Cárnők és kegyencek

2026. ápr. 08.

#moszkvater

MEGOSZTÁS

A férfi uralkodók házasságon kívüli kapcsolatát mindig is elfogadták. Nero, a művészetkedvelő, zsarnok császár például Poppeával, későbbi feleségével állt kapcsolatban – más kérdés, hogy három felesége mellett két férjet is tartott -, de a későbbi korszakokban is van számos példa arra, hogy a királyi hitves mellett más hölgy is az uralkodó rendelkezésére áll. Persze, a női uralkodóknál is van példa arra – igaz, kevesebb -, hogy férjük mellett más oldalán is keresik a testi boldogságot. Vagy ha nem voltak férjnél, tartottak szeretőt. Az utóbbira a legjobb példa a szűz királynőként is ismert I. Erzsébet, aki 45 évig volt trónon, de nem ment férjhez, holott bőven akadt kérője. Valószínűleg nem akarta a trónt megosztani mással, és nem akarta átadni az irányítást a férjének.

Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára

„Anna Ivanovna (1693–1740) sem kedves, sem művelt, sem illemtudó nem volt, ráadásul nem tartották szépnek” #moszkvater

„Anna Ivanovna (1693–1740) sem kedves, sem művelt, sem illemtudó nem volt, ráadásul nem tartották szépnek”
Forrás:Wikipédia/Louis Caravaque festménye/1730

A női egyenjogúság csak a XX. században vált általánossá, de harc érte már a 18. században elkezdődött. A nők küzdöttek az egyetemi tanulmányokért, a férfiakkal egyenlő bérezésért, a választójogért. Megdöbbentő módon a gazdag Svájcban csak 1971 óta van a nőknek választójoga. A nemzetközi nőnapot először 1909-ben ünnepelték. Az 1960-as évek hozták el a szexuális forradalmat, az egyenlőséget a szerelemben is.

„Az uralkodó nők azonban már korábban is éltek a lehetőséggel”

Talán érdemes néhány nevezetes uralkodó hölgy szerelmi életét megemlíteni, mielőtt az orosz cárnők eseteiből válogatunk. Mindenki hallott Claudius harmadik feleségéről, Valeria Messalináról (20–48), aki az I. század híres nőalakjaként vonult be a történelembe. A császárné rendkívüli módon vonzódott a férfiakhoz, és aki nem állt kötélnek, azt kivégeztette. Plinius megírta, hogy Messalina kihívott versenyre egy prostituáltat, hogy melyikük képes több férfit fogadni. Messalina nyert, egy nap alatt 25 férfit tett boldoggá. Iuvenalis egyszerűen csak ribanc császárnőnek nevezte az asszonyt. Messalinát férje kivégeztette, éppen egy férfi miatt, Claudiust akarták a trónról letaszítani.

„Bár a császár nem sokat tudott Messalina szeretőiről, ez a fülébe jutott”

Vu Cö-tien (624–705) Kína első és egyetlen császárnője ágyasból lett császárné, majd férje halála után különféle praktikák, mint elrendelt gyilkosságok után császárnő. Számtalan fiatal szeretőt tartott, és gyakran a testi élvezeteket helyezte előtérbe az uralkodás helyett. Szerelmi botrányai miatt összetűzésbe került az ország nagyobb hatalmú vezetőivel, akik kivégeztették a szeretőit, és le is mondatták Vut a trónról. A kegyetlenségeiről is ismert afrikai Nzinga Mbandi (1583–1663) a mai Angola területén élt. A kereszténység felvétele után Donna Anna de Souza nevet viselő nő több férje mellett több mint 50 fős háremet is tartott.

Térjünk át az orosz történetekre. Jekatyerina Alekszejeva (születési nevén Marta Helena Skowrońska), férje (I. Péter) halála után I. Katalin cárné (1684 –1725), akit nagyon szépnek tartottak, félig analfabéta maradt. https://moszkvater.com/szent-olgatol-nagy-katalinig/

„Bár férjével eleinte spártai körülmények között éltek, később Katalin bepótolta az elmaradt szórakozásokat”

Hedonizmusára jellemző, hogy alig foglalkozott az uralkodással, helyette bálokat szervezett, az italt sem vetette meg, ráadásul hegekkel lett teli az arca a himlő miatt. Katalin egyik szerelme Willem Mons kamarás volt, akit sikkasztásért bebörtönöztek, majd kivégeztek. I. Péter – szándékosan – arra sétált feleségével, mikor a lefejezés történt. Ha igaz, Katalin nem lepődött meg szerelme kivégzése miatt. A mendemonda szerint Péter arra kényszerítette asszonyát, hogy Mons üvegben elhelyezett fejét tartsa az ágya mellett. Mindenesetre a fej egy gyűjtemény része volt körülbelül 50 évig, aztán eltemették. Katalin szerelmeként említik Alekszandr Menysikovot is, de erre nincs bizonyíték. Mindenesetre a férfi Katalin pártfogoltja, majd Péter legjobb barátja volt. Péter halála után ő volt Katalin jobbkeze politikai kérdésekben.

