Káosz, amely új és intelligens irányítást generál

Immár 23. éves találkozóját kezdte meg a Valdai Nemzetközi Vitaklub. Ezúttal a Szocsit az utóbbi időben ért egyre intenzívebb ukrán dróntámadások miatt Moszkvában. A klub éves összejövetelén 40 országból 120 résztvevő gyűlt össze. A téma a „Felelősség a jövőért: a lehetséges vagy korlátlan lehetőségek határai?”. S hogy milyen kérdésekre keresik a válaszokat? Mit tehetnek a felelős hatalmak a globális rend folyamatban lévő átszervezéséből eredő veszélyes és pusztító következmények megelőzése érdekében? Vajon a korábbi hegemón azon kísérletei, hogy fenntartsa a kormányzás és a kulcsfontosságú technológiák feletti ellenőrzés monopóliumát, súlyosbítják-e a stabilitást fenyegető veszélyeket? Hogyan növelhetjük a nemzetközi szereplők készségét az összefogásra a közös kihívások kezelésében, most, hogy a globalizáció – mint azt a klub az elmúlt évtizedekben értelmezte – véget ért még akkor is, ha a világ továbbra is összekapcsolódott? Lehetséges-e a globális változásokat mind az egyes nemzetek, mind a tágabb nemzetközi közösség javára fordítani?

A rendezvényt a szokásoknak megfelelően egy találkozó zárja Vlagyimir Putyinnal
Fotó:EUROPRESS/Sergei GUNEYEV/SPUTNIK/AFP

Miközben a világ viharos átmenetet él át, és egy új geopolitikai és gazdasági hatalmi egyensúly felé halad, mélyreható átalakulások bontakoznak ki több fronton. A 2026-os események intenzitása rávilágít ezeknek a változásoknak a mértékére. A kihívások skálája hatalmas, mind természetükben, mind irányukban sokszínű, ami egyre nehezebbé teszi a globális fejlődés egyértelmű pályájának meghatározását. A kockázatok exponenciálisan szaporodnak, és még ezeknek a fenyegetéseknek az értelmezése is eltérő.

„A konferencia szervezői hangsúlyozzák, hogy nagy felelősség nyugszik a nagyhatalmakon. Azokon, amelyek képesek proaktív szerepvállalásra, képesek alakítani a globális folyamatokat, és széleskörű tapasztalattal rendelkeznek az együttműködésben a különböző méretű és befolyású szereplőkkel”

Tavaly a Valdai Klub résztvevői azokat a tényezőket vitatták meg, amelyek lehetővé teszik az államok számára, hogy ellenállóak maradjanak az állandó változásokkal szemben. A szervezők ma úgy vélik, hogy a globális rend válsága és a konfliktusok példátlan fokozódása ellenére fontos folytatni a jövő lehetséges alakulásának elemzését. Már csak azért is, hogy befolyásolhassuk annak alakulását. A jövőért viselt felelősség témája központi szerepet játszott, és egész évben meghatározta a Valdai rendezvényeinek napirendjét. Az éves konferencia résztvevői megvitatják a nemzetközi élet irányítását és kiszámíthatóságát a multilaterális intézmények válsága közepette. A szervezők arra kérik a 23. éves találkozó résztvevőit, hogy fontolják meg a katonai-politikai helyzet eszkalálódásának lehetséges következményeit, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok újraformálását, valamint az új technológiák bevezetését, valamint vitassák meg az államok felelősségét és szerepét a jövőbeli világrendben.

A találkozóra írt eszmefuttatásában Andrej Bisztrickij, a Valdaj Klubot működtető alapítvány elnöke rámutatott, egészen véletlenül mi vagyunk az első generáció, amely képes egyszerre előidézni egy igazi apokalipszist, és megakadályozni azt, talán az utolsó pillanatban. Mint fogalmaz,

„a világ jelenlegi nagyon súlyos helyzetének egyik oka nagyrészt az emberiség tapasztalatlansága a kezébe került hatalom kezelésében”

Majd azt fejtegeti, hogy történelmileg a kozmogónia általában arra az elképzelésre épül, hogy minden létezés a káoszból emelkedik ki, és fennáll annak a veszélye, hogy ugyanez a létezés visszatér a káoszhoz. Tehát szigorúan véve a Föld egész története az entrópia leküzdésére tett állandó kísérlet. A termodinamika második főtétele leküzdhetetlen: bármely zárt rendszerben az entrópia – egyszerűen fogalmazva a káosz bizonytalanságának mértéke – növekszik. Bizonyos szempontból az egész univerzumunk egy zárt rendszer, és az entrópiának benne is növekednie kell, vagy állandónak kell maradnia, amikor a feltételes egyenlő rendezetlenség mértéke eléri a maximumát, azaz amikor valami a világvégéhez hasonló dolog következik be.

„Egyre összetettebb világban élünk, és a fenyegetések is egyre összetettebbek. És minél összetettebb egy rendszer, annál érzékenyebb a hatásokra, annál veszélyesebb az entrópia ellenőrizetlen növekedése miatt. Csak remélni lehet, hogy a fenyegetések örvénylő káoszából pozitív megoldások sugarai bontakoznak ki”

A találkozó egy speciálisan erre az alkalomra készített, <Nincs pánik: Az állam és a felelősség a jövőért> című tanulmány bemutatásával nyílik meg. Mint a szerzők fogalmaznak, A Valdai Klub éves jelentése, amelyet a 2026-os viharos és zűrzavaros évben írtak, arról szól, hogyan tekintsünk félelem nélkül a jövőbe még akkor is, ha a szemünk előtt kibontakozó folyamatok kissé nyugtalanítóak.

Következtetésükben megjegyzik, hogy a kortárs kihívásokra a válasz az állam szerepének növelésében, valamint abban rejlik, hogy az egyént általában, és különösen az állami vezetőket vissza kell helyezni a nemzetközi- és a közélet középpontjába. A 23. éves találkozó négy napig tart, a programban megnyitó, beszámoló, kilenc tematikus ülés, egy rendkívüli ülés és egy nyílt vita szerepel.

A klub jelen lévő résztvevői hagyományosan találkoznak orosz kormány tisztviselőivel, így Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, Makszim Oreskinnel, az Elnöki Hivatal helyettes vezetőjével, Alekszej Lihacsovval, a Roszatom elnökével. A rendezvényt a szokásoknak megfelelően egy találkozó zárja Vlagyimir Putyinnal.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com