//Elmaradt a nagy bejelentés
Ukrán csapatszállító a kelet-ukrajnai Szeverszk térségében 2022. május 8-án #moszkvater

Elmaradt a nagy bejelentés

MEGOSZTÁS

A várakozásokkal szemben az ukrajnai háború szempontjából a Győzelem napja nem hozott újdonságot magával. Se hadiállapot, se mozgósítás, a megszokott mederben folytatódtak az események. Ellenben a harctéren a donbasszi bekerítési műveletek Popasznaja elfoglalásával új szintre léptek, miközben Kijev rendületlenül próbálja visszafoglalni a Kígyó-szigetet. Egyelőre eredmény nélkül.

Ukrán csapatszállító a kelet-ukrajnai Szeverszk térségében 2022. május 8-án #moszkvater
Ukrán csapatszállító a kelet-ukrajnai Szeverszk térségében 2022. május 8-án
Fotó:EUROPRESS/Yasuyoshi CHIBA/AFP

Meglepetést nem okozva a Győzelem napi parádén elmaradt mind a mozgósítás, mind pedig a hadiállapot bejelentése. Bár a nyugati média és politikai élet jelentős szegmense Vlagyimir Putyin május 9-i fellépéséhez erőteljes, egyes esetekben szinte már apokaliptikus várakozásokat kötött, azok nem következtek be. Ahogy sajnos a béke sem, amely bár a háború szörnyűségeit nézve szomorú, de hadászati szempontból egyértelmű. A harcok mindenképp az egyik vagy másik fél kifulladásáig folytatódnak.

„A Győzelem napjára Moszkvával szemben Kijev viszont igyekezett volna legalább egy kisebb harctéri sikert elérni, ám az nem sikerült”

Itt főképp nem is nagyobb hadászati áttörést kell érteni, hanem inkább a Moszkvát érzékenyen érintő csapásokra. Ilyen például az Admiral Makarov elleni támadási kísérlet, a krími híd állítólagos felrobbantása – amelyhez még online számláló is készült –, de főképp a Kígyó-sziget elleni meghiúsult partraszállási próbálkozások. Kijev gyakorlatilag szombat óta szinte minden nap folyamatos támadásokat intéz a sziget ellen, egyelőre érdemi siker nélkül. A legnagyobb összecsapásokra szombatról vasárnapra virradóan került sor, mikor is egy összehangolt támadás során az ukrán erők megpróbálták megszerezni az addigra taktikai okokból kiürített szigetet. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a támadásban több ukrán vadászgép – Szu-24 és Szu-27 típusok – és szállító helikopter, egy partraszálló hajó valamint egy korvett, illetve összesen nyolc Bayraktar TB2 drón is megsemmisült.

Az ukrán veszteséglista #moszkvater
Az ukrán veszteséglista
Forrás:Telegram

Meg nem erősített orosz források alapján a Kígyó-szigeti ukrán emberveszteségeket – ami főképp a magasan képzett ejtőernyős csapatokat érinti – százas nagyságrendben lehet mérni. Ellenben az összecsapásokat az orosz fél sem úszta meg veszteségek nélkül, a harcok során a szigetre telepített Tor és Sztrela-10 légvédelmi rendszerek gyakorlatilag használhatatlanná váltak, a felszíni infrastruktúra elpusztult. Az ukrán oldal által publikált Bayraktar felvétel kapcsán megoszlanak a vélemények arról pontosan egy orosz vagy ukrán Mi-8 kilövése látszódik rajta, de nagy valószínűséggel az Moszkva állományában szolgálhatott.

„Oroszország úgy tűnik gyakorlatilag csaliként használja fel a Kígyó-szigetet”

Kijev saját szempontjait tekintve érthető okokból mindenképp vissza akarja foglalni – nyugati felderítési támogatás mellett – a szigetet, és egyre jelentősebb egységeket von össze annak térségében. Ezzel szemben orosz csapatok nem – vagy csak nagyon kis számban – tartózkodnak a szigeten, azt az illúziót adva az ukrán hadvezetésnek, hogy akár sikerrel is járhat egy partraszállás. Moszkva pedig ilyenkor kivár és csak akkor csap le biztonságos távolságból, mikor elegendő létszámú támadó erő gyűlt össze és kezdte meg a partraszállást. Ezzel kvázi nemcsak magukat az ellenséges egységeket tizedeli meg az orosz fél, de bizonytalanságot is kelt. Moszkva hamar rájött, hogy felesleges saját csapatait nagy számban a szigeten állomásoztatva kitenni az ukrán támadásoknak, ha a védelmet a valósnál gyengébbnek tettetve becsalogathatja Kijevet.

