
„A 2026-os év első hete ugyanis ismét felfedte az európai vezetés bénultságát és tehetetlenségét egy olyan amerikai elnökkel szemben, aki büszkén hirdeti, az egyetlen dolog, ami megállíthatja, a saját <erkölcsi érzéke>”
Fotó:EUROPRESS/Mandel NGAN/AFP
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa előbb-utóbb választani kényszerül Grönland és Ukrajna között. Ezzel persze tisztában van Donald Trump is, és ez csak megnöveli a Fehér Ház önbizalmát. Nem is az amerikai külpolitikáról lenne szó, ha nem próbálná kihasználni Európa és Dánia elesett helyzetét. Az amerikai adminisztráció úgy gondolja, Európa hangos – vagy még az sem -, de gyenge, és képtelen kiállni Grönlandért. Dánia még kevésbé. Sőt, egy ideig még a saját biztonságát is az amerikai védőernyő garantálja. Nem beszélve arról, hogy Ukrajna kérdésében is rászorul Amerika jóindulatára, és főképp a segítségére. Ezt feszegette a minap egy elemzésében a Politico is, megállapítva, hogy Trump politikája egzisztenciális kihívást jelent az Európai Unió számára.
„A 2026-os év első hete ugyanis ismét felfedte az európai vezetés bénultságát és tehetetlenségét egy olyan amerikai elnökkel szemben, aki büszkén hirdeti, az egyetlen dolog, ami megállíthatja, a saját <erkölcsi érzéke>”
A Fehér Ház nem törődik azzal, hogy jó szövetségese legyen Európának, és ha kell, meg is fenyegeti az öreg kontinenst. Az európai vezetők azonban ezt is lenyelik, mert Európa még mindig a NATO-tól függ a biztonsága szempontjából, szüksége van amerikai támogatásra, hogy elfogadható fegyverszünetet érjen el Ukrajnában. Az ukrajnai rendezésnek tehát Európa ilyen értelemben is a foglya.
„Trump elidegenítése ezen a ponton kockázatos lenne Ukrajna szövetségesei számára”
Az európaiak látják, hogy az Egyesült Államok fokozatosan elfordul néhány szövetségesétől, és szabadul meg azoktól a nemzetközi szabályoktól, amelyeket korábban támogatott, de sokszor még kimondani is félnek ezt a tényt. Tartanak Trump kiszámíthatatlanságától, rettegve érzik a kiszolgáltatottságukat, a belső megosztottságukat. Mint ahogy azt is, hogy Európának már nem osztanak lapot a világ nagy kérdéseiben. Kivéve Ukrajnát – persze ez sem ász -, így ehhez kétségbeesetten ragaszkodnak. Amerika nyers kihívása a világrenddel szemben azért is rémálom az európai fősodor számára, mert a Venezuelában történtek és a Grönland körüli kommunikáció után már nem nagyon van érv Oroszország elítélésére sem. Ezért egyre többen vetik fel, hogy inkább tárgyalni kellene Moszkvával. Persze, ez is összefügg azzal, hogy Európának meg kellene találnia a kulcsot az új világhoz, mert láthatóan egyre kevésbé érti, hogy mi történik körülötte.
„Ezt a tanácstalanságot és tehetetlen kiszolgáltatottságot csak növelik a Grönland körül alakuló események, ennek kapcsán a Grönland és Ukrajna közötti választás egyre kínzóbb kényszere”
De ne szaladjunk ennyire előre, a Grönland körüli események hatása az ukrajnai háború alakulására mindenek előtt attól függ, hogy valóban kialakul-e konfliktus Grönland miatt. Amióta Trump visszatért a Fehér Házba, az európaiak soha nem tanúsítottak vele szemben komoly ellenállást. Végül mindig beleegyeznek az amerikaiak által támasztott feltételekbe, mivel a biztonság terén rendkívül függnek az Egyesült Államoktól.
„Ezért aztán meglehetősen valószínű, hogy Dánia és Európa bizonyos feltételek mellett valamilyen formában megegyezik Grönland átadásáról az Egyesült Államoknak”
Az is lehetséges persze, hogy az európaiak megpróbálják kihúzni az időt a kongresszusi időközi választásokig, abban reménykedve, hogy a demokrata győzelem esetén Grönland megszerzése ismét lekerül a napirendről. Trump lendületét látva azonban korántsem biztos, hogy a Fehér Ház időt ad Európának, mint ahogy egy megállapodásra sincsenek garanciák.
A nagyobb európai országokban hatalmon lévő baloldali-liberális elit és az amerikai elnök közötti kapcsolatok ugyanis rendkívül feszültek. Trump és csapata gyakorlatilag nyíltan Európa politikai irányának megváltoztatását szorgalmazza, és lehetőségeihez képest segíti is a jobboldali erők hatalomra kerülését.
„Trump tehát egzisztenciális fenyegetést jelent a jelenlegi európai uralkodó osztályra”
Bizonyos szempontból ez a veszély sokkal nagyobb annál, amit Putyin jelent Európára, hiszen megtámadni aligha fogja, az Egyesült Államoknak pedig sokkal nagyobb hatalma van az Európai Unión belüli helyzet befolyásolására, mint Oroszországnak.
„Ezért aztán az is eléggé valószínű, hogy a Grönland körüli konfliktus eszkalálódik. Ebben az esetben pedig kétségkívül hatással lesz az ukrajnai háborúra”
Ez a hatás azonban többféle módon is alakulhat. Elméleti síkon nem lehet kizárni, hogy az amerikai fenyegetésektől megijedt európaiak megpróbálják helyreállítani a kapcsolatokat Oroszországgal, mint potenciális szövetségessel Trump ellen. Természetesen mindazok után, ami az elmúlt években történt, egy ilyen fordulat rendkívül nehéz lesz az európaiak számára. És az sem biztos, hogy a Kreml jelenleg készen áll arra, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat Európával.
„Ha azonban az orosz-európai kapcsolatokban egyfajta Amerika-ellenes alapon enyhülés kezdődne – ennek egyelőre minimális az esélye -, annak mélyreható hatása lenne az ukrajnai háborúra”
E stratégia részeként az európaiak lépéseket tehetnének Oroszország kiengesztelésére, és nyomást gyakorolhatnának az ukrán vezetésre annak érdekében, hogy a háború mielőbbi befejezése érdekében engedményekre kényszerítsék Oroszország követeléseivel szemben. Már csak azért is, mert az európai-orosz kapcsolatok teljes helyreállítása a háború befejezése előtt teljességgel elképzelhetetlen. De amennyiben Európa egy ilyen forgatókönyvben gondolkodna, akkor felhagyhatna az Ukrajnába küldendő csapatok tervével, és Moszkva értésére adhatná, hogy a szankciókat a békeszerződés aláírása után elkezdik feloldani. Arról már nem is beszélve, hogy az EU leállíthatná az ukrán fegyveres erők számára amerikai fegyverek vásárlását lehetővé tevő program finanszírozását.
„Egy ilyen forgatókönyv jelentősen ronthatná Kijev helyzetét, és növelné annak a valószínűségét, hogy jelentős engedményeket tegyen a háború befejezése érdekében. Az európai politika ilyen radikális fordulata azonban jelenleg nagyon nehezen elképzelhető még akkor is – jegyzi meg az ezzel a gondolattal eljátszadozó Strana.ua -, ha a mai gyorsan változó világban azért semmi sem zárható ki teljesen”
Jóval nagyobb esély van ugyanakkor egy ezzel ellentétes forgatókönyv kibontakozására. Az európaiak megpróbálják eszkalálni a kapcsolatokat Oroszországgal, hogy aztán Trump segítségét kérjék, ezzel próbálva megerősíteni a közös fenyegetéssel szemben az euroatlanti egységet. Nagy-Britannia már bejelentette, hogy kész akár le is foglalni az orosz árnyék flottához tartozó tankereket, ami Moszkva ugyancsak heves válaszát válthatná ki.
