„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Elvesző ukrán ásványkincsek

2025. febr. 06.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Eddig Moszkva felügyelete alá került Ukrajna szénkészleteinek 63 százaléka, olajkészleteinek 11 százaléka, földgázkészleteinek pedig 20 százaléka. Ezután már a lítium- titán és uránmezők következnek. A megszerzett területek növekedésével szép lassan összeomlik Zelenszkij ígérete, amely szerint a Nyugat támogatását az ott található ásványkincsekkel fizetné ki. Médiapartnerünk, a Makronóm Intézet írása.

Makronóm Intézet

„Zelenszkij a biztonsági garanciákért cserébe a Nyugat javára kész volt lemondani a területek fejlesztéséről és kihasználásáról” #moszkvater

„Zelenszkij a biztonsági garanciákért cserébe a Nyugat javára kész volt lemondani a területek fejlesztéséről és kihasználásáról”
Fotó:EUROPRESS/JOHN THYS/AFP

A Vzgljad orosz hírportál elemzése szerint Ukrajna elvesztette az ellenőrzést a ritka természeti erőforrásokat tartalmazó lelőhelyek felett, tehát az oroszok donbasszi offenzívája Ukrajna számára nemcsak a lakott területek elvesztését jelenti. Legutóbb Pokrovszktól (orosz nevén Krasznoarmejszk) délre, Sevcsenko településre sikerült behatolniuk, ami lehetővé tette, hogy megszerezzék a legnagyobb ukrán lítium lelőhelyet, valamint hogy más területek felé is előrenyomuljanak.

„Pedig a lítium volt az az egyik lényeges nyersanyag, amit Zelenszkij a Nyugatnak ígért a biztonsági garanciák fejében”

Ez a lelőhely az egyik leggazdagabb Európában, mintegy 13,8 millió tonna érccel, és magára a lítiumra az EU is kritikus nyersanyagként tekint. A fehér fém stratégiailag fontos az egész világon, hiszen az újratölthető akkumulátorok egyik lényeges alapanyaga, és a meglévő kapacitások zömét Kína ellenőrzi. A lelőhely a lítiumon kívül nióbiumban, berilliumban és tantálban is gazdag.

Volodimir Zelenszkij győzelmi tervében „dollárbilliós” értékű lelőhelyeket kínált fel, ahol a lítium mellett urán, titán, grafit és egyéb ásványok ukrajnai lelőhelyei is szerepelnek. A Vzgljad idézi a SecDev kanadai tanácsadó céget, amelynek 2022-es becslései szerint Ukrajnában található a világ titán készletének mintegy 7, a grafittartalékának 20 százaléka, valamint 500 ezer tonna lítium.

„Zelenszkij a biztonsági garanciákért cserébe a Nyugat javára kész volt lemondani a területek fejlesztéséről és kihasználásáról”

Most azonban ezen erőforrások egy része olyan földeken található, amelyeket az oroszok elfoglaltak. A Vzgljad idézi Vlagyimir Rogovot, az Oroszország új régióinak integrációjával foglalkozó koordinációs tanács társelnökét, aki szerint „Nagy-Britannia már elveszítette a hozzáférést a donbasszi lítiumlelőhelyhez, amelynek a jogait tavaly nevetséges pénzért vásárolta meg Ukrajnától”. A lelőhelyet az Anthony Sage brit üzletember tulajdonában lévő European Lithium ausztrál cégnek kellett volna kiépítenie.

Sevcsenko,  pár kilométerre délre található Pokrovszktól, a szénipar egyik legfontosabb központjától. Korábban a teljes ukrán széntermelés mintegy felét itt bányászták, és a pokrovszki volt az egyetlen az ukrán ellenőrzés alatt álló területen, ahol kokszolható szenet termeltek ki. A Rinat Ahmetov oligarcha tulajdonában lévő Metinvest már decemberben felfüggesztette a szénbányászatot a város melletti kitermelőhelyen.

Mint a szakértők megjegyzik, a Donyec-medence keleti része, Horlivkától Pokrovszk felé, a vaskohászat számára szükséges koksszal kapcsolható össze. A Majdan előtti Ukrajna koksz termelésének körülbelül kétharmada ezektől a lelőhelyektől függött. Az elvesztésük súlyosan megnöveli az ukrán kohászat költségeit, mivel ezeket drága, az Egyesült Államokból, Ausztráliából vagy Dél-Afrikából származó koksszal kell pótolni.

Az oroszok a múlt héten elvágták a Pokrovszk és Dnyipropetrovszk közötti két út egyikét, ami logisztikai összeköttetés híján megnehezíti az előbbi helyzetét.

„A város elfoglalása után az oroszok vélhetően a Dnyipropetrovszk régió felé fordulhatnak, veszélyeztetve ezzel az ukrán titán- és uránlelőhelyeket”

Donbassz egyedülálló hely, ahol rengeteg ásvány található, például a kokszolható szén mellett a kerámia gyártáshoz szükséges úgynevezett kék agyag is.

Az oroszok a terület kihasználására készülnek. A Vzgljad szerint komoly kereslet lesz az itt maradt bányászok iránt. A megszállók a megtartásuk mellett azzal érvelnek, hogy sok munkás elköltözött Ukrajna nyugati részeibe, de ezek többsége ott nem tudott új életet kezdeni, ráadásul sokukat be is sorozták.

A terület nem egy összefüggő ércmező. Az úgynevezett kristályos Ukrán-pajzs nagy része egy gránit masszívum, ebben találhatók azok a hasznos ásványt tartalmazó erek, amelyek kőzetmálladékokkal váltakoznak. A lelőhelyek általában a felszínről a mélyre nyúlnak, és vélhetően csak bányászati módszerrel lehet itt termelni.

„Mivel ez nem olcsó, a Szovjetunió el sem kezdte a bányák fejlesztését, pedig a nyolcvanas évek elején már tudtak a lítiumtartalékokról”

A hiányzó források mellett a lítium tartalmú ásványok dúsításához hatalmas mennyiségű édesvízre is szükség van, de a termelés során számos szennyező anyag, vegyszer származék marad vissza. A bányákhoz és a tisztításhoz nagyon sok termőterületet is ki kellett volna vonni a mezőgazdaságból, amibe nem egyeztek bele. A fejlesztés és a dúsítás környezetvédelmi költségei mellett ráadásul a lítium akkor még nem volt annyira fontos, mint manapság – de a helyzet megváltozott.

(Forrás: Vzgljad)

Az írást jegyezte: Matus Tibor

(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

#moszkvater
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

  1. Kokszot sehol sem bányásznak!

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK