Jön az ukrán támadás újabb hulláma?

Morzsák. Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Így néhány hírből képet alkothatunk arról is, hogy mi zajlik manapság Ukrajnában. Miért riogat Kijev nukleáris katasztrófával? Mi lesz a nagy tavaszi ellentámadással? Hogyan készül Zelenszkij és csapata már a háború utáni időkre? Az ország romokban, az emberek halnak, nem tudni, hol húzódnak majd Ukrajna határai, de hivatalos lesz az angol nyelv, eltűnik a készpénz, kitör a zöld forradalom, és legalizálják az orvosi kannabiszt. Kijev így gondolja teljesíteni az integráció feltételeit. Kell ennél több? Azt hiszem, egyelőre ennyi is elég a puzzle darabokokból. A kép ebből is összeállt.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által 2023. június 26-án közzétett képen Volodimir Zelenszkij elnök autogramot ad egy nemzeti zászlón egy benzinkútnál, miközben Donyeck régiójában tett látogatást Ukrajna orosz inváziója alatt
Fotó:EUROPRESS/AFP/Ukrainian Presidential press service

Napok óta egy nukleáris katasztrófával rémisztgeti a világot a kijevi vezetés. Volodimir Zelenszkij elnök, és az ukrán katonai hírszerzés egyszer már eltemetett, azóta azonban előkerült vezetője, Kirilo Budanov is arról beszélt, hogy Oroszország aláaknázta az erőmű hűtőrendszerét, a hatból négy reaktorban robbanószerkezeteket helyezett el. A nyomaték kedvéért ehhez Kijev azt is hozzátette, hogy immár az oroszok katonákat és az erőmű alkalmazottait is evakuálják. A Victoria Nulandhoz köthető amerikai Institute for the Study of War katonai elemző központ szerint Oroszország ezzel azt jelezheti, hogy kész felrobbantani az atomerőművet az ukrán ellentámadás megelőzése érdekében kész felrobbantani az atomerőművet.

„A hatóságok igyekeznek felkészíteni a lakosságot is arra, hogy mire számítsanak a zaporizzsjai erőmű felrobbantása esetén. Az oroszok közben továbbra is azt hangoztatják, hogy az ukránok készülnek valamire, és több forgatókönyvet is kitaláltak az atomerőművel kapcsolatban”

Egy ilyen provokáció célja szerintük az orosz hadsereg mozgásterének drasztikus szűkítése lehet. Mint megjegyezték, a június 10-ét megelőző egy hónap leforgása alatt több mint száz ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem az erőmű körzetében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kategorikusan cáfolta, hogy Moszkva az erőmű felrobbantására készülne, és kifogásolta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem nevezi meg egyértelműen, melyik fél is szokta lőni az erőművet.

„A híresztelés beillik az ukrán vezetés retorikájába, ha Kijev valamire készül, akkor azzal előbb a másik oldalt szokta megvádolni. Jó eséllyel most is arról van szó, hogy az ukrán erők készülnek egy Enerhodar elleni támadásra, ami kétségkívül veszélyeztetné az erőmű biztonságát. Így most alighanem az ellentámadás kommunikációs és pszichológiai előkészítése zajlik”

Ahogy ugyanis eddig, úgy most sem tűnik logikusnak, hogy az orosz erők lőnék, illetve felrobbantanák önmagukat, miközben egy nukleáris létesítményben tartózkodnak. Ukrajna ugyanakkor támadási kényszerben van, és a július 11-én kezdődő NATO csúcsig valamit fel kellene mutatnia. Erről maga Zelenszkij elnök is beszélt. Azt látjuk, hogy a stratégiai szempontból igazán fontos zaporizzsjai fronton eddig az ukrán ellentámadás besült, így és az áttörésnek frontális támadással nem sok esélye van. Azt legalábbis meg kell erősíteni a front széthúzásával, elterelő műveletekkel, vagy éppen meglepetésszerű irányokból kell megpróbálni támadni. Nem lehet kizárni adott esetben egy robbantást sem az atomerőműben sem. Talán nem akkorát, hogy abból katasztrófa legyen, de a figyelmet elterelje és zűrzavart okozzon.

