//Mit hoz a május a háborúban?
Ukrán katonák két hónapnyi frontszolgálat után orvosi ellátásban és pihenőidőben részesülnek 2022. április 30-án #moszkvater

Mit hoz a május a háborúban?

MEGOSZTÁS

Az ukrajnai háború menetében május hónapba lépve sem álltak be drasztikus változások. Bár folyamatosan zajlanak a donbasszi felőrlő harcok, az orosz offenzívának még számos nehézségen kell átküzdenie magát. Miután pedig folyamatosan közeledik a legfontosabb modern orosz ünnepként ismert Győzelem napja, sokan május 9-től várják a döntő fordulatot. Vlagyimir Putyin biztosan nem fogja a világot meglepetés nélkül hagyni, ám az már más kérdés, hogy pontosan mi lesz az.

Ukrán katonák két hónapnyi frontszolgálat után orvosi ellátásban és pihenőidőben részesülnek 2022. április 30-án #moszkvater
Ukrán katonák két hónapnyi frontszolgálat után orvosi ellátásban és pihenőidőben részesülnek 2022. április 30-án
Fotó:EUROPRESS/Yasuyoshi CHIBA/AFP

Az összképet tekintve az ukrajnai harcteret jórészt változatlan frontvonalak az egymás területe elleni mélyebb csapásmérések jellemezték. Míg Oroszország többek közt az Odesszához tartozó Skolnij katonai repülőterét – és az ott található repülőtechnikát, illetve nyugati hadianyagot – támadta, addig Ukrajna egy kurszki vasúti híd ellen szervezett diverzáns akciót. Skolnij esetében az orosz védelmi minisztérium szerint három Oniksz szuperszonikus cirkáló rakéta hatolt át az ukrán légvédelmen, komoly károkat okozva mind a futópályában, mind a kiszolgáló infrastruktúrában.

Helyi jelentések szerint a támadást összesen két ukrán MiG-29-nek sikerült átvészelnie, mivel még időben fel tudtak szállni

„Ukrajna viszont az infrastruktúrán túl újfent az orosz haditengerészetnek okozott kínos veszteséget”

A helyszín ismételten a Moszkva cirkáló szempontjából végzetesnek bizonyuló Kígyó-sziget térsége a hétfő hajnali órákban. Mint ahogy az az ukrán védelmi minisztérium által közzétett videón is látszik, egymás után két Raptor típusú orosz gyorsnaszádot sikerült az egyik ukrán Bayraktar drónnak kilőnie. Bár a sikeres akciót részben magyarázza az a tény, hogy a Raptorok nincsenek felszerelve légvédelmi fegyverzettel, elvesztésük mégis újabb blama az orosz flotta oldaláról. Hogyan lehet az, hogy a Moszkva elsüllyedése óta nem erősítette meg a terület légvédelmét legalább minimálisan Oroszország? Miért tudnak az orosz nyilatkozatokkal szemben az ukrán Bayraktarok még mindig üzemelni? Hol van ilyenkor az elektronikus és műholdas felderítés a zavarásról nem is beszélve?

A 2022. május 2-i kilövésről készült felvétel

Úgy tűnik a tervezés során Moszkva továbbra is csupán egyfajta ellenőrző pontként, mintsem frontvonalként tekint a Kígyó-sziget térségére. Ezt pedig az ukrán haderő maximálisan kihasználja. Pedig ahogy azt az Oroszország felett lelőtt Bayraktarok roncsai világossá teszik, ezek az eszközök csak hatékony légvédelem hiányában tudnak effektíven működni. Elég lenne akár például egy modern Buk vagy Tor üteget a Kígyó-szigetre telepíteni, és ha nem is szűnne meg, de drasztikusan lecsökkenne az ukrán aktivitás a térségben.

„A frontok tekintetében a felállás változatlan, a fókusz a tágabb Donbassz térségére, illetve az ország délnyugati területeire helyeződik”

A nyikolajevi régió felértékelődéséhez jelenleg még mindig inkább annak hadászati és stratégiai jelentősége, mint a harctéri események járulnak hozzá. A frontvonalat egyelőre kisebb léptékű helyi pozícióharcok dominálják, amellyel párhuzamosan folyik a felkészülés a nagyszabású műveletek lehetséges megindulására. Habár egyes orosz Telegram csatornák szerint már megkezdődtek az egyeztetések a háttérben operáló nyikolajevi gazdasági elit és az orosz oldal között a város békés átadásáról, ennek esélye minimális. Elég csak a háború első napjaira gondoljunk, amikor több esetben a helyi hatóságok elvileg harc nélkül átengedték a területeket az orosz félnek. Mindez viszont egészen csak addig élt, amíg meg nem jelentek az ukrán haderő csapatai, akik a helyi megállapodásokat érthető módon aligha tekintették saját magukra kötelező érvényűnek. A városban felvonult erők nagyságából ítélve sokkalta valószínűbb, hogy békés átadás helyett egy mariupolihoz hasonló elhúzódó ostrom vár Nyikolajevre is.

„Herszont viszont Kijev úgy tűnik egyre inkább le akarja választani magáról”

A visszafoglalásról és ellenoffenzívákról szóló nyilatkozatok ellenére Herszon Oroszországhoz fonódását az ukrán kormányzat lépései inkább erősítik, mint gyengítik. A város elleni rakétatámadásokon túl ugyanis Kijev mind az internet, mind a mobiltelefon hálózatok működését leállította. Mindhárom főbb ukrán szolgáltató – Vodafone, Kijevsztar és Lifecell – Donbassz mintájára egyszerre kapcsolta le a Herszont kiszolgáló infrastruktúráját. Míg stratégiai és katonai szempontból érthető a lépés, ám a polgári lakosság, illetve az alapvető működés biztosítása oldaláról már kevésbé. Mivel a terület így internet és mobilhálózat nélkül maradt, így a mindennapi élet blokkolásán túl Kijev sem tudja saját üzenetét eljuttatni Herszonba.

„Az ukrán ellenőrzésű területekkel a kapcsolat fokozatos elvágása viszont éppen fordított végeredményt hozhat magával”

Ugyanis többek közt például gazdasági téren a terület lakosai és vállalatai számára nem marad más lehetőség, mint az átszokás orosz – de főképp a krími – piacokra. Orosz szempontból elengedhetetlen a telekommunikációs összeköttetés visszaállítása, amely akár a krími, akár a donbasszi szolgáltatókon – mint a Főniksz – keresztül válhat lehetségessé. Kérdés persze, miért nem egyből a nagy orosz operátorok – mint a Tele2 vagy a Megafon – veszik át a hálózatokat, ám mint a Donbassz vagy a Krím példája is mutatja, ezek a vállalatok felettébb óvatosan viselkednek az esetleges szankciós veszély miatt.

„Csak 2014-hez képest immár az orosz telekommunikációs szektor sem menekülhet a nyugati intézkedések alól, inkább tűnik ez felesleges óvatoskodásnak”

A délnyugati fronthoz kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy az április 26-27-i rakétacsapásokat követően Kijev igyekszik a lehető leghamarabb helyreállítani az Odesszát a román kikötőkkel összekötő zatokai vasúti hidat. Orosz jelentések szerint a munkálatokban moldovai és román szakemberek is részt vesznek, továbbá a terület védelmét a megmaradt ukrán flotta partvédelmi egységei biztosítják. Miután nem tudni, milyen súlyosságú és kiterjedésű sérüléseket szenvedett el a vasútvonal, így az is kérdés, vajon mennyi idő alatt lehet majd legalább részlegesen az átkelőt helyreállítani.

„Mindezzel a probléma csupán az, hogy ezzel Moszkva ugyanúgy tisztában van, és hétfőn újabb támadásokat hajtott végre Zatoka ellen”

A zatokai vasúti hidat ért állítólagos harmadik orosz rakétacsapás. Sajnos a hatályos ukrán törvények miatt a készítőnek jelentősen cenzúráznia kellett a felvételt

Vélhetően a déli ellátási lánc biztosításához kapcsolódik a román közlekedési minisztérium által a moldovai kapcsolódással Ukrajnába vezető Giurgiulesti-Galac – románul Galați – széles nyomtávú vonalra kiírt kapacitásbővítési tender is. Utóbbi részeként a szerződés aláírásának napjától számított 60 napon belül kell a szükséges munkálatokat elvégezni, és az intézkedés nagy valószínűséggel a zatokai vonal kiegészítéseként/pótlásaként szolgálhat. Miután az orosz védelmi minisztérium közlése szerint Ukrajna jelen lehetőségei mellett főképp mezőgazdasági termékekkel egyenlíti ki a nyugati fegyverszállítások számláit, használható tengeri kikötők hiányában kulcsfontosságú, hogy azok át tudjanak jutni a határon. Míg békeidőben a déli kikötőkön keresztül – Odessza, Nyikolajev – történt például a gabona exportja, azok jelenlegi blokádja mellett egyszerűbb a szomszédos Romániába átvinni a termékeket a meglévő infrastruktúra felhasználásával.

