Hogyan lett Auer Lipótból Leopold Szemjonovics?

Kultúra, Fókuszban

2024. júl. 21.

Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Az orosz hegedűiskola megteremtője, orosz nemes, a „pétervári vonófogás” kialakítója, 13 évesen diplomás, az orosz feleséggel is büszkélkedő, a Meiningeni kereszt, a Francia Becsületrend és más kitüntetések büszke tulajdonosa, Csajkovszkij Hegedűversenyének dedikáltja, a Szentpétervári Konzervatórium 25-ös termének névadója… De ki lehet ez a világhírű művész, mi a születési neve, és még mely szálakkal kötődik Oroszországhoz?

Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára

„Auer a hannoveri időszakot tartotta művésszé válása időszakának”

Igen, orosz nevén Leopold Szemjonovics a világhírű művész, aki Auer Lipót néven látta meg a világot Veszprémben, 1845. június 7-én. Német nyelvterületen Leopold von Auer néven ismert korának egyik legkeresettebb tanára, hegedűművésze. Édesapja szobafestő volt, de gondot fordított negyedik gyermeke képzésére. Auer Lipót zenei tehetsége – mint nagyon sok zenészé – hamar kiderült, 10 évesen rendkívüli sikerű koncertet adott Budapesten a Pesti Napló írása szerint A kis művész tapsokkal halmoztatott el”.

Már 13 évesen kitüntetéses diplomát kapott Bécsben, majd bejárta gyalog vagy szekérrel többek között Magyarországot, Ausztriát és Hollandiát, a koncertekből tartotta fenn magát, és az őt kísérő apját. A 16 éves Auert Párizsban találjuk, nem sokkal később Hannoverben, ahol Joachim József tanította.

„Auer a hannoveri időszakot tartotta művésszé válása időszakának. A következő években számos koncertet adott, és a befolyt pénzből vásárolt egy Stradivarit. Az 1690-ben épült, magántulajdonban levő Auer Stradivarin jelenleg Vagyim Gluzman játszik”

1868-ban meghívták a szentpétervári konzervatóriumba tanárnak, egyelőre három évre. Azonban nem csak tanított, hanem koncertezett is szólistaként és az Auer – Davidov vonósnégyessel. Művészi munkája elismeréseként az őfelsége szólistája címet is megkapta. Hat évvel később felvette az ortodox keresztény vallást. Meg is nősült, Nagyezsda Jevgenyeva Pelikannal négy lány gyermeket neveltek, amíg Auer el nem hagyta a családot (de anyagilag támogatta. Csak 1924-ben váltak el). Teltek az évek, és Auer még mindig Oroszországban tanított a számos koncert körút mellett. A karmesterségbe is belekóstolt, olyan sikerrel, hogy az Orosz Zenei Társaság karmestere lett. Kívülről vezényelte a műveket, az 1883-as évadot kiemelkedőnek nevezték. 1895-ben nemesi rangot kapott, 8 év múlva államtanácsos lehetett.

„Az Oroszországban töltött termékeny évtizedek alatt több művet is ajánlottak Auernek. Alekszandr Konsztantinovics Glazunov Auernek ajánlotta az 1904-es, 1905-ben Szentpétervárott bemutatott a-moll hegedűversenyét (Op. 82). Korábban Csajkovszkij is így tett az 1878-ban komponált D-dúr hegedűversennyel (Op. 35)”

Auer nem tartotta az egyes szakaszokat hangszerszerűnek, de Csajkovszkijnak nem volt ideje korrigálni a partitúrát. A bemutatóra végül 1881-ben került sor Bécsben, Adolf Brodszkij szólójával, Richter János vezénylete alatt. A mű bemutatóját csúfos kudarc kísérte. A korabeli hallgatók, szakmabeliek szerint hallani a darab bűzét, káromkodás hallatszik a hangokból. A mű megjelent nyomtatásban is, Auer helytelenítette a kiadást, később azt mondta, hogy „sok kellemetlenségtől óvott volna meg mindkettőnket…”, ha a nyomtatás előtt egyeztették volna a zenei anyagot. A D-dúr hegedűverseny azonban töretlenül szerepel a hegedűirodalom legnépszerűbb verseny művei között.

.embed-container { position: relative; padding-bottom: 56.25%; height: 0; overflow: hidden; max-width: 100%; } .embed-container iframe, .embed-container object, .embed-container embed { position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%; }

Auer 49 évet töltött Oroszországban, 1917-ig. Az 1905-ös forradalom alatt turnézott, így elkerülte a nép életének nehéz periódusát. 1906-ban megszüntette első hegedűs állását, és a vonósnégyesből is kilépett. Munkásságáért az utolsó orosz cártól, II. Miklóstól igen előkelő díjat kapott, a Szent Szaniszló Rend nagykeresztje a csillaggal elnevezésűt.

„1918-ban – többek között a politikai helyzet miatt – New Yorkba utazott, ahol nagy lelkesedéssel fogadták a világhírű Auert. Bár már 73 éves volt, folytatta a tanítást. Visszatért a színpadra is szólistaként és karmesterként”

1924-ben, 79 éves korában újra megnősült, az 1875-ben született, orosz származású Wanda Bogutska Steint vette feleségül. 1926-tól amerikai állampolgár lett, így a harmadik ország állampolgárságát is megkapta. 1930. július 15-én-hunyt el, tüdőgyulladásban. Amerikai Egyesült Államokbeli temetésén tolongtak az emberek, egy kaput be is tört a tömeg.

Auer emlékét és munkásságát megőrzendő 2014-ben fesztivált szerveztek, mely a mai napig neves művészek fellépésével zajlik nyaranta. Auer világhírűvé vált növendékei sorában találjuk Jasha Heifetzet, Nathan Milstejnt. Pedagógiai, módszertani könyveit ma is használják.