„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Fekete hattyú Kijevben?

2024. márc. 07.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Mi az a fekete hattyú jelenség? Leválthatják-e Zelenszkijt? Ki az a Ruszlan Stefancsuk? Lehet-e Stefancsukból fekete hattyú?

Bérces Zsolt írása a #moszkvater.com számára

„Ruszlan Stefancsuk házelnökként az előzetes várakozásokat visszaigazolva továbbra is az elnök hű hadnagyaként szerepelt, különösebb politikai arcélt nem mutatott” #moszkvater

„Ruszlan Stefancsuk házelnökként az előzetes várakozásokat visszaigazolva továbbra is az elnök hű hadnagyaként szerepelt, különösebb politikai arcélt nem mutatott”
Fotó:EUROPRESS/Viacheslav Ratynskyi/ANADOLU/AFP

A fekete hattyú kifejezés Juvenalis ókori költő-író VI. szatírájában lévő „rara avis in terris nigroque simillima cygno” verssorból ered. Mivel úgy gondolták, hogy fekete hattyú nem létezik, így eredetileg a lehetetlen eseményt jelentette. Ennek magyar megfelelője a „ritka, mint a fehér holló” kifejezés.

Azonban 1697-ben Ausztráliában járó európaiak megismerték az ott őshonos a fekete hattyút (Cygnus atratus). Így a kifejezés jelentésmódosuláson ment keresztül – ritka, előre nem látott, ám jelentős esemény értelmezéssel. A korábban ritkán használt kifejezés az angolszász világban új erőre kapott Nassim Nicholas Taleb libanoni-amerikai közgazdasági esszéista 2001-ben megjelent „Fooled By Randomnes” című, nagysikerű könyvétől, amelyben a kifejezést már gyakran használta, majd a 2007-es, már a „The Black Swan” (Fekete hattyú) címet viselő könyvétől kezdődően elég gyakorivá vált.

„Jelenleg a fekete hattyú jelenség a szokatlan, váratlan és ritka eseményeket/jelenségeket írja le, amelyeknek jelentős hatása lehet az adott területre. Az elmélet lényege, hogy a jövőbeli eseményekre történő előrejelzés csak korlátozottan lehetséges, mivel léteznek olyan tényezők, amelyeket nem lehet előre megjósolni, és amelyek jelentősen befolyásolhatják az adott területet”

Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma elvileg 2024. május 20-án hivatalosan lejár. Bár a választások kérdése Ukrajnában már 2023 őszén is sok vitát váltott ki, ám elég hamar úgy tűnt, hogy a kérdés eldőlt, és a háború miatt az elnök mandátuma meghosszabbodik. Az elnöki csapat alapvetően a „háború közben nem váltunk atamánt” régi kozák igazsággal érvelt.

A kérdés azonban február vége felé ismét előkerült. Talán nem véletlenül Avgyijivka/Avgyejevka váratlanul gyors elestétől, a több fronton azóta is látható orosz előrenyomulástól, amelyek gyengítik a hadsereg morálját, illetve a tábornoki karban azt megelőzően végrehajtott söprögetés nem éppen kedvező társadalmi fogadtatásától.

„A <Bankova> az elnöki mandátum ismételt előkerülésének kérdését látható idegességgel fogadta, és azonnal orosz narratívának állította be”

Sőt, rövidesen azzal álltak elő, hogy az orosz titkosszolgálat Majdan III. néven puccsot készít elő. Megjegyzendő, hogy az elnöki csapat részéről a Majdan említése éppen az áthallásai miatt elég furcsa, egyrészt ugyanis utalhat arra, hogy az elnökkel szemben jelentős társadalmi elégedetlenség lenne, másrészt a Majdan II. eddig kétségbeesetten tagadott puccs vonatkozásaira utal. Kommunikációs szempontból mindkét áthallás szerencsétlen Zelenszkijék részére – de ők hozták elő a Majdan III. kifejezést.

„Szelídebb változatban előjött, hogy esetleg Petro Porosenko hívei kívánnak borsot törni Zelenszkij orra alá”

Az ukrán belpolitikáról tudni kell, hogy Zelenszkij és Porosenko a 2019-es elnökválasztási kampány óta nem egyszerűen politikai ellenfelek, hanem személyes ellenszenvvel viseltetnek egymás iránt.

Lehetetlen megmondani, hogy az elnöki mandátum kérdése miként végződik. Különösen, mivel korábban már úgy tűnt, hogy vége, eldőlt, és a kérdést Zelenszkijék változatlanul eldöntöttnek kívánják beállítani. De egy felmerült szcenárió szerint a Verhovna Rada fog erről a kérdésről szavazni, más elképzelés szerint az elnöki mandátum kérdése az Ukrán Alkotmánybíróság elé kerülne. Ezen elképzelés arra alapoz, hogy az Alkotmánybíróság regnáló tagjai között többségben vannak a még Porosenko által kinevezett bírák. Bár közel sem biztos, hogy a bírák véleménye a kinevező személye szerint dőlne el, de a teóriát végig vezetve Zelenszkijnek le kellene mondania elnöki mandátumáról, és azt át kellene adnia a rada elnökének, aki az ukrán alkotmány szerint a regnáló államfő távollétében elnökként látja el a szerepét.

„Az esetleges elnökváltás jelentőségét nem lehet alábecsülni sem az ukrán belpolitikát, sem a külpolitikát, sőt ezen keresztül a világpolitikát illetően sem”

A rada elnöke az a Ruszlan Stefancsuk, akiről az átlag magyar olvasó igen keveset hallott – ha hallott egyáltalán. Úgyhogy következzék Ruszlan Stefancsuk rövid politikai portréja.