„A Donbasszban a felőrlő harcok fokozatosan kezdik kifejteni hatásukat”

Míg az egész Donbasszt nézve a Zaporozsjéval szomszédos déli frontvonal vonalában nem történt érdemi változás, északon annál inkább. Az izjumi kiszögellés fokozatos kiszélesítése mellett az első kisebb katlanok is megjelentek. Orosz források szerint az Oszkol település melletti, ugyanazon nevet viselő víztározó térségében mintegy ezer fős egységet kerítettek be az orosz-szakadár erők. Jampol elfoglalásával délről lehetségessé vált Liman megkerülése, amely így mellesleg gyakorlatilag már hadászati bekerítés alatt áll. A későbbi nehézséget a Donyec folyón történő ismételt átkelés jelenti – miután az ukrán csapatok a visszavonulás során szisztematikusan robbantják fel a hidakat –, amely ha sikerül, megnyitja az utat Szlavjanszk irányába.

A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. május 1-jén #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. május 1-jén
Forrás:Telegram

„Egyes ukrán híradások az ukrán erők izjumi ellentámadásáról beszélnek, amelynek viszont egyelőre nem tapasztalhatóak a jelei”

Az orosz haderő egyértelműen mennyiségi és minőségi fölényben van az ukránnal szemben az izjumi frontvonal mentén. Ráadásul míg a kisebb létszámú diverzáns alakulatokra épülő ukrán harcmodor a védekezés során kiválóan tud működni, addig az offenzíva teljesen más hozzáállást igénylő műfaj. A háromszori túlerőre építő hadászati ökölszabály kivívásához egyszerűen nem alkalmasak a diverzáns alakulatok. Az egyértelmű tüzérségi túlerő mellett operáló orosz csapatok könnyen likvidálni tudják például a Zavgorodnyeje térségében a Donyec folyón pontonhidas átkelést tervező ukrán csapatokat. Arról nem is beszélve, hogy a donbasszi ukrán infrastruktúra elleni támadások részeként a hétvégén találat érte az egyesített ukrán katonai parancsnokság kramatorszki központját, amely tovább bonyolítja az ukrán kommunikációt.

„Érdemes viszont pár szót ejtsünk a donbasszi orosz offenzíva előtt álló nehézségekről is”

Ahogy már azt a korábbi elemzéseinkben is megjegyeztük, gyakorlatilag a világ leginkább megerősített régióját képezi a jelenlegi donbasszi hadszíntér, ahol a legnagyobb harcértékkel rendelkező ukrán csapatok állomásoznak. Mindkét oldal a kelet-ukrajnai háború nyolc éve alatt mélységi védelmi rendszerekkel látta el a frontvonal saját oldalát, amelyek áttörése jelentős időt és energiát emészt fel. Nincs ez máshogy a jelenlegi harcok esetében sem, mivel azok jórészt még mindig az egykori minszki megállapodások során megállapított vonalak mentén zajlanak, ahol ráadásul a civil lakosság evakuációja még mindig nem történt meg teljes egészében.

„Kiváló példa a megerősített területekre az észak-déli frontvonal nagyjából kétharmadánál fekvő Popasznaja település”

Lassan már másfél hónapja folynak a szüntelen harcok a mindössze 20 ezer lakosú városban, ahol ukrán oldalról a kárpátaljai 128-as dandár néz szembe a Wagner katonai magánvállalat által támogatott közös szakadár-orosz erőkkel. Egyes források pátoszosan a Donbassz Sztálingrádjaként írnak Popasznajáról, az összehasonlítás bár túlzó, ám jól jellemzi a település jelentőségét. Popasznaja ugyanis a környező településekhez képest egy magaslaton fekszik, amelyet természetes vízi akadályok sora vesz körül. Az ukrán védelem pedig ezekre alapoz. Nyolc év alatt Popasznaja térségében szakasz- és századszintű erődítmények egész rendszere épült ki, kommunikációs átjárókkal összekötve.