„Anna Ivanovna (1693–1740) sem kedves, sem művelt, sem illemtudó nem volt, ráadásul nem tartották szépnek”

Mindössze egy évig volt férjnél, Frigyes Vilmos erőteljesen ivott. Férje halála után felajánlották neki a trónt, de csak azzal a feltétellel, hogy nem megy újra férjhez, és nem ő nevezi meg utódját. Anna elfogadta az ajánlatot, haláláig, tíz éven keresztül uralkodott. Ő is számos szeretőt tartott, az egyik legismertebb a főkamarás, Besztuzsev herceg volt. Ernst Johann von Biron, egyik udvarhölgye férje szintén Anna császárnő kegyeltjévé vált, s bironovscsina névvel illetik ezt a korszakot, mert a férfi korrupt volt. Talán a szerelem hiánya, talán Anna gonoszságra való hajlama miatt elképesztően bizarr dolgokat talált ki az uralkodónő. A törpenövésűek, sérült emberek – akik szép számmal éltek az udvarban – kárára viccelődött, megszégyenítette őket. Rendezett egy esküvőt is, Golicin hercegnek el kellett vennie feleségül a legcsúnyább szolgálólányt, és a Néván épített, tízméteres jégpalotában kellett elhálniuk az éjszakát, meztelenül. Minden jégből készült a palotában, a párna is. Az esemény a történészek szerint nem biztos, hogy megvalósult. Szintén nem bizonyított, hogy Golicinnak csirkeként kellett tojásokon ülnie.

„Az 1741–1762 között uralkodott I. Erzsébet cárnő sohasem ment férjhez, élete azonban mozgalmas és szenvedélyes volt”

Szerette a bálokat, és kitalálta, hogy a nők férfi-, a férfiak női ruhában jelenjenek meg ezeken az eseményeken. Ezt kevésbé tolerálták a résztvevők. Ha hinni lehet a szóbeszédnek, az életigenlő Erzsébet szerette, ha látják formás lábait, ezt megtehette férfiruhában. Legismertebb szerelme Alekszej Razumovszkij volt, aki egy ukrajnai kozák fiaként született. Állítólag titokban megházasodtak, de erre nincs bizonyíték. Razumovszkij később megkapta a grófi címet, és az uralkodó hűséges társa maradt anélkül, hogy a politikai ügyekbe beavatkozott volna. A nevét őrzi Beethoven Razumovszkij-kvartettek (Op. 59) című vonósnégyes-sorozata, amit a gróf rendelt meg. I. Erzsébet későbbi, másik szerelme Ivan Suvalov volt, aki a művészeteket pártfogolta. Suvalov, Oroszország pompadourja – ahogy Voltaire nevezte – tevékeny részese volt a moszkvai egyetem megalapításának.

„Nagy Katalinról, szerelmi életéről számos könyv jelent meg, és készítettek erről filmeket is. A cárnő kedveseiről, kalandjairól már a saját korában is keringtek legendák”

Nyolc évig élt házasságban, de a későbbi III. Péter cárral nyolc évig élt úgy, hogy nem jutottak el a testi örömökig. Péter inkább ólomkatonákkal játszott, vagy szolgálóit állította „csatasorba”. Katalin első szeretője Szergej Szaltikov volt, és valószínűleg a későbbi I. Pál apja. Grigorij Orlov az egyik kulcsszereplője az 1762-es puccsnak, így kerülhetett Katalin a trónra cárnőként. Grigorij Patyomkint tartják Katalin legnagyobb szerelmének. A politikai befolyással és anyagilag is extrém módon megbecsüléssel is bíró férfi szerelmi kapcsolatuk után is a cárnő legfőbb tanácsadója maradt. Mi több, ő javasolt Katalinnak fiatal férfiakat, jóképű tiszteket szeretőnek.

A kegyencek tartása tehát nem csak az uralkodó férfiak kiváltsága, hanem a nőké is volt, és ahogy olvashatták, a nők megelőzték korukat a szabad testi szerelem elfogadtatásában.