//Igazából, juhtúrós galuska

Igazából, juhtúrós galuska

MEGOSZTÁS

A szlovák konyha remekeiből legtöbbünk először a sztrapacskára (kápustové halušky vagy kápustové strapačky) asszociál, ami reszelt nyersburgonyával, hússal, káposztával készült galuskaétel, de jó tudni, hogy Magyarországon sokan összekeverik a juhtúrós galuskával (bryndzové halušky), amelyben a káposzta helyett juhtúrót és a hús helyett többnyire sült szalonnát tesznek a tésztára. Ma az utóbbival ismertetem meg Önöket, de erre később visszatérünk, előbb nézzünk körül a galuskák hazájában!

Érdemes ellátogatni akár csak egy hétvégi kirándulásra ide, a szomszédos Felvidékre, ahol a helyi specialitások mellett végigkóstolhatjuk a Kárpát-medence ismert ételeit is.

A tőlünk karnyújtásnyira elhelyezkedő Szlovákia különleges természeti adottságaival, gazdag történelmével és hagyományaival csalogatja az arra fogékony turistákat. Gondoljunk csak a Magas-Tátra és a Csorba-tó környékére. Hatalmas kirándulásokat tehetünk az izgalmas, jól kiépített túraútvonalakon és mesés erdei tájon, csobogó patakok, vízesések mellett vezet el az utunk. De ha a természet iránti szeretetünket a történelem és kultúra iránti érdeklődés is kíséri, akkor ellátogathatunk Kassa városába, melyet 2013-ban az ország legszebb településének kiáltottak ki, és egy igazi középkori gyöngyszem, vagy a 9. században alapított Besztercebányára, annak hangulatos, romantikus, télen-nyáron népszerű kis óvárosába. A várak rajongói végigjárhatják a bajmoci, a dévényi, a trencséni, a nyitrai várkastélyok valamelyikét, hogy csak a leghíresebbeket említsük. És ott van még a mesebeli látképet nyújtó Szepesi vár, amely méltán szerepel az UNESCO Világörökségek listáján.

A kiragadott példák sorát látva nem is csodálkozhatunk azon, hogy Szlovákia piciny mérete ellenére 21 turisztikai régióval, és 9 nemzeti parkkal is büszkélkedhet, kirándulásra ideális helyszínt kínálva. A helyiek a népi hagyományaikat, mind a mai napig nagy becsben tartják, tradicionális ünnepek alkalmával spontán hagyományőrző programokba is csöppenhetünk. Szlovákia történelmi konyháját nagyban befolyásolták a környező országok. Konyhakultúrájukra hatással voltak az ott élő népcsoportok, kisebbségek, úgymint a cseh, a ruszin, a német, a lengyel, no meg persze a magyar. A szlovákiai régiókban utazva szinte mindenhol találkozhatunk saját étel specialitásokkal, ami az ország változatos földrajzi adottságainak köszönhető.

„Szlovákia nemzeti étele egyértelműen a juhtúrós galuska (bryndzové halusky), amit a hegyekben, a kolibákban készítenek a legfinomabban. Az étel nagy szerelmesei ellátogathatnak a Velka Fatra-hegy lábánál fekvő Turecká településre, ahol minden évben megrendezik a juhtúró galuska főző világbajnokságot, és ahol személyesen is  találkozhatnak az étel elkészítésében jártas mesterekkel”

A hegyekben ősi hagyománya van az állattenyésztésnek és azon belül is a juhtenyésztésnek. Híres tejtermékeik a liptói régióból származnak, mint például a liptói túró (brindza), amely az eredeti juhtúros galuska bekeveréséhez elengedhetetlen alapanyag. A juhtúró  annak idején a pásztorok tarisznyájában is ott lapult, mert a melegben sem romlott meg egyhamar. De a brindza nem csak a szegények eledele volt, a monarchia idején a bécsi császári udvarban is előszeretettel fogyasztották a liptói túrót. A sajtok közül a parenyica és a ostyepka a leghíresebbek, utóbbi formába préselt juhsajt.

A szlovák konyha sokféle levest is kínál. A savanyú káposztalevesük (kapustnica) tartalmaz sonkát, gombát, burgonyát is, így főételként is ajánlható. A virslis bablevesük úgyszintén nagyon ízletes. Mindenképpen érdemes megkóstolni a kelt tésztából készült pompost, ami egy kalácsféleség mákkal, dióval vagy lekvárral töltve. Nem édesszájúaknak létezik sós, káposztás változata is. Mostanság, a farsangi karneválok időszakában sokfelé fánk illat csapja meg orrunkat. Így ha ilyet érzünk, csak haladjunk bátran az orrunk után, biztosan elvezet minket az első pompuska árusig, ahol nem tudunk majd ellenállni az ínycsiklandó szalagos, rózsa-, vagy farsangi fánknak. Szerintem ízre a káposztás a legegyedibb.

Ha az ország keleti felében kirándulnának, ne hagyják ki a különleges disznótoros és libából készült ételkülönlegességeket sem.

Természetesen az éttermek étlapjának többségén szerepel a gulyás, a tyúkhúsleves, a rétes, a rántott sajt, a knédli, a tócsni és a kürtőskalács. Ebből is látszik, hogy az időszakos történelmi együttélés kulináris fronton is mindig nyomokat hagy maga után. És akkor lássuk a méltán leghíresebb fogást:

Eredeti juhtúrós galuska 

Bryndzové halusky

Hozzávalók: 70 dkg burgonya, 50 dkg liszt, 50 dkg füstölt szalonna, 12 dkg juhtúró, só, bors

A nyers burgonyákat meghámozzuk, és lereszeljük, majd alaposan elkeverjük a liszttel és a sóval. A krumpli nedvességtartalmától függően, ha szükséges, vizet adunk a masszához. A tésztát forrásban lévő sós vízben galuskaszaggatón kiszaggatjuk. Ha a galuska feljött a víz felszínére, még 3 percig forraljuk. Ha elkészült, leszűrjük, lecsepegtetjük és egy tálba tesszük. A kockákra vágott szalonnát süssük ki serpenyőben. A júhtúrót keverjük el pár kanál kiolvadt szalonnazsírral, majd keverjük hozzá a lecsepegtetett galuskához. Közvetlen tálaláskor a galuska tetejét díszítsük meg szalonnával.

Igazi kalóriabombáról van szó. Én önmagában szeretem, egytálételként. Azért egy sör, vagy egy pohár száraz fehérbor elfogyasztása ajánlott. Nagyétkűek és bátrabbak még ropogós csülköt is készíthetnek mellé. Receptjeink között találnak csülköset is.

Tipp: Tojás nélkül a galuska íze más lesz mint az itthon megszokott, igazi autentikus “halusky” ízt ad, ezért semmiképpen ne adjunk tojást a tésztához, a burgonya keményítője helyettesíti azt. Állaga tökéletes lesz.

Jó étvágyat hozzá! És ha egy hétvégi kiránduláshoz is kedvet kaptak a szomszédban, akkor le is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e autentikusan elkészíteniük a receptet.

MEGOSZTÁS