„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Himnusszal kezdenek az orosz iskolások

2022. ápr. 25.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A háború felerősítette a hazafias hangokat Oroszországban is. A patrióta nevelés előtérbe kerül az oktatásban is. Így a következő tanévtől minden hetet a himnusz meghallgatásával, és az állami zászló felvonásával kezdik az iskolások, de a „különleges műveletek” lényegét is elmagyarázták nekik. Értelmezik Putyin elnök beszédét is. Mint régen, csak akkor Lenin és a párt éppen regnáló főtitkárának idézetei „színesítették” a tananyagot.

„A 6-8. és 7-11. osztályig most az orosz iskolások Putyin beszédét tanulmányozhatják, és arról beszélgethetnek a tanáraik vezetésével, hogy Oroszország szomszédjai miért lettek ellenségek” #moszkvater

„A 6-8. és 7-11. osztályig most az orosz iskolások Putyin beszédét tanulmányozhatják, és arról beszélgethetnek a tanáraik vezetésével, hogy Oroszország szomszédjai miért lettek ellenségek”
Fotó:EUROPRESS/Evgeniy Paulin/Sputnik/Sputnik via AFP

Az új tanévtől minden orosz iskolában azzal kezdik a hetet, hogy meghallgatják a himnuszt. és felhúzzák az állami lobogót. Ezt Szergej Kravcov oktatási miniszter jelentette be a napokban „Az erő az igazságban van” címmel tartott történelmi fórumon. Az erről szóló határozatot aláírta Mihail Misusztyin kormányfő is, és állami program keretében látják el az iskolákat az ehhez szükséges eszközökkel, kellékekkel. Kravcov ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy

„az állami zászló felvonása már gyakorlattá vált több iskolában”

Mint fogalmazott, ez az aktus is segíti megerősödni a felnövekvő nemzedékekben a hazafiasság érzését, és az állampolgári tudatot. Az ötletet még 2021 augusztusában vetette fel az Artyek gyerektábor egyik nevelője, Vjacseszlav Antyipov, amikor a tanárok egy csoportját fogadta Vlagyimir Putyin. Az elnök támogatásáról biztosította az elképzelést, hogy az amerikai vagy a brit gyakorlathoz hasonlóan az iskolában legyen ünnepélyes zászlófelvonás. Ha nem is minden nap, de az ünnepi alkalmakkor mindenképpen.

„A gyerekekben ugyanis a nemzeti szimbólumok tiszteletén keresztül is tudatosítani kell a haza szeretetét”

Szintén a hazafias nevelés erősítésében vetődött fel az is, hogy az orosz iskolákban már az első osztálytól oktassák a történelmet és a földrajzot. Ez idáig rendben is lenne, de az iskolák számára immár ajánlott az is, hogy a tanórákon beszéljenek az úgynevezett ukrajnai különleges katonai műveletekről, a szankciókról és az import helyettesítés hasznáról is. Ezekhez az órákhoz ajánlják Putyin egy-egy erről szóló magyarázatát is, amely erősen emlékeztet arra, ahogyan egykor Lenin és a párt éppen regnáló főtitkárának idézetei „színesítették” a tananyagot.

„A 6-8. és 7-11. osztályig most az orosz iskolások Putyin beszédét tanulmányozhatják, és arról beszélgethetnek a tanáraik vezetésével, hogy Oroszország szomszédjai miért lettek ellenségek”

Az orosz-ukrán háború eseményeit feldolgozó és magyarázó órákhoz a történelem tanárok segédanyagot, módszertani útmutatót, úgymond sorvezetőt is kaptak. A „felvilágosító” anyag fő tételei a Telegram csatornákon terjedő információk alapján a következők:

  1. Megelőző műveletről van szó, amellyel megakadályozták az Oroszország ellen készülő nagyszabású ukrán agressziót.
  2. Fennállt a reális veszélye annak, hogy Ukrajna rakétákkal támadja Oroszországot, és atom-, illetve biológiai fegyvert vet be.
  3. A mi ügyünk igaz ügy. Oroszország nem elkezdte, hanem befejezi a nyolc éves háborút.
  4. A VCIOM állami szociológiai intézet adatai alapján a műveleteket az orosz lakosság döntő többsége támogatja.
  5. A különleges művelet tervszerűen, győzelemtől győzelemig halad, és eben csak hivatásos katonák harcolnak.
  6. Oroszország ellen kiterjedt információs háború folyik.
  7. A katonai műveletek ellen Oroszországon belül csak a burzsoázia lép fel. Például Szobcsak. Idézet: „Az orosz nép árulóknak, elfajzottaknak tartja őket”.
  8. A szankciókat mindenképpen bevezették volna. Államcsőd nem lesz. A cégek kivonulása az országból átmeneti jelenség.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Bizony mondom, százszor jobb, mindha LMBTQ érzékenyítést tartanának az iskolákban. Igenis van létjogosultsága a hazafias nevelésnek.
    Ez nem egy újdonság, az elvtársak létrehozták az MHK-t, a Spartakiádot, a KISZT, ezerrel nyomták a propagandát minden fórumon, a rádióból szüntelenül szólt a lelkesítő ének, az internáci nevelést is beleértve.
    Itthon, ha hasonló, a magyar hazát éltető, a történelmet valósághűen ábrázoló oktatást népszerűsítenek, egyből lefasisztázzák, lemucsaizzák, és erőszakra buzdító kijelentéseket tesznek a honi haladárok.

    Köszönöm, hogy meghallgattak.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK