„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Zoran Zaev miniszterelnök sajtótájékoztatója 2019. október 19-én Szkopjéban
Fotó:EUROPRESS/Robert ATANASOVSKI/AFP
„Mi a magunk feladatát elvégeztük. Eredményes a reform, rendeztük kapcsolatainkat a szomszédainkkal. Az EU azonban történelmi hibát vétett. Mi mindent megtettünk, ami rajtunk múlott” – így fogalmazott szombaton Zoran Zaev, Észak-Macedónia miniszterelnöke azután, hogy bejelentette, mielőbb előrehozott parlamenti választásokat akarnak tartani az országban.
A szociáldemokrata kormányfő azért folyamodott ehhez a megoldáshoz, mert a csütörtöki EU-csúcson a tagállami vezetőknek nem sikerült megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén erős francia ellenkezésre elnapolták azt a döntést, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások a két országgal.
„Az uniós állam- és kormányfők azonban még ennek ellenére küldhettek volna pozitív jelzést a Balkánra, ez azonban elmaradt”
A bővítésről szóló hosszúra nyúlt vita során Németország, Olaszország és Franciaország ellenezte, hogy szétválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését. Ezzel szemben mások – köztük Spanyolország, Hollandia és Dánia – azonnal engedélyezték volna a tárgyalásokat Észak-Macedóniával, míg Albánia esetében tartózkodó állásponton maradtak. Ezért a bővítéséről folytatott vitát az Európai Tanács következő ülésére napolták.
Jól jelzi a kialakult helyzetet, hogy még Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is súlyos történelmi hibának nevezte a bővítés elhalasztását. „Az éjszakába nyúló vita nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, ha az unió azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait” – hangsúlyozta Junker, majd hozzátette, szomorú amiatt, hogy bizottsági elnöki megbízatásának utolsó csúcsértekezlete ilyen kimenetelű vitával záródott. Így a bővítés kérdése legközelebb csak 2020-ban kerülhet napirendre.
„Ezzel a lépéssel viszont Észak-Macedónia európai integrációja olyan veszélybe került, amellyel az uniós állam-és kormányfők aligha számoltak”
A 2016-os parlamenti választásokat ugyan a jobboldali-konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) nyerte meg, azonban az albán pártok végül a Zoran Zaev vezette SDSM-mel léptek koalícióra, akiknek így számos engedményt sikerült így kicsikarniuk a leendő kormánytól.
A Zaev-kormány számára azonban a legnagyobb falat kétségtelenül az ország névváltoztatása volt. A múlt év szeptember 30-án megtartott referendumon többek között erről is kikérték a lakosság véleményét, azonban a VMRO (ki nem mondott) bojkottjának köszönhetően a választásra jogosultaknak csupán 37 százaléka járult az urnákhoz. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanis arra játszott, hogy egy érvénytelen népszavazással megakadályozható lesz a névváltás. Habár a referendum végül valóban érvénytelen lett, azt a Zaev-kormány egészen sajátos módon értelmezte. Ők arra hivatkoztak, hogy a szavazók több mint 90 százaléka igennel szavazott arra a kérdésre, hogy az ország elnevezése a jövőben Észak-Macedónia legyen, így a kormánynak intézkednie kell. Ez viszont még jobban felháborította a VMRO támogatóit. Mégis, miután Zoran Zaev aláírta a Preszpa Egyezményt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, a Zaev-kormány néhány VMRO-s képviselő segítségével megszavazta az alkotmánymódosítást, mellyel hivatalosan is Észak-Macedónia lett az ország neve.
Időközben Nikola Gruevszki egykori VMRO-s miniszterelnök a börtönbüntetés elől elmenekült ugyan az országból, a VMRO támogatottsága azonban nem csökkent. A Hrisztijan Mickoszki által vezetett párt jól ráérzett arra, hogy a Zaev-kormány az integráció terén nem tudott áttörést elérni az elmúlt években – már ha az ország jövő évre kilátásba helyezett NATO-csatlakozását nem tekintjük annak -, így megreformált programmal, és újfajta retorikával állt elő. Ráadásul az országban továbbra is megmaradtak a VMRO-párti sajtótermékek, melyeknek egy része magyar vállalkozók kezében van.
„A jelenleg ellenzéki VMRO programjának az uniós integráció szempontjából nagyon fontos része az ország régi nevének visszahozatala”
Erre persze csak akkor kerülhetne sor, ha a VMRO megszerezné az alkotmányozó többséget a választáson. Ennek az esélye azonban ebben a pillanatban alacsony. A soron következő választáson ugyanakkor könnyen előállhat az a helyzet, hogy a VMRO úgy szerez többséget, hogy az SDSM a szövetséges pártokkal együtt sem lesz képes parlamenti többséget biztosítani egy kormánykoalíciónak. Ez viszont hosszú belpolitikai válságot hozhat a magára maradt kis balkáni országban.
Az uniós vezetők aligha voltak tisztában azzal, mennyire törékeny volt az a helyzet, amely egyáltalán lehetővé tette, hogy érdemben tárgyalhassanak Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. A csütörtöki döntés után ráadásul a macedón lakosság még az Európai Unióban is csalatkozhat.
„Teljes okkal érzik azt az integráció hívei, hogy az uniós vezetők egyszerűen becsapták őket. Hiába mondtak ugyanis le az országuk nevéről, továbbra sem lehetnek az EU részei”
Ha ezek után a VMRO Észak-Macedóniában hatalomra kerülne, azzal a Nyugat nem csak egy leendő reménybeli tagját veszítheti el, hanem minden bizonnyal tönkretenne mindent, amit az utóbbi három évben elért a jobb sorsra érdemes balkáni országban.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
