//Beteljesült kijevi álom
„Elképesztő siker kapujába jutott el a két, túlnyomórészt fiatalokból álló gárda” #moszkvater

Beteljesült kijevi álom

MEGOSZTÁS

Ki gondolta volna az 1974/75-ös Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) kezdete előtt, hogy a Real Madrid, a Liverpool, a Benfica, a PSV Eindhoven vagy éppen a Crvena Zvezda csapatát megelőzve két kelet-európai csikócsapat, a Dinamo Kijev és a Ferencváros vívja a sorozat 45 évvel ezelőtti döntőjét május 14-én Bázelben.

„Elképesztő siker kapujába jutott el a két, túlnyomórészt fiatalokból álló gárda” #moszkvater
„Elképesztő siker kapujába jutott el a két, túlnyomórészt fiatalokból álló gárda”
Fotó:Fradi.hu

Amikor 1975. május 14-én este nyolc után a bázeli stadion gyepére lépett a KEK-döntő két meglepetéscsapata, a szovjet Dinamo Kijev és a magyar Ferencváros, senkit sem lepett meg, hogy a nyugati sztárklubok helyett fináléba jutó két ismeretlen gárda meccsére mindössze 10 897 néző vett belépőt. Ráadásul a skót Robert Davidson sípszavára kezdődő döntőnek egyértelműen a szovjet kirakatcsapat, az olimpiai bronzérmes válogatottak felét a soraiban tudó Dinamo volt az esélyese. Hogy miért?

„Például azért, mert a kijevi kezdőcsapatból (Rudakov – Troskin, Matvijenko, Resjko, Fomenko, Muntjan, Konykov, Burjak, Kolotov, Onyiscsenko, Blohin. Edző: Valerij Lobanovszkij) nem kevesebben, mint négyen – Rudakov, Muntjan, Burjak és Blohin – is jelöltek voltak az 1975-ös Aranylabdára. Aztán a kijevi focitörténelem egyik legfényesebb csillaga, Oleg Blohin el is nyerte a labdarúgók legnagyobb egyéni elismerését”

Itthon, Magyarországon sokan arról suttogtak, hogy a veretlenül a döntőig menetelő Ferencváros nem is verheti meg a szovjetek kirakatcsapatát, ami aztán átragadt az akkori médiára is. A Népsport meglehetősen visszafogottan foglalkozott a döntővel, a mindössze féloldalas beszámolójuknak a meglehetősen félreérthető „Méltó kezekbe került a kupa” címet adták. A Fradi tartalékosan állt ki története egyik legfontosabb mérkőzésére, ugyanis a nagy menetelés hősei közül három kulcsjátékost éppen Bázelben kellett a zöld-fehéreknek nélkülözniük. Branikovits és Pusztai sérült volt, Bálint László pedig eltiltását töltötte.

„Persze mai szemmel azért senki sem tartja rossznak a Géczi – Martos, Pataki dr., Rab, Megyesi – Juhász, Nyilasi, Mucha – Szabó II. Ferenc, Máté, Magyar összeállítású kezdőcsapatot”

Mielőtt a 45 évvel ezelőtti döntőre rátérnénk, nézzük meg, hogy miként lett a Dinamo Kijev a szovjet foci kirakatcsapata, valamint a két finalista milyen menetelés után léphetett egymás ellen pályára a második számú európai kupasorozat végső, mindent eldöntő találkozóján. Az 1927-ben alapított kijevi klub fokozatosan vált élcsapattá a szovjet bajnokságban, és először az 1952-es pontvadászatban ért fel a dobogóra, amikor a 2. helyen végzett.

Az első bajnoki cím megszerzésével 1961-ben a Dinamo Kijev volt az első csapat, amely megtörte a moszkvai klubok egyeduralmát. Sokan vallják, hogy a kijevi gárda és a moszkvai Szpartak egészen az önálló ukrán állam és bajnokság megszületéséig tartó rivalizálása volt a szovjet futballtörténelem egyik legizgalmasabb vetélkedése. A Dinamo Kijev összesen 13 alkalommal nyert bajnoki aranyat, kilencszer volt kupagyőztes és három alkalommal Szuperkupa-győztes a Szovjetunióban. Ez a csapat volt az első szovjet klub, amelyik 1965-ben részt vett az európai nemzetközi kupaküzdelmekben.

„A kijeviek legsikeresebb időszaka Valerij Lobanovszkij nevéhez fűződik, akinek irányításával nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi futball színpadán is maradandót alkotott a csapat”

Ez utóbbi esetében az 1975-ös KEK-menetelés volt az első, a világot meglepő siker. Pedig a kupagyőztesek vetélkedésében mindenre számított a szakma, csak arra nem, hogy a Real Madrid, a Liverpool, a Benfica, a PSV Eindhoven, a Malmö, az Eintracht Frankfurt vagy éppen a Crvena Zvezda csapatát felvonultató mezőnyből végül a 7 győzelem mellett 1 vereséget elszenvedő kijeviek, és a döntőig veretlenül eljutó ferencvárosiak vívják majd egymással a május 14-i döntőt.

Ha megnézzük a két csapat menetelését, hogy mindezt kik ellen vívták ki, utólag azt mondhatjuk, kiemelkedtek a mezőnyből. A Dinamo Kijev kettős győzelmekkel jutott túl a bolgár CSZKA Szófián (1-0, 1-0), a nyugatnémet Frankfurton (3-2, 2-1), a török Bursasporon (1-0, 2-0), míg az elődöntőben a holland Eindhoven ellen a hazai 3-0-s sikert követően kikaptak 2-1-re. A szakértők szerint a Ferencváros nehezebb ágon jutott el a döntőig. A zöld-fehérek ugyanis előbb kiütötték a walesi Cardiff Cityt (2-0, 4-1), majd idegenben lőtt góllal búcsúztatták az angol Liverpoolt (1-1, 0-0), a svéd Malmö sem jelentett akadályt (3-1, 1-1), míg az elődöntőben kiverték a jugoszlávok sztárcsapatát, a Crvena Zvezdát (2-1, 2-2).

„Elképesztő siker kapujába jutott el a két, túlnyomórészt fiatalokból álló gárda”

Az európai kupasorozatok másodikszámú vetélkedésének a döntőjéről volt szó, és a KEK-nek komoly presztízse volt egészen a kelet-európai rendszerváltásokig. Ekkoriban kizárólag a sorozatban résztvevő országok kupagyőztesei indulhattak, azaz jelentős ranggal bírt. Éppen ezért szinte érthetetlen volt a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése, miszerint a története legnagyobb nemzetközi sikere előtt álló Ferencváros számára nem engedélyezték itthon a május 10-i, békéscsabai bajnoki elhalasztását, miközben pontosan tudták, hogy a szovjet csapat már két héttel a döntő előtt Bázelbe érkezett, és kizárólag a nagy mérkőzésre készült. Mindezek tetejében a Fradi egy nagyon kemény találkozón kikapott a Békéscsabától (1-0), azaz lelkiekben sem voltak a topon, amikor megérkeztek Svájcba.

Ilyen előzmények után léptek 1975. május 14-én, este negyed kilenckor a bázeli St. Jakob Park gyepére a csapatok. A Dinamo Kijev klasszisai a találkozó nagy részében jobbak voltak, és végül talán túlzott különbséggel ugyan, de Onyiscsenko két (18., 39.) és Blohin találatával (67.) 3-0-ra nyertek, és megszerezték első nagy nemzetközi kupasikerüket.

„Még ez év őszén kiderült, a Fradinál jóval előrébb jegyzett nagy nyugati klubok számára is legyőzhetetlