“Trump gondolkodásában Amerika mindenek előtt áll.”
Fotó:EUROPRESS/AFP/Brendan SMIALOWSKI
– Miért fontos ez a választás? Fontos egyáltalán abból a szempontból, hogy merre megy a világ?
– Ennek a köztes választásnak az egyetlen világpolitikai tétje, hogy az orosz-amerikai konfrontáció ellenőrzött keretek között marad, avagy a párbeszéd megszakadásával irányítatlanná válik. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a demokraták megszerzik a többséget a képviselőházban, míg a szenátusban a republikánusok megőrzik a befolyásukat, így bonyolódik a helyzet. A kongresszus alsóházát ellenőrizve a demokraták fokozzák a nyomást Trumpra, így még élesebben merül fel az orosz kérdés. Leporolják az elnök csapatának 2016 előtti orosz kapcsolatait feltárni hivatott vizsgálatokat, így a kormány keze meg lesz kötve. Nem folytathatja a párbeszédet Moszkvával, különösen nem a legfelső szinten. Így Moszkva és Washington között erősödik a konfrontáció, ami semmi jóhoz nem vezet.
– Egyszóval, nem ezen a köztes választáson dől el, merre megy a világ?
– Hát nem. Stratégiai szempontból ez a megméretés nem sorsdöntő. Ugyanis bármilyen eredmény születik, Amerika folytatja Oroszországgal és Kínával szemben a konfrontációs politikáját. Mégpedig azért, mert sem Oroszország, sem pedig Kína nem simult bele az amerikai világba, ehelyett kesztyűt dobott az egypólusú berendezkedésnek, s így kihívást jelent. Így aztán legfeljebb a szembenállás intenzitása változhat. A legélesebbé 2020 és 2024 között válhat ez a konfrontáció. Mégpedig akkor, ha Trumpot nem választják újra. Egy ilyen forgatókönyv egészen a háborúig viheti a feleket.
– Tegyük fel, hogy érvényesül a papírforma, s a demokraták győznek a képviselőházban. Mennyire köti ez meg Trump kezét?
– Trumpnak szabad kezet adnak Oroszországgal a konfrontációs politika folytatására. Bevezethet új szankciókat, felpörgetheti a fegyverkezési versenyt. Kiéleződik a belpolitikai küzdelem is Amerikában, s ez alapvetően meghatározza majd a külpolitikát is. Trumpnak ebben az esetben nem marad más választása, mint hogy agresszív külpolitikával bizonyítsa otthon a cselekvőképességét. A külpolitikai sikereket ugyanis jól konvertálhatja a belpolitikai küzdelmekbe.
– Az elmúlt két évben több elemzés is feszegette, hogy erőközpontok sora alakult ki, a Pentagon és a State Department azonban már mintha lojális lenne Trumphoz. Hol húzódnak ma a belső törésvonalak?
– A régi és az új elit, valamint a republikánusok és a demokraták között. A republikánusok felsorakoztak Trump mögé, míg a demokraták megpróbálják megdönteni.
– S Ön szerint mi történt 2016-ban a választásokkor?
– Ha történt is valami, azt nehéz lenne beavatkozásnak nevezni. Ha volt is hatása, maximum fél százalék. Ezt a témát a demokraták Trump megtorpedózására vették elő, így mindenek előtt amerikai belpolitikai kérdés.
Dmitrij Szuszlov
Fotó:EUROPRESS/AFP/RIA/Sputnik
– Trumpot nevezhetjük oroszbarátnak?
– Semmiképpen sem. Trump gondolkodásában Amerika mindenek előtt áll.
– Említette, hogy az orosz-amerikai szembenállást a háború küszöbére viheti, ha Trump veszít 2020-ban. Van egyáltalán esélye az ismétlésre?
– Van. Méghozzá 50-55 százalék. Az amerikai gazdaság ugyanis növekszik, e téren számára egyelőre mindenképp jól alakulnak a dolgok. Emellett az sem mellékes, hogy a republikánusok immár felsorakoztak Trump mellett, 86 százalékuk támogatja. Közben a demokratákat vezetési válság sújtja, kiéleződött a Clinton és Biden fémjelezte régi és Sanders-szel nevesíthető balos trónkövetelők között.
– Ám, ha mégis irányíthatatlanná válna az orosz-amerikai konfrontáció, akkor hol törhet ki a háború?
– Mindenek előtt a kíber térben. Itt egyelőre semmi sem szabályozott, így adja magát a csapásmérés. De ott van Szíria, ahol szintén nem kizárt a két fél összeakadása. Nézze, Oroszország Sz-300-as rakétákat adott el Aszadnak s telepített a régióban. Amennyiben Idlibben kiterjedt hadműveletek kezdődnek, az Egyesült Államok erre válaszolni fog. Ebben az esetben a frissen telepített rendszer feladata az amerikai gépek feltartóztatása, s logikus, hogy csapást mérnének az Sz-300-asokra. Ez pedig Oroszországot is lépéskényszerbe hozná. Ezen kívül még ott van a harmadik lehetőség, amelyet csak közelebb hozott az Egyesült Államok kilépése a kis- és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodásból (INF). Ha ilyen, tengeralattjárókról indítható rendszereket Amerika az orosz határok közelébe, a Barents- vagy a Balti-tenger térségébe telepít, az Moszkva számára casus belli. Megismétlődik a kubai rakétaválság. Három, már most is lehetséges forgatókönyv egy orosz-amerikai háború kirobbanására, s a helyzet a demokraták 2020-as győzelmével csak romolhat.
– A jelenleginél tehát inkább csak rosszabb lehet a helyzet…
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater