„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Péli Éva írása a #moszkvater.com számára
Michael von der Schulenburg
Fotó:Tilo Gräser
Jelenleg 55 háború folyik a világon, és az ENSZ kijelentette, hogy a tavalyi volt a maga legintenzívebb és leghosszabb ideig tartó háborúival a legveszélyesebb év a hidegháború vége óta. Hihetetlenül szomorú ezt látni itt a Brandenburgi kapunál, ahonnan egykor békés változások indultak el.
Ez az első alkalom az emberiség történetében, hogy a nukleáris fegyverek stratégiai szerepet játszanak egy forró háborúban, az ukrajnai háborúban. Ez a háború nem következett volna be mindkét fél atomfegyverei nélkül. A palesztin-izraeli konfliktusban voltak már arra utaló jelek, hogy esetleg atomfegyvereket is be kell vetni. Az atomfegyver a teljes megsemmisítés fegyvere, amibe a győztes is elpusztul. Még csak gondolni is őrültség a használatukra.
„Ma abban a tévhitben élünk, hogy a konfliktusokat csak erőszakkal lehet megoldani. A diplomácia arra való, hogy megoldja a konfliktusokat. A külügyminisztereknek is az a dolguk, hogy megoldják a konfliktusokat, mielőtt azok háborúvá válnának. De ma azt látjuk, hogy a diplomácia csődöt mondott. Holott az Európai Uniónak még soha nem volt annyi diplomatája, mint ma. Ezt még tetőzi, hogy erkölcsileg próbáljuk igazolni a háború erkölcstelenségét”
Kezdjük igazolni azt a tényt, hogy civileket is megölnek – nőket és gyerekeket, fiatalokat és időseket. Hogy támadásokat hajtanak végre fiatalok által szervezett békés zenei rendezvények ellen. Hogy házakat bombáznak, hogy iskolákat bombáznak, hogy kórházakat bombáznak. Ezt megpróbáljuk erkölcsileg igazolni, és kijelentjük, hogy jogunk van az önvédelemhez. A probléma ezzel a fajta érveléssel az, hogy mindkét fél azt hajtogatja, hogy az önvédelemhez való jog alapján cselekszenek. Ez az érvelés egy olyan körforgást hoz létre, amelyben az erőszak igazolja az erőszakot, amiből nem lehet kilépni. Teljesen elfelejtjük, hogy mindannyian az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai vagyunk, és az ENSZ Alapokmánya megköveteli, hogy mindannyian békés megoldást találjunk. Ma márpedig szó sincs a konfliktusok békés megoldásáról.
„A bizonytalanságban, amelyben ma élünk, a biztonságot a fegyverekben keressük”
A katonai kiadások a hidegháború vége óta a világban megduplázódtak, és tovább fognak nőni. A fegyverek egyre pusztítóbbak, egyre kifinomultabbak, és egyre gyorsabbak lesznek. Ma intelligens nukleáris fegyverekről, és lopakodó technológiáról, hiperszonikus rakétákról, űrháborúról, kiberháborúról beszélünk. Ezek mind olyan dolgok, amelyekről a hidegháború idején még csak nem is tudtuk, hogy léteznek.
„És az a szörnyű, hogy ezzel egyidejűleg minden fegyverzetkorlátozási megállapodást, és minden bizalomépítő intézkedést lebontottunk. Ezeket 2001 óta mind lebontottuk. Mintha felhőkarcolók között lebegnénk trapéztáncosként biztonsági háló nélkül”
A modern fegyvertechnológia egyre gyorsabbá és egyre titkosabbá válik. Ez azt jelenti, ha valaki úgy érzi, hogy megtámadták, sokkal kevesebb ideje lesz reagálni. Ez olyan helyzetet teremt, amelyben mindkét fél tele van bizalmatlansággal, tele van félelemmel, és ezért kiszámíthatatlanok a reakcióik. Ezek a fegyverek tehát nem biztonságosabbá, hanem sokkal veszélyesebbé teszik a világot. Fel kell hagynunk bizonyos fegyverek gyártásával, és azok használatával. Az ENSZ Alapokmánya csak a védekezést engedélyezi, a támadást nem. Ahelyett, hogy háborúkat vívnánk, tárgyalnunk kell.
És még egy dolog a nyugati demokráciákról. Mindig azt olvassuk az újságokban, hogy mi vagyunk a jófiúk. A többiek a rosszfiúk, ők az agresszorok, ők kezdték. Mi csak azért tartjuk a fegyvert a kezünkben, hogy megvédjük a magas értékeinket. De a valóság sajnos más.
„Csak nekünk, a Nyugatnak van egy olyan katonai szövetségünk, mint a NATO. És bár a világ lakosságának csak kevesebb, mint 10 százalékát tesszük ki, a katonai kiadások 60 százalékáért vagyunk felelősek. Ezt nem lehet megindokolni. A NATO-országok felelősek a világ összes fegyver kereskedelmének a 70 százalékáért is. Tehát azok, akik háborúznak, nagy valószínűséggel a mi fegyvereinkkel harcolnak”
Nincs még egy olyan államok közötti szövetség a világon, amely a NATO-hoz hasonló szervezettel rendelkezne. Mi szükségünk van erre nekünk? Miért gondoljuk, hogy nekünk, ennek a kis, többnyire fehérekből álló csoportnak szüksége van egy ilyen hadseregre? Az amerikai Kongresszusi Kutatószolgálat tavalyi jelentése szerint az Egyesült Államok a hidegháború vége óta 251 esetben avatkozott be más országokban a NATO-partnerek támogatásával. Bele sem számítva CIA-műveleteket, és az olyan proxy háborúkat, mint az ukrajnai. Ez azt jelenti, hogy a NATO folyamatosan háborúban áll. Nem volt olyan nap, hogy ne lettünk volna valahol háborúban. Nincs még egy olyan ország, nincs még egy olyan államszövetség, amelyik megközelítőleg olyan gyakran avatkozott volna be katonailag más országokba, mint a Nyugat.
„A neves amerikai Brown Egyetem egy idei jelentésében megállapította, hogy 2002 óta a terrorizmus elleni háború 4,5 millió ember életébe került közvetlenül és közvetetten, és 38 millió embert tett menekültté. Lehet, hogy volt köztük tízezer terrorista, lehet, hogy 100 ezer, de ez azt jelenti, hogy több mint 4 millió civil haláláért vagyunk felelősek úgynevezett járulékos veszteségként. Nincs még egy olyan állam, még egy olyan államszövetség, amely annyi civil haláláért lenne felelős, mint mi”
Mentalitásváltásra van szükségünk, erőszak helyett megértésre. Megértés (németül: Verstehen). Azok, akik nyerni akarnak, akik folytatni akarják a háborút, gyűlölik ezt a szót. Ezért van az, hogy a hozzám hasonlókat rögtön Putyinnal szimpatizálónak (Putinversteher, Putyint megértő), Oroszországhoz vagy a tálibokhoz empátiával viszonyulónak bélyegzik. Pedig a megértés szó hihetetlenül pozitív, mert azt jelenti, hogy az eszünket, a fejünket (németül: Verstand) használjuk. Tehát használnunk kell az eszünket, közelednünk kell másokhoz, beszélnünk kell velük.
„Abban a pillanatban, amikor megértünk valakit, nem fogunk többé fegyverhez nyúlni”
De félreértés ne essék, a megértés nem azt jelenti, hogy valakivel egyetértünk. Hanem azt, hogy tiszteletben tartjuk, hogy más emberek másképp látják a dolgokat, hogy mások veszélyt látnak bennünk, és ennek megfelelően viselkedünk. Ez pedig pénzbe sem kerül, ha használjuk az eszünket. Nem kell ehhez 100 milliárdos külön költségvetés. (Ezzel utal Olaf Scholz, szövetségi kancellár 2022 február 27-én tett kormány nyilatkozatára az ukrajnai helyzetről. Magasabb védelmi kiadásokat, és nagyobb függetlenséget jelentett be az orosz nyersanyagoktól. Többek között bejelentette a speciális Bundeswehr alap létrehozását, egyszeri 100 milliárdos támogatással.)
„Az űrben a mi világunk nem több mint egy kis homokszem. De még az évszázad vége előtt mintegy 10 milliárd ember fog élni ezen a bolygón, ami konfliktusokkal jár”
Ez konfliktusokat jelent az éghajlatváltozás miatt, a társadalmi igazságosság miatt, a korlátozott erőforrások miatt. Ezeket nem tudjuk fegyverekkel megoldani, csak ésszel tudjuk megoldani őket. Ezért kell most betartanunk az ENSZ Alapokmányát és össze kell fognunk a világbéke megőrzése érdekében. Csak ezután gondolkodhatunk el azon, hogy milyen világban akarunk valójában élni, zárta a sorait a diplomata.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
sajnálom hogy nem sajnálom says:
Nade mit csinálunk a kialakult helyzettel?
Megetetjük a mieinkkel hogy nekünk kell olyanná változni mint amilyenek a mások? Vagy kizárjuk őket magunk közül, a saját területünkből nekik körbezárva egy létszámukkal arányos területet?
A gazdagság gond is.
csakafidesz says:
“De ma azt látjuk, hogy a diplomácia csődöt mondott. Holott az Európai Uniónak még soha nem volt annyi diplomatája, mint ma.”
——————————————————————————————————————————————————————
Ezek a “diplomaták” többnyire agybeteg tyúkok akik 360 fokos fordulatokban pörögnek a saját elmebajuk téves eszméi körül. Noborder és genderhívők. Véleményem szerint -tisztelet a kivételnek- az Európai Uniót hibbant és máshonnan kiselejtezett (vagyis mindenre alkalmatlan) emberek vezetik. Ami pedig a permanens háborút illeti, George Orwell (alias Eric Blair) megjósolta az 1984 c. regényében, a totális elektronikus megfigyeléssel együtt.
Az emberek nem tudják, de van egy háttérhatalom, az informatikai hatalom.
Erről tényleg kevesen tudnak. Elképesztő méretű informatikai háttér is van kisszámú hatalomgyakorló birtokában, és a szuperszámítógépek akkora adattároló kapacitással rendelkeznek, hogy azt elképzelni sem tudják az emberek. Vegyük pl. a Google adatbázisát. Nos elég magyarul beírni a keresőbe: “Az aranyon ült, az aranyon” és azonnal megjelenik Ady Endre: Disznófejű Nagyúr c. verse. Oroszul elég begépelni, hogy “én írok levelet magának”, megjelenik Puskin: Anyegin c. alkotása oroszul. (Ha kérem magyarul, akkor Áprily Lajos fordításában a MEK könyvtárból.) Ha németül beírják: Über allen Gipfeln ist Ruh’ rögvest kiköpi Goethe egész versét németül. A Google jelenleg 130 nyelven hozzá mindezt, de lehet, hogy mire én ezeket a sorokat befejezem egy-két nyelvet hozzátesznek. A Google csak az egyik adattár, mert többezer ilyen gigantikus adattár van, és nagyobb részükhöz nem fér hozzá az átlagember. Nem vicc, de képesek azt is összerakni, hogy mikor mit ebédeltem, feltéve, hogy ételfutártól rendeltem. Azt is, hogy mikor milyen gyógyszer lett számomra felírva. A térfigyelő kamerák és a mobiltelefonok jóvoltából az emberek tartózkodási helye is behatárolható. Jó kérdés, miért is őriznek meg ennyi adatot mindenkiről és mindenről.
A tudás, az információ hatalom. A NATO egyik ereje ebben az őrült információs bázisban van.
Aki érti, az tudja, hogy is lehet visszalépni egy kicsit. Aki érti az nem viszi mindenhová a mobilt és ahogy Orwell regényében Winston Smith igyekszik a Telehor látókörén kívülre kerülni, a normális ember éppen úgy kerüli a túlságos megfigyelés lehetőségét. Lehet, hogy paranoiás vagyok, de nem szeretem, hogy minden mozdulatomat kamerák figyelik.