Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára
„Kazahsztán volt 2021-ben az urán készleteket tekintve a második „leggazdagabb” ország, s mint tudjuk, az urán a világ nukleáris energiatermeléséhez szükséges fő <üzemanyagy”
Fotó:Kazatomprom
Kaszim-Zsomart Tokajev egy 2025. január eleji interjúban jelentette be a terveket, miszerint 2025-ben határozzák meg a kazah atomerőmű építés nemzetközi konzorciumának résztvevőit. Hosszú idő óta most először fordult elő, hogy Kazahsztán az energiaszektorban nem nyersanyag kitermelőként (urán), hanem partnerként tűnik fel, mivel a közép-ázsiai nukleáris energiapiac jövője szempontjából fontos kiterjedt erőforrás bázissal, kedvező befektetési környezettel büszkélkedhet.
Az orosz nukleáris diplomácia
Oroszországnak a 2022. februári ukrajnai inváziója óta – rövid távon – minden jel szerint sikerült túllépnie a nyugati gazdaságok által bevezetett szigorú szankciók többségén. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a nyugati gazdasági és politikai nyomás ellenére Moszkva képes volt fenntartani a gazdasági kapcsolatokat a feltörekvő nagy- és közepes hatalmakkal az energetika, különösen a kőolaj (India), a földgáz (Kína) és az atomenergia (Törökország) területén.
„Az elmúlt években Oroszország megkerülhetetlen partnerré vált a „globális Délnek” nevezett országok nukleáris technológiai ellátásában, fokozatosan kiterjesztve jelenlétét Latin-Amerikában, a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában. Oroszország a „globális Dél” országaiban a Roszatom révén a nukleáris technológiák potenciális szállítójává vált”
Nukleáris potenciál Közép-Ázsiában?
Közép-Ázsia olyan régió, amely hatalmas energiaforrásokkal – elsősorban kőolaj és földgáz -, valamint kiaknázatlan megújuló energiaforrás tartalékokkal egyaránt rendelkezik. Ugyanakkor mindezen energiaforrások mellett nagy mennyiségben jelen van a nukleáris energetika számára egyik nélkülözhetetlen alapelem, az urán is.
„Kazahsztán volt 2021-ben az urán készleteket tekintve a második „leggazdagabb” ország, s mint tudjuk, az urán a világ nukleáris energiatermeléséhez szükséges fő <üzemanyagy”
Asztana a globális készletek 13 százalékával, azaz mintegy 815 ezer tonnával rendelkezik. Közép-ázsiai szomszédja Üzbegisztán Kazahsztánnál jelentősen kevesebb – a világ készleteinek 2 százalékával, azaz 135 ezer tonnával -, de szintén nagy mennyiségű urán tartalékkal rendelkezik. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a régió jó helyzetben van más alternatív nukleáris technológiák támogatására is, mint a tórium.
Az orosz atom diplomácia más értelmezése
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024-es márciusi újraválasztását követően harmadik külföldi útja Kínát és Belaruszt követően egy másik volt szovjet tagköztársaságba, a közép-ázsiai Üzbegisztánba vezetett, ahol kollégájával, Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel találkozott.
„Az orosz elnök taskenti látogatása bizonyos szempontból történelmi mérföldkő volt a közép-ázsiai energiaszektor számára. Az Oroszország és Üzbegisztán közötti Régiók Tanácsának első ülésén – melynek elnökei maga Vlagyimir Putyin és Savkat Mirzijojev – hat darab, egyenként 55 MW-os „mini” atomerőmű felépítésében állapodtak meg”
Ez a bejelentés több szempontból is történelmi, hiszen ez az első próbálkozás kisméretű nukleáris blokkok megépítésére. Ha az orosz projekt sikerrel jár Üzbegisztánban, akkor ezek lesznek az első atomerőművek egy olyan régióban, aminek az energiaforrások bősége – kőolaj és földgáz – ellenére is komoly energiabiztonsági problémákkal kell szembenéznie.
„Ez lehet az a pillanat is, amikor a Kreml a nukleáris diplomácia segítségével igyekszik saját gazdasági és politikai céljainak az elérését megvalósítani az Oroszország hátsó udvarának is nevezett Közép-Ázsiában”
Ugyanakkor számos kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, hogy a Kreml a nukleáris diplomácia révén megerősítheti-e a szerepét a közép-ázsiai regionális gazdasági életben és energiaszektorban. Valamint az is, hogy az atomenergetika képes-e összekovácsolni a közép-ázsiai államokat a regionális energetikai együttműködésre, vagy épp ellenkezőleg, még jobban megosztja a régió országait ebben a nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdésben.