Ruszlan Stefancsuk 1975-ben született, a Nyugat-Ukrajna-i Tarnopol/Ternopil városában. Jogi tanulmányokat végzett, majd műszaki egyetemen termelés menedzsment szakon szerzett másoddiplomát. A felsőfokú tanulmányokat követően ténylegesen különféle jogi állásokban helyezkedett el. Volodimir Zelenszkijjel 1996-ban barátkozott össze, a KVN nevű (Klub Veszjolih i Nahodcsivih, azaz Viccesek és Leleményesek Klubja) TV-s műsoros vetélkedő során. Jópár évig barátok maradtak, ám utána az élet elsodorta őket egymás mellől. Stefancsuk 2016-ban Petro Porosenko elnöksége alatt Stepan Kubiv gazdaságfejlesztési miniszter tanácsadója lett.

„Stefancsuk és Zelenszkij azonban 2018 márciusában ismét találkoztak, és Stefancsuk rövidesen lemondott tanácsadói posztjáról, hogy a leendő elnök választási programjának kidolgozásában – az ideológiai-társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozott – tevékenykedjen”

A sikeres elnökválasztást követően Stefancsuk a 2019. nyári parlamenti választásoknál a 2. helyet szerezte meg az elnököt támogató Nép szolgája párt listáján. Az 1. helyre Dmitro Razumkov került, aki a belügyi programpontokért felelt a leendő elnök választási programjában. A parlamenti választást követően elsöprő többséggel Razumkovot választották a Verhovna Rada házelnökévé.

Viszont Ruszlan Stefancsuk volt az, aki elnöki megbízottként kezébe vette a parlamenti bizottságokban a törvényi koordinációt, és egyik híve volt a törvények gyors – „turbórendszernek” elnevezett – felülvizsgálatának. Rövidesen nyilvánosan össze is veszett a megfontoltabb törvénykezést elképzelő Razumkovval, mert utóbbi nem vett napirendre számos tervezetet, amelyekhez a Nép szolgája frakció ragaszkodott. Razumkov sok más kérdésben is önálló politikai karizmát mutatott, Zelenszkijjel is összeveszett. Végül 2021. október 7-én leváltották a rada elnöki székéből. Másnap Ruszlan Stefancsukot megválasztották a parlament új elnökévé.

„Házelnökként az előzetes várakozásokat visszaigazolva továbbra is az elnök hű hadnagyaként szerepelt, különösebb politikai arcélt nem mutatott”

Igaz, nem is nagyon volt módja, hiszen rövidesen megindult az orosz invázió. Ennek során Stefancsuk végig Zelenszkij irányvonalát hűen követőnek mutatkozott. Így ha netán a sors szeszélye folytán ismét felfelé bukna, és a rada elnökéből államfővé avanzsálna, az talán – a személyes baráti kapcsolat folytán is – Zelenszkij részére is elfogadható kimenet lehet. Viszont arra is lehetőség van e szövevényes szcenárió részeként, hogy akár a parlamenti elnököt is leválthatják, ahogy az megtörtént a Razumkov-Stefancsuk csere keretében.

„Jósolni jósgömb nélkül lehetetlen, ezért jelenleg nem felmérhető, hogy az ukrán elnöki mandátum kérdése miként fog rendeződni. Zelenszkij május 20. után is elnök marad-e? Jelenleg ez a valószínű”

De a teljességgel ki nem zárható elnökváltás esetére az ukrán belpolitikát illetően egy régi kínai bölcsességet idéznék, miszerint az új császárnak új mandarinok kellenek. A külpolitikát illetően azt említeném meg, hogy ekkor az új elnököt Stefancsuknak hívnák (valószínűleg), és így nem köti a Zelenszkij nevéhez fűződő „békeképlet”. Mindenesetre Volodimir Zelenszkij esetleges kényszerű, bár alkotmányba illő lemondása/lemondatása, és az eddig azért az ukrán politika másodvonalába tartozó  Ruszlan Stefancsuk nevének felbukkanása a belpolitikai viszályok éleződésére utalnak. Másrészt azért azt is mutatja, hogy nemcsak katonai úton rendezhető az orosz-ukrán konfliktus, így talán külső résztvevők is örülnének – ha nem is publikusan – egy ilyen váltásnak.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Idősebb olvasók bizonyára emlékeznek erre a képre:
    https://demokrata.hu/wp-content/uploads/2014/09/1200×630/010090.jpg
    Ahogy elnézem Ruszlan Stefancsuk fényképét, nos tőle még biciklit sem vennék..
    Szerintem Zelenszkij leváltása után sem változnának a dolgok. Ugyanis ezt a proxy háborút a háttérből irányítják, és mindig az fog történni amit az ország khmm.. tulajdonosai akarnak.

  2. Stefancsuk Tarnopolban született, ahogy kiderült.
    Bizonyos értelemben ez a város igazgatja U-Krajinát.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Titkos katonai börtönök Ukrajnában

2026. nov. 6.
Katonai „börtönre” bukkantak Kijev közelében, ahol dezertált katonákat tartottak fogva és kínoztak. A kiszivárgott hírek szerint egy férfi g...

Zelenszkij legnehezebb tele

2026. nov. 3.
Miközben nyáron az ukrán elnök még nyeregben érezhette magát, az ősz vége felé közeledve helyzete bel- és külpolitikai szempontból sem mondh...

Csendre inti a Pentagon a baltiakat

2026. nov. 1.
„Ne legyetek hangosak! Ne csapjatok zajt! Ne piszkáljátok az oroszokat!” A Reuters értesülése szerint a Pentagon ebben a hangnemben szólítot...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater