai országokat érinti érzékenyen, hiszen ők lennének az első áldozatai egy esetleges nyílt konfliktusnak.

Az átalakuló erőviszonyok, ennek következtében a világban éleződő feszültség miatt ma már egyre kevesebb elemző tartja kizártnak egy kiterjedt katonai konfliktus kialakulását akár Európában is. Amerikának ugyanis gyengülő globális pozícióinak megerősítésére több elemző szerint szüksége van egy kiterjedt konfliktusra. Egy ilyen katonai szembenállásnak azonban kiszámíthatatlan globális következményei is lehetnek. Főképp akkor, ha nem sikerül elkerülni a nukleáris kataklizmát.

„Sokan gondolják úgy – köztük a geopolitikai kérdésekkel foglalkozó Antoni Koniuszewski a komoly hagyományokra visszatekintő Myśl Polska hasábjain -, hogy a kínai expanzió korlátozása miatt az Egyesült Államoknak ellenőrzés alá kellene vonni Oroszországot az általa ellenőrzött geopolitikai térséggel együtt”

A lengyel elemző felteszi a kérdést, hogy miként lehet Oroszországot legyőzni? Az első forgatókönyvként adja magát a minden eszköz bevetésével végrehajtott kiterjedt csapás. Ez azonban meglehetősen kockázatos, hiszen amennyiben a Kreml képes a válaszcsapásra, az szintén pusztító tud lenni. Ezért aztán az utóbbi időben egyre látványosabban egy másik, időben elnyújtott, többlépcsős szcenárió valósul meg. Ennek része Oroszország gazdasági elszigetelése, a Moszkva számára kedvezőtlen nemzetközi környezet megteremtése. Így jöttek a legutóbb már az európai gázexportot is érintő különféle szankciók. A cél ezzel az orosz hatalom leváltása.

„Putyin azonban mesteri válaszlépések sorával futtatta zátonyra ezeket a terveket”

Így megakadályozta a Nyugat diadalmas bevonulását Ukrajnába, megőrizte a befolyást a befagyott konfliktusok felett. A lengyel elemző szerint ezek következtében folyik a vér a keleti sztyeppéken, ám messze nem annyi, mint az amerikai forgatókönyvek megvalósulása hozna. Ráadásul Moszkva komoly sikereket ért el Szíriában, és szoros kapcsolatokat alakított ki Törökországgal, Izraellel és Iránnal egyaránt. Közben világossá vált, hogy Kína még messze van attól, hogy a globális játékokba teljes erővel bevesse magát.

„A Közel-Keleten kínos vereséget szenvedő Amerika ugyanakkor igyekszik menteni a menthetőt”

Igyekszik megőrizni a befolyás látszatát. Előbb a kurd kalanddal, majd jött Irán. A magát felelősségteljesnek mutató, visszafogottan viselkedő Moszkva pozíciói azonban ezek után csak erősödtek. Az Egyesült Államoknak ezek után az orosz játszmában megmaradt Ukrajna, valamint a lőporos hordó tetején egy gyufás doboz.

Mindezek fényében az európai vezetőknek érdemes lenne elgondolkodni Putyinnak a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének betiltásáról szóló javaslatát. Amíg még nem késő.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.