„Épp ezekre a földrajzi sajátosságokra épülő védelem miatt lehetséges, hogy a Mariupolnál majdnem 25-ször kisebb város ostroma hosszabb ideje húzódik, mint az Azovi-tenger mentén fekvő társáé”

Ugyanis Popasznaja lehet a kulcs a donbasszi bekerítés kibontakozásához. Egyrészt már elhelyezkedésénél fogva is egyfajta osztópontként funkcionál, másrészt elfoglalása megnyitja az utat az észak-donbasszi ukrán csapatok logisztikai központjaként szolgáló Bahmut – régi nevén Artyemovszk – felé. Így nemcsak többfrontos harcra lehet az ukrán egységeket kényszeríteni, de a logisztikai háttér elvágásával azt jelentősen le is lehet rövidíteni. Jól mutatja Popasznaja jelentőségét az is, hogy a szintén hadászati bekerítés alatt álló Szeverodonyeck-Liszicsanszk térségéből csoportosított át az ukrán védelem egységeket a város megerősítésére.

A frontok állása Popasznaja területén 2022. április 27-én #moszkvater
A frontok állása Popasznaja területén 2022. április 27-én
Forrás:Riafan

Viszont azt ismét meg kell ismételjük, hogy Kijev kelet-ukrajnai csapatainak legyőzése csakis akkor lehetséges gyorsan, nagyobb orosz veszteségek nélkül, ha Moszkva hajlandó elvágni a Dnyeperen átívelő közúti és vasúti összeköttetést. Ellenkező esetben a hadi- és üzemanyag tovább áramolhat az ukrán erőkhöz, elnyújtva a harcok menetét. Ráadásul a területek elfoglalása nem jelenti a tényleges uralom megszerzését, mivel egyes információk szerint például Szlavjanszk térségében az ukrán csapatok már a gerilla hadviselésre készülnek fel.

„A továbbra is viszonylag lassabb tempóban kibontakozó hadműveletek esetében kérdés, milyen változást hoznak május első hetei”

Ugyanis a Győzelem napjának közeledtével sokak szerint drasztikus változás állhat be a harctéren. Persze kérdés, hogy csupán retorikai vagy hadászati szinten történik mindez, hisz mégis a legfontosabb orosz ünnepről lévén szó. Míg egyes elemzők bizonyos területi nyereségeket, addig mások a teljes mobilizáció bejelentését várják május 9-től. Noha a teljes mobilizáció jelen helyzetben még túlságosan korai lépésnek tűnik, már az orosz közbeszéd is inkább háborúról, és nem az eufemizmusként használt „különleges katonai műveletről” beszél. Viszont az államigazgatás bizonyos szektorai utóbbi következtében még mindig békeidei üzemmódban működnek. Az orosz állam közismerten merev és túlbonyolított bürokráciája által Moszkva viszont épp saját csapatait és elfoglalt területek működését akadályozza. Több jelentés szerint az átütő győzelem eléréséhez szükséges bejelenteni a háborús állapotot – de nem az Ukrajnával fennálló hadiállapotot! – az ország területére.

„Az aligha valószínű, hogy Putyin a műveletek leállítását jelentené be a Győzelem napja részeként, mivel az egyértelmű orosz vereség lenne”

Két hónapos értelmetlen harcként kerülne be a történelembe, ha Moszkva a megállás mellett döntene. Így alapvető céljai sem teljesülnének, se a demilitarizálás, se az orosz ajkú lakosság védelme, se a nácítlanítás, a stratégiai érdekekről nem is beszélve. Ha már Putyin a háború mellett döntött, nem mondhatja azt, hogy megáll félúton.

„Május 9. mindenképpen változást fog elhozni a harcok menetében, de nem akkorát, mint azt egyesek gondolják”

Nem véletlenül fejtette ki Szergej Lavrov külügyminiszter hétvégi interjújában, hogy az ukrajnai orosz műveleteket és stratégiai tervezését nem fogják befolyásolni évfordulók vagy évszámok. Az első napok-hetek tanulságait tekintve érthető is a hozzáállás, mivel egy elhamarkodott, túlságosan gyorsan, nem megfelelő előkészítés mellett végrehajtott művelet, pont az orosz harci állományt károsítja leginkább.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.