„Közben az ukrán erők megkísérelhetik az átkelést a Dnyeperen, ami már magyarázná a kahovkai gát felrobbantását is”

Az átkelés helye lehet Beriszlav vagy éppen Enerhodar. Az ukrán erők ismét megpróbálhatnák visszavenni az atomerőműnek helyt adó várost, de így elképzelhető lenne az is, hogy oldalról támadnák meg a már említett zaporizzsjai fronton kialakított orosz mélységi védelmi rendszert. Megkerülnék a rendszer egyik központi elemét, Vasziljovkát, majd Tokmak irányában oldalról támadnának. Közben a figyelem eltereléseként Herszonnál az Antonov-híd környékén újra megpróbálnák visszafoglalni az oroszok által éppen most felszámolt hídfőállást, és újabb diverzáns akciókat hajtanának végre a Belgorodi és a Brjanszki területen.

„Az ellentámadás dinamikájának erősítésére, egy újabb nagyobb lökésre tehát a napokban jó eséllyel számolhatunk, hiszen Ukrajnát sürgeti az idő. Lassan a nyár közepén járunk, és a hatalmas veszteségeken kívül még semmit sem tudtak felmutatni. A CIA igazgatójának június elején Kijevben bemutatott ambiciózus stratégiai elképzelések értelmében ugyanakkor az év végére olyan helyzetet kellene teremteni, amely az év végéig lehetővé teszi Moszkvával a tűzszüneti tárgyalások megkezdését. Nos, ettől Kijev még nagyon messze van”

S hogy Kijev milyen komolyan készül már a háború utáni időkre, azt mutatják a jövőbe mutató nagyívű tervek, amelyek egyébként egy a Nyugat által eltartott, ehhez a blokkhoz minden tekintetben igazodó, sőt túl is teljesítő vazallus állam képét villantják fel előttünk.

Itt van például, az a hír, hogy Ukrajna a világon elsőként szeretné kivezetni a készpénzt. A forradalmi elképzelést az újjáépítésről a minap rendezett londoni konferencián is elővezették, s mint Rosztyiszlav Surma, az ukrán elnöki adminisztráció helyettes vezetője fogalmazott, ez megoldaná a korrupció kérdését is. A konferencia résztvevői érezhető szkepticizmussal fogadták a bejelentést, ami ha mást nem is, jól mutatja a jelenlegi ukrán vezetés optimizmusát. Zelenszkijék hosszú távra terveznek, csak azzal nem számolnak, hogy mi a bábjátékosok terve velük.

„Mert ne legyen kétségünk, a készpénznek a társadalmak kezelhetőségét megkönnyítő kivezetését a washingtoni pártfogók is támogatnák, ám egyáltalán nem biztos, hogy a háború utáni Ukrajnát is a jelenlegi vezetéssel képzelik el”

A most Zelenszkij vállát lapogatók is megelégelhetik például, hogy a magát a nyugati világot megmentő nagy hadvezér szerepébe túlságosan beleélő elnök lépten-nyomon kiosztja a szövetségeseit is, és néha egyáltalán nincs tisztában azzal, mekkora is a mozgástere. Így legfeljebb mosolyogni lehet azon a durcás bejelentésen, miszerint Volodimir Zelenszkij nem megy el a NATO júliusi csúcstalálkozójára, ha a tagállamok vezető túl gyávának bizonyulnak. Mint az elnöki hivatal egyik vezető tisztviselője közölte, az ukrán elnök csak akkor megy el a találkozóra, ha kézzelfogható eredményekre számíthat. Ihor Zsovka azzal fenyegetőzött, hogy az elnök nem megy el a csúcstalálkozóra, ha a vezetők a bátorság hiányát mutatják akkor, amikor – mint fogalmazott –Ukrajna minden bátorságával, akaratával, erejével és magas morállal küzd az orosz agresszió ellen. Kijev egyértelműen azt várja el, hogy a csúcson Ukrajnát meghívják a NATO-ba.