Oroszország szerepe és az atom diplomácia
A közép-ázsiai energiaéhségre, és az ebben rejlő lehetőségekre reflektálva Moszkva számára tökéletes lehetőség nyílhat arra, hogy egymaga képes legyen energiabiztonsági garanciát vállalni egy olyan régióban, ahol a legnagyobb szükség van a villamosenergia igények gyors és stabil kielégítésére.
„Ennek a garanciavállalásnak a Roszatom lehet a gyakorlati kivitelezője és garantálója. A Roszatom számára ez a kihívás nem jelent újdonságot”
Az orosz atomenergetikai vállalatnak Oroszország határain túl már léteznek hasonló projektjei. Korábban kötött atomenergetikai megállapodásokat, és erőműveket épített például Törökországban (Akkuyu), és a szintén épül erőmű Egyiptomban (El Dabaa). Ezek az országok értékelték a kiválasztáskor az oroszországi VVER reaktorok megbízhatóságát, a viszonylag alacsony költségeket, valamint a Roszatom által az urán beszerzésétől és a dúsítástól a személyzet képzéséig kínált integrált szolgáltatásokat.
Felmerülő kérdések
A közép-ázsiai atomerőművek kapcsán azonban vannak bizonyos szempontok, amelyeket figyelembe kell venni. A hagyományos nukleáris technológiák – amelyet az oroszok is használnak – túlzottan vízigényesek, és minden megtermelt MWh-hoz körülbelül 2500 liter vízre van szükség. Ez kifejezetten fontos szempont, mivel Közép-Ázsia – eltérően a Földközi-tengert hűtőforrásként használó Egyiptomtól és Törökországtól – a legnagyobb vízterheléses régiók közé tartozik a világon.
„A víz hiánya pedig erősen korlátozza a hagyományos atomerőművekben rejlő potenciálok kiaknázását a régióba”
Figyelembe véve, hogy a Roszatom kutatási és innovációs kapacitása az utóbbi években viszonylag alacsonynak bizonyultak, az ilyen jellegű erőművek építése súlyosbítaná a közép-ázsiai vízhiányt, és esetleg társadalmi-politikai elégedetlenséget is kiválthat.
„Ez az a pont, ahol Kínának van hatalmas előnye Oroszországgal szemben. A nukleáris szektorban eddig a fő technológiai előrelépést a tórium-forradalom, és az olvadt homokos reaktorok (MSR) megjelenése jelentette”
Az MSR-ek olvadt homokot használnak hűtési segédanyagként, és ezért nem igényelnek vizet. Használhatják a tóriumot is, amely sokkal nagyobb mennyiségben fordul elő a Földön, mint az urán.
Dél-Korea: technológiai fejlettség és nemzetközi tapasztalat
Oroszország mellett az atom diplomácia másik jelentős szereplője Közép-Ázsiára nézve Dél-Korea, amelyet APR-1400-as reaktoraival a Korea Hydro and Nuclear Power képvisel a nemzetközi atomenergetikában. Ezeket a reaktorokat az Egyesült Államok nukleáris szabályozó hatósága (US Nuclear Regulatory Commission, NRC) már tanúsította, ami a technológiai megbízhatóság és a nemzetközi elismertség jelentős bizonyítéka.
„Emellett Dél-Korea a világon a harmadik helyen áll az atomerőmű kapacitások kiépítése tekintetében. Koreai technológiával működik például az Egyesült Arab Emírségekben található Barakah atomerőmű is”
Az Asztana és Szöul között kialakított gazdasági kapcsolatok tekintetében különös figyelmet kell fordítani a Kazahsztán és Dél-Korea közötti viszony tágabb összefüggéseire is. A Szöulban 2024 novemberében megrendezett 17. Közép-Ázsia-Dél-Korea fórumon a felek az együttműködési területek széles skáláját vitatták meg, melynek kiemelt témája az atomenergetika volt.
Franciaország: magas szintű technológiák és hosszú távú urán partnerség
Franciaország, amelyet az atomenergetika területén az EDF mellett számos más vállalat (Framatome, Orano) is képvisel, erős pozíciót foglal el a globális atomenergia ágazatban. Az ország az atomerőművek számát és minőségét tekintve a világ élvonalába tartozik. Franciaország villamosenergia szükségleteinek 69 százalékát nukleáris erőművek termelik.
„A kazah-francia együttműködés az atomenergetika területén hosszú múltra tekint vissza, ugyanis Kazahsztán szállítja az Európában felhasznált urán több mint negyedét, és az Orano 51 százalékos tulajdonosa a KATKO uránbányászati vegyesvállalatnak”
Tokajev elnök 2024 novemberi franciaországi látogatása során 36 dokumentumot írtak alá, köztük 14 kereskedelmi megállapodást 2,2 milliárd dollár értékben. Franciaország az EPR 1200 reaktort kínálja, amely felveszi a versenyt a kínai, koreai és orosz társaival. Emellett Franciaország hangsúlyozza a megbízható és diverzifikált partnerségek fontosságát, kész támogatni a személyzet képzését, és infrastrukturális projekteket fejleszteni. A Párizs és Asztana közötti kapcsolatok a kritikus erőforrások, a megújuló energiaforrások és a zöld technológiák terén kötött stratégiai partnerségi megállapodások révén erősödnek, ami lehetővé teszi, hogy a konzorciumban való francia részvétel egy szélesebb körű energetikai útiterv részének tekinthető.