De még ha fokozódik is a feszültség Európa és Oroszország között, egyáltalán nem biztos, hogy ez Grönland annektálásának feladására késztetné Trumpot. Sőt, a reakció inkább lehetne az európaiakkal szembeni politika további szigorítása. Washington ugyanis tisztában van azzal, mennyire függ Európa az amerikai katonai támogatástól.
♦
Grönland megszerzése nem egy szeszély. Grönland az Európa és Észak-Amerika közötti földrajzi helyzete miatt kulcsfontosságú az Északi-sarkvidék megfigyelésében, az olvadó jég miatt feltáruló új hajózási útvonalak pedig még tovább növelik a jelentőségét. Emellett az amerikai rakétavédelmi rendszer egyik alapvető eleme. Az Egyesült Államoknak nem titkoltan nemzetbiztonsági okokból van szüksége Grönlandra, amely a teljes nyugati védelmi rendszer egyik kulcseleme.
„A háttérben az épülő Aranykupola rakétavédelmi rendszer és az amerikai sarkvidéki katonai pozíciók megerősítése áll”
Az amerikai érdeklődés mögött a Kínával és Oroszországgal folytatott új űrverseny is meghúzódik, az űr ugyanis egyre inkább a hadviselés meghatározó színterévé válik. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India egyaránt fejleszt műholdromboló fegyvereket, és folyamatosan bővíti űrképességeit. Ha Oroszország rakéta támadást indítana az Egyesült Államok ellen, a lövedékek nagy valószínűséggel Grönland felett haladnának át.
„Ez teszi a szigetet ideális helyszínné amerikai rakétaelfogó rendszerek telepítésére az Aranykupola program keretében”
Az is kiemeli a sziget stratégiai jelentőségét, hogy a pólusok felett keringő műholdak minden pályaforduló során áthaladnak az északi térség felett, ezért az itt létesített földi állomások létfontosságúak a műhold flották irányításában és a kommunikáció fenntartásában. A norvégiai Svalbard szigetcsoport eddig ideális helyszín volt az ilyen állomások számára, ám a tenger alatti internet kábelek elleni célzott támadások miatt egyre sebezhetőbbé válik. Emiatt az amerikaiak nem akarnak kizárólag Svalbardra hagyatkozni. A grönlandi Pituffik bázis – mint a második legfontosabb űrállomás – stratégiai jelentősége felbecsülhetetlen, különösen azért, mert az Egyesült Államokhoz közelebb fekszik, és így könnyebben védhető.
„Ráadásul bővelkedik kiaknázatlan természeti kincsekben, kőolaj- és földgázkészletei mellett jelentős ritkaföldfém-, urán-, lítium- és kobaltlelőhelyeket rejt. A ritkaföldfémek iránti globális keresletet ma nagyrészt Kína elégíti ki, az Egyesült Államok pedig szeretne csökkenteni e függőségén”
Grönland megszerzése egy régi amerikai terv. Már az 1860-as években fontolgatta Washington Grönland és Izland annektálását. Alaszka megvásárlása, amelyet akkoriban „őrültségnek” tartottak, ma stratégiai zsenialitásnak számít. Amerikai katonai bázisok a második világháború alatt, vásárlási kísérlet Dániától 1945 után, terület cserére irányuló tervek már 1910-től.