„Persze, Zelenszkij aligha fogja kihagyni a vilniusi csúcsot, ám ott azt is megérezheti, hogy a Nyugat támogatása sem végtelen. A szép szavak után pedig előbb-utóbb szembe jön a valóság, és ez kiábrándító lehet”

Pedig Kijev mindent megtesz azért, hogy belesimuljon a nyugati trendbe. No, nem gazdasági értelemben, vagy a demokrácia minőségének tekintetében, de ha ez nem megy, akkor legalább nagy környezetvédőnek mutatkozik. S Zelenszkij a környezet megvédéséről nem is akárkivel, hanem Greta Thunberggel tárgyalt. A svéd környezetvédelmi aktivistával folytatott beszélgetésen a háború által okozott ökológiai károkról esett szó, amelyek felmérése és kezelése céljából létre akarnak hozni egy nemzetközi munkacsoportot is. Zelenszkij azt mondta, a munkacsoport létrehozása nagyon fontos jele annak, hogy Ukrajnát támogatják. Hát persze! Mindeközben az aktivista arról beszélt, hogy Oroszország „szándékosan veszi célba a környezetet, és semmisíti meg az emberek otthonait”. Hozzátette azt is, hogy szerinte a világ nem reagált megfelelően a Nova Kahovkában történt gátrobbantásra sem.

„Nos, Greta Thunberg a lehető legjobb helyen járt, hiszen a legilletékesebbtől kérdezhette meg, hogy miképp mérgezik a termőföldeket, mi is történt Kahovkánál, kik és hogyan pusztítják a természetet. Segítünk, nem csak az oroszok”

Mint látjuk, Zelenszkijék szolgai aktivitását a háború sem törheti meg. Akkor is nyugati Kánaánt varázsolnak Ukrajnából, ha az beleszakad. Most éppen ebben a stádiumban van az ország, de vigasztalhatja a szép jövő. Mert, hogy Zelenszkij bejelentette, Ukrajnában hivatalos státuszt kap az angol nyelv. Ugyan sokan még ukránul sem tudnak rendesen, a többség által ismert oroszt meg betiltották, a kisebbségek nyelveit korlátozzák, ám az angol az kell.  A most a radába beterjesztett törvénytervezet hivatalosan is megszilárdítja az angol nyelv státuszát, mint a nemzetközi kommunikáció egyik nyelvét Ukrajnában. A helyi közigazgatás vezetőinek, a tisztviselőknek, a rendőröknek és az ügyészeknek is kötelező lesz az angol nyelv használata. „Ukrajna európai integrációs törekvéseit többek között az európai normák elismerése határozza meg a nyelvpolitika területén” – áll az indoklásban. Ezt a saját bőrükön érzik a kisebbségek, de sokszor a többség is, és nem így gondolja ezt még a Velencei Bizottság sem.

„Csakis az angol lehet a második államnyelv Ukrajnában. Már az óvodában angolul kell beszélniük a gyermekeknek, mert ezen a nyelven múlik Ukrajna függetlensége”

− jelentette ki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Olekszij Danilov szerint azért döntenének az angol nyelv mellett, mert csakis ez garantálhatja az ország függetlenségét. Hát, biztos! Mint ahogy az is, hogy ez szembe köpik nemcsak az oroszajkúakat, a kisebbségeket, de a nacionalistákat is. Az ember csak kapkodja a fejét, és nem érti, hogy sokszor naponta százak halnak meg a fronton, a mesterségesen életben tartott rendszer pedig azzal van elfoglalva, hogy az angolt hivatalossá tegye. No, meg azzal, hogy december 25-re tegye át a pravoszláv karácsonyt.

„Erre mondják jobb helyeken, hogy itt mindenki megőrült? Vagy esetleg más a baj?”

Lehet. Minden esetre idevág, ebbe a sorba illeszkedik az a hír is, miszerint Zelenszkij felszólította az ukrán parlament képviselőit, hogy támogassák az orvosi kannabisz legalizálását. Az elnök szerint mindez segíthetne az embereknek elviselni a fájdalmat, stresszt és a háború következményeit. Azért a UPI hírügynökség ennek kapcsán csendesen megjegyzi, hogy Zelenszkij már a 2019-es kampányában is arról beszélt, hogy legalizálni lehetne a kannabiszt. Júniusban Viktor Ljasko egészségügyi miniszter közölte, hogy beterjesztették az erről szóló törvényjavaslatot, és ugyancsak a jelenleg zajló háborút hozta fel érvként a legalizáció mellett

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com