Merre tovább?
Az Oroszország és Üzbegisztán (és Kazahsztán) közötti atomerőművek építésével kapcsolatos megállapodás és lehetőségek tulajdonképpen a közép-ázsiai atomenergia felhasználásról szóló viták egyik alapfelvetése. Moszkva szeretné visszaszerezni/megerősíteni pozícióját a régió energiaszektorában, amelyhez az orosz nukleáris diplomácia gyakorlása Üzbegisztánnal ésszerű orosz stratégia.
„A nukleáris diplomáciával Oroszország az energetikai piacon olyan eszközt talált, amellyel megerősítheti kapcsolatait a regionális szomszédaival, és a feltörekvő közepes hatalmakkal azáltal, hogy rendelkezésre bocsájtja csúcstechnológiai nukleáris eszközeit”
A nukleáris szektorban létrejött partnerségek révén Oroszország nemcsak a globális energiapiacon erősítette meg jelenlétét, hanem növelte geopolitikai befolyását is különösen azokban a régiókban, ahol a feltörekvő gazdaságok technológiai fejlesztéseket és energetikai megoldásokat keresnek.
„Ugyanakkor egyre jobban úgy tűnik, hogy a közép-ázsiai „atompiacért” Kínától, Dél-Koreán és Oroszországon át Franciaországig vezető globális szereplők szálltak versenybe. Mindegyikük egyedi feltétel csomagot kínál, a technológiai know-how-tól kezdve az átfogó beruházásokon át az infrastrukturális támogatásig”
Kazahsztán számára ez egyedülálló lehetőség lehet arra, hogy megerősítse gazdasági stabilitását, növelje szerepét a globális energia architektúrában, és megvalósítsa a nukleáris területen vezető szerepet betöltő potenciálját. A közép-ázsiai országok szempontjából pedig a nukleáris energetika gyors és hatékony megoldást kínálhat a régió gazdaságaiban megnövekedett energia igények kielégítésére, stabilizálva ezzel a gyors ütemben iparosodó közép-ázsiai sztánokat.
(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Régmúlt fiatalkorom egyik rossz emléke, hogy egy kerékpáros túrán ráfutottam a Lőrinciben működő erőmű rosszul terített meddőhányójára. A vastag salakréteg rögtön megfogta a kereket. Irgalmatlanul sok szenet égettünk el itt, tonnák ezreiben lehetett mérni az erőmű fogyasztását. Nos ezekhez képest az atomerőmű igen kevés anyagot igényel, nem ereget vastag fekete füstöt. Csak üdvözölni lehet az atomenergia gyors terjedését. Meg lenne a lehetősége a nyugati országoknak is, hogy kellő haszonnal építsenek erőműveket, ez nagyon jó biznisz, ha úgy vesszük. A végtelenségig hajtott “zöld” propagandájuk, a saját belterjes, liberális agyvelősorvasztásuk miatt otthon ők is lemondanak erről a kitűnő energia forrásról. Az egy kérdés, hogy félnek egy csernobili típusú balesettől (noha már nem gyártanak grafitrudakkal működő reaktorokat) és még jobban félnek az “illetéktelen” felhasználástól. De a másik oldalon a széndioxid kibocsájtást akarják teljesen kiküszöbölni, és már ott tartanak, hogy az állatok is, az emberek is kibocsájtanak széndioxidot, tehát az élőlények károsak a környezetükre.. Sajnos világszerte bezárták az elmebeteg ellátó intézményeket, nemcsak a magyar OPNI-t. Érthető, mert ezek tényleg a liberális gondolkodás útjában álltak.
Az ideológiai elvekre helyezett, politikailag motivált gazdaság és életvitel itt Keleten látványosan megbukott. A mi élményünk volt anno a KGST. Ez a jeles intézmény mindent elkövetett azért, hogy a tagországok megőrizzék a gazdasági lemaradásukat. Most pedig a fényességes Nyugaton aggatják magukra az ideológiai béklyókat a saját fejlődésük meggátolására.
Az atomenergia felhasználása nem attól lesz biztonságos, ha félünk tőle, hanem a tudatos tervezéstől és a gyakorlati tapasztalatok halmozásától. Ebben a versenyben az nyer aki egyre több és jobb reaktort épít, és ezzel egyre több tudást is halmoz fel.