„Grönland tehát nem a Trump-korszak szeszélye”
Ez egy állandó amerikai birodalmi cél, amelyet az Északi-sarkvidék, a tengeri útvonalak, az erőforrások és a katonai dominancia diktál.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
Földrajzilag Grönland kétségtelenül Amerikához tartozik, Dániához kevés köze van. Izlanddal együtt a Kalmari Unió révén később Dániához került, de az izlandiak a német megszállás után, 1944-ben népszavazással elváltak Dániától. A grönlandi fókák pedig ki tudja miért, – talán a a fókák körében általánosnak mondható analfabétizmus miatt- nem rendeztek népszavazást az elszakadásról. Arról sem kérdezi meg senki a fókákat, hogy akarnak-e amerikaiakat látni a szigeten. Szerintem ők nem akarnak kétlábút látni a szigetükön, de hát ahogy írtam ezt senki nem veszi figyelembe. Az európai katonai kontigens mind a 15 tagját el fogják zavarni a jegesmacik, mert nekik feláll a szőr a hátukon az emberszagtól.. Arról nem is szóva, hogy nemcsak a négylábú őslakók, hanem az inuit eszkimók is allergiásak az idegen katonák jelenlétére.
Tuco says:
„A 2026-os év első hete ugyanis ismét felfedte az európai vezetés bénultságát és tehetetlenségét egy olyan amerikai elnökkel szemben, aki büszkén hirdeti, az egyetlen dolog, ami megállíthatja, a saját erkölcsi érzéke”
Egy olyan ember erkölcsi érzékéről beszélünk, aki hátbaszúrja régi szövetségeseit, elraboltatja egy szuverén ország elnökét, képtelen különbséget tenni háborús agresszor és áldozat között és megfenyeget egy kis szövetséges országot a területének erőszakos elvételével? Ez nem túl biztató.
“Trump és csapata gyakorlatilag nyíltan Európa politikai irányának megváltoztatását szorgalmazza, és lehetőségeihez képest segíti is a jobboldali erők hatalomra kerülését.”
Ezt majd az európai választók döntik el és nem Trump. Minden más a szuverén európai országok belügyeibe való beavatkozás.
“Az Egyesült Államoknak nem titkoltan nemzetbiztonsági okokból van szüksége Grönlandra, amely a teljes nyugati védelmi rendszer egyik kulcseleme.”
Ennek az érvelésnek az a gyenge pontja, hogy az USA a kollektív NATO boztonsági együttműködés keretében már eddig is és most annyi katonai bázist létesíthetett illetve létesíthet Grönlandon, amennyit csak szükségesnek lát, ezzel szemben a dán kormány soha nem emelt kifogást. De a végtelen egóval rendelkező Trumpnak ez kevés, ő személyesen húzná fel a csillagos-sávos lobogót Grönlandon, hogy elmondhassa, hozzá csapott cirka 2 millió négyzetkilométert az USA területéhez.
“Amerikai katonai bázisok a második világháború alatt, visszavásárlási kísérlet Dániától 1945 után, terület cserére irányuló tervek már 1910-től.”
Visszavásárolni csak azt lehet, amit egyszer már birtokolt valaki. Grönland viszont sosem volt az USA-é. Milyen területcserére irányuló tervek? Mit adtak volna Grönlandért cserébe az amerikaiak, Maine államot…? :)
csakafidesz says:
A venezuelai ellenzék vezetője átadta saját Béke Nobeldiját Trumpnak. Ilyen még nem volt. Rejtő Jenő regényeben Gorcsev Iván elnyert a kártyán egy Nobeldijat, de ez most valóság. Ami a békenobelt illeti az Ecserire való hiszen Arafat is megkapta.. A kutyám is megérdemli mert nem harapós állat.
Tiszteljük Trampot mert van neki Nobel díja.
Tuco says:
Bárki más a helyében azt mondta volna: “Kedves asszonyom, nagyon kedves gesztus Öntől és őszintén nagyra értékelem, de kérem tartsa meg, hiszen ezt Ön kapta.” Ehelyett nem csak hogy elfogadta, de hozzá kijelentette, hogy ő végezte el azt a “munkát”, amiért a Béke Nobel-díj jár. No comment.
Stier Gábor says:
Így van. De Trump egy suttyó.
HandaBandy says:
“Minden más a szuverén európai országok belügyeibe való beavatkozás.” Mondja az EU, s mindez logikájában és szokásaiban is teljesen idegen az EU-s mainstreamtől. Ugye mennyire más mint Ukrajna?
Az EU egy papírkutya. Nem hogy a másé fölött képtelen diszponálni, de a saját tyúkóljában sem tud már régóta rendet tartani és főleg a bennlakókat megvédeni. Immáron sokadszor. Csak a házon belüli gyengébbekkel tud kekeckedni, de azt nagyon. De morálisan igaza van. Az fontos. Főleg, hogy ők definiálják másoknak, hogy mi is az a morál (láthatóan a hatékony önsorsrontó ostobaság). Amúgy egy hatalmas LMBTQMZ/X kontingenst kéne Grönlandra küldeni, mert ők már vérprofik a protestálásban. Bizony bizony, komoly meggyőző erő lenne.
“..aki hátbaszúrja régi szövetségeseit…” Hmmm…. De hiszen a Nagy Közös Ellenségeknek tör ez az elnök jócskán borsot az orra alá mint Kina és Oroszország. Hát hol itt a hátbatámadás, kérdem én? Hálátlanok ezek az európaiak, de nagyon! Ki is fizeti az ukránoknak menő hadifelderítés költségeit? Zahlen, bitte! Nyomtató lónak meg ne kösd be a száját!
“..elraboltatja egy szuverén ország elnökét …”
” Hungary’s anti-LGBT law is a ‘shame’ ” Ki is mondta ezt? De, biztosan ezt nagyon “szuterén” módon tette. Szóval ismét csak arra jutunk, hogy fura ez a morál a maga meglehetősen kettős felhasználásával. Ha akarom vemhes, ha akarom nem? Jobb lenne tán szép csöndben maradni?
Ismét kacagva kezdődik az Újév.
csakafidesz says:
Elszokott a világ a nyers erő használatától. Anno Adolf Hitler kerek-perec megmondta, hogy kell neki a Kaszpi tenger mellett található olaj, az ukrán búza és a sziléziai szénvagyon. Ma már nem szokásos, hogy hadsereggel vonulnak beszerezni a szükséges javakat, inkább “kölcsönösen előnyös” kereskedelmi egyezményeket kötnek. Ezekről sokat tudnának a volt KGST országok lakói mesélni. Valahol olvastam, hogy az oroszok az NDK bevételeinek 58%-át elszipkázták a különböző együttmüködési egyezményekkel. (Még ők sem folytatták nyers erővel azt a kifosztást amit 1945-ben a gyárak leszerelésével csináltak.)
Tuco says:
Valahol olvastam, hogy az elfoglalt területeken “felszabadított” gyárak nagy részét sohasem helyezték újra üzembe, mert se az újraépítéshez, se az üzemeltetéshez nem állt rendelkezésre megfelelő szakértelem. Ott rozsdásodtak el, ahol a vonatokról lepakolták (kivéve amit szétloptak).
Stier Gábor says:
Még háború van, nagy termelésre ott ne számítson.
csakafidesz says:
Volt a gyárleszerelésekben egy hátsó szándék is. Németországot, legalábbis a szovjet szektor lakosságát szándékosan nyomorba akarták dönteni. Néhány bátor film már pedzegeti, hogy az NDK területén az ötvenes években a túlhajtott jegyrendszer és minden mértéket felülmúló munkanormák vezettek 1953-ban a berlini felkeléshez. A folyamatos nácivadászat sem tett jót a lakosság közérzetének. Ok nélkül lenáciztak mindenkit akinek normális lakása volt, stb.
Tuco says:
Nem véletlenül menekült onnan mindenki, aki tehette, akár egy élet munkáját hátrahagyva…