„Ráadásul az orosz erők elsődlegesen a légi célpontok semlegesítésére fókuszálnak, a szárazföldi és vízi célpontok csakis utánuk következhetnek”

Ez ugyanis kettős célt szolgál, egyrészt gyengíti a támadó csapatok légi fedezetét és „ritkítja” a még megmaradt nyugatra-délnyugatra áttelepült ukrán merev- és forgószárnyas technikát. Továbbá a légierőhöz tartozó parancsnoki létesítmények és repülőterek támadására is a Kígyó-szigeti műveletekkel egyidőben kerül sor. Légi fedezet hiányában pedig akármilyen partraszállási művelet kezdettől fogva halálra van ítélve, mivel még a nyílt tengeren megsemmisíthetőek a sérülékeny csapatok. Noha egyes orosz Telegram csatornák szerint az M892 Excalibur irányított tüzérségi lövedékkel a frissen érkezett M777 vontatott tarackok is bekapcsolódhatnak Zatoka térségéből a Kígyó-sziget ágyúzásába, a viszonylag ritka és felettébb drága – 100 ezer dollár feletti ár darabonként – lőszer miatt inkább a helikopteres-tengeri tűzfedezet a valószínű.

„De miért is fontos a Kígyó-sziget?”

Bár a Kígyó-szigetet egyesek csupán egy jelentéktelen földdarabnak tartják az ukrán partok közelében, kontrollja mégis stratégiai fontosságú. Egyrészt a sziget segítségével tartható fenn az ukrán kikötők tengeri blokádja, másrészt biztosítja a Fekete-tenger északnyugati medencéje feletti vízi-légi ellenőrzést. Ráadásul a későbbiekben a sziget akár kiindulópontja is lehet egy Odessza térségében végrehajtandó orosz partraszállásnak. Amennyiben Ukrajna vissza tudná foglalni a Kígyó-szigetet egyszerre lenne képes feltörni a tengeri zárat és jelentősebb vízterület felett megszerezni az ellenőrzést. A szigetre telepített fegyverzettel illetve radarrendszerekkel pedig nemcsak folyamatosan megfigyelhetővé válna a Krím környezete, de az R-360 Neptun hajó elleni rakéták hatótávolságán belül is esne.

A Szevasztopol és a Kígyó-sziget közti mindössze 270 kilométeres távolság még a Neptun rakéta indítási távolságán belül van #moszkvater
A Szevasztopol és a Kígyó-sziget közti mindössze 270 kilométeres távolság még a Neptun rakéta indítási távolságán belül van
Forrás:Twitter

Persze ha elviekben sikerülne a sziget elfoglalása az még nem jelentené azt, hogy nyugati haditechnika vagy egyéb nyersanyagok akadálytalanul tudnának tengeren Ukrajnába áramlani. Révén ugyanúgy fennáll a veszélye annak, hogy a tengeri szállítmányokat Oroszország az általa többször hangsúlyozott szempont szerint beavatkozásként értékelje és még a nyílt vízen megsemmisítse őket.

„Másrészt stratégiai elhelyezkedése mellett a Kígyó-sziget az ukrán háborús propaganda egyik, ha nem legfontosabb alapköve”

Elég csak az illusztris, ám azóta többszörösen megcáfolt „orosz hadihajó húzz a f***ba” incidensre gondolni, ahol a 13 hősi halott helyett a teljes helyőrség orosz hadifogságba került. A Győzelem napjára rendkívüli hír- és presztízsértékkel bírt volna, ha Kijev vissza tudja szerezni a propagandában az ukrán ellenállás szigeteként aposztrofált földdarabot. Bár mint látszik a Győzelem napjára nem sikerült, de Ukrajna a jövőben mindenképp folytatni fogja próbálkozásait a Kígyó-szigetre vonatkozóan. Ezt pedig Moszkva is tudja.

„A harctéri eseményeket tekintve azok fókusza a már megszokott struktúra szerint a délnyugati területekre, illetve a Donbassz tágabb környezetére helyeződött”

A korábbiaknak megfelelően a délnyugati front vonalában érdemi változás nem állt be, egyelőre továbbra is pozícióharcok és erőteljes tüzérségi párbajok jellemzik a Herszoni és Nyikolajevi területeket. Az egyértelmű orosz tüzérségi fölény következtében az ukrán haderő védekező pozícióba kényszerült, ám az egyes híresztelések ellenére a Krivoj Rog elleni támadás nem indult még meg. A területek Oroszországgal történő minél szorosabb összefogásának jelenként Herszon lakói vélhetően még az év végéig orosz állampolgársághoz juthatnak, illetve megkezdődik a 2014-15 folyamán lerombolt vasúti és távvezeték- és gáz összeköttetések helyreállítása.

„A donbasszi front legnagyobb áttörését Popasznaja és Nyizsnyeje települések elfoglalása jelentette”

Ahogy azt már korábbi jelentésünkben is vizsgáltuk, a Popasznaja feletti kontroll az egész donbasszi régióra kihatással van. Miután a Wagner katonai magánvállalat által vezetett szövetséges – orosz és szakadár – csapatok áttörték a déli erődítmények vonalát, az ukrán védelem inkább Bahmut – régebbi nevén Artyemovszk – körzetébe való visszavonulás mellett döntött. Gyakorlatilag Izjum elfoglalása óta Popasznaja jelenti a legnagyobb eredményt a front ezen szakaszán, mivel általa Szeverodonyecktől Artyemovszkig a donbasszi front komplett északkeleti szakasza az orosz tüzérség lőtávolságán belülre kerül. Így pedig megkezdődhet a kisebb katlanok kialakítása.

Mint látható a terepviszonyok adta jelentős szintkülönbséget kihasználva az orosz csöves tüzérség egy 30 kilométer sugarú kör belövésére lesz képes Popasznajából #moszkvater
Mint látható a terepviszonyok adta jelentős szintkülönbséget kihasználva az orosz csöves tüzérség egy 30 kilométer sugarú kör belövésére lesz képes Popasznajából
Forrás:Telegram

„Popasznaja megszerzése gyakorlatilag olyan mintha 150 ezer hektárnyi terület felett szerzett volna Moszkva tüzérségi fölényt”

A szomszédos Nyizsnyeje elfoglalása pedig elsődlegesen a Szeverodonyeck-Liszicsanszk régió kerülhet harapófogóba, amelyet aztán Artyemovszk követ. Utóbbival pedig az Izjum környéki csapatoknak lehetőség nyílik egy déli irányú területszerzésre, bár kérdés, hogy az ostromgyűrű pontosan hol zárulhat be. Nem kizárt, hogy két szeparált körben végül a Szlavjanszk-Kamatorszk agglomeráció egyszerre keletről és nyugatról is bekerítés alá kerül.

A jelenlegi offenzíva irányai. Bár a térképen nem látszik, de Szeverodonyeck esetében elsőként Liszicsanszk elfoglalása szükséges, mivel a Donyec folyó nyugati partjáról az egész megmaradt keleti terület belőhetővé válik #moszkvater
A jelenlegi offenzíva irányai. Bár a térképen nem látszik, de Szeverodonyeck esetében elsőként Liszicsanszk elfoglalása szükséges, mivel a Donyec folyó nyugati partjáról az egész megmaradt keleti terület belőhetővé válik
Forrás:Telegram

„Érdekes adalék a donbasszi harcokhoz, hogy a NATO főtitkár szerint Oroszország még nem kezdte meg a nagyszabású hadműveleteket a régióban”

Jens Stoltenberg úgy véli Moszkva a rendelkezésre álló erőinek csak egy kisebb szeletével operál. A főtitkár véleménye egybehangzik az általános szakértői állásponttal, amely alapján a harcok kulminálása még várat magára, bár az kérdés vajon lassan harmadik hónapja miért nem indította meg Moszkva a döntő támadást. Mindezek ellenére még a limitált erőforrások mellett is eléggé jelentős eredményeket ért el az orosz haderő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a világ egyik leginkább megerősített térségéről van szó. Ráadásul ezzel párhuzamosan bár nem nyíltan, de Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó is elismerte, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a Donbassz védői.

„Harkov térségében viszont az általános trenddel szemben sikeres volt az ukrán ellentámadás, bár inkább lehet azt tervezett orosz visszavonulásnak tekinteni”

Az Izjum környéki nyomás enyhítése érdekében az elmúlt napokban az ukrán haderő a másodlagos frontnak számító Harkov térségében egy új frontot nyitott azzal a céllal, hogy majd a helyi orosz erők felmentésére a donbasszi csapatok egy részét Moszkva átvezényli. A hadműveleti célokat tekintve ez érthető módon nem valósult meg, helyette a bekerítést elkerülendő az orosz csapatok 7-8 kilométert hátrálva vették fel új pozícióikat. Természetesen mindezt igyekszik az ukrán oldal győzelemként eladni, ám a hadi helyzet érdemileg nem változott.

A front új vonala nagyjából a satírozott terület mögötti részen halad #moszkvater
A front új vonala nagyjából a satírozott terület mögötti részen halad
Forrás:Telegram

„A Harkov környéki orosz állások addigi a formájukban lényegében nem bírtak stratégiai jelentőséggel”

Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy egy háborúban a frontok dinamikusan helyzetről-helyzetre változnak, így a jelenlegi mozgást a későbbiekben egy orosz korrekció követi. Viszont a bekerítés veszélye mellett teljesen logikusan választotta a hadvezetés a túlerővel szembeni harc felvétele helyett visszavonulást.

Vélhetően a Harkov elleni műveletekre csak a donbassziak lezártát követően kerülhet sor, így addig elégséges a meglévő állások fenntartása. Fontos megjegyezni, hogy a visszavonulás ellenére nem várható egy kijevihez hasonló kivonulás a térségből, főképp miután határmenti területekről van szó, ahonnan könnyen Szumihoz hasonlóan diverzáns akciók sora érheti Oroszországot.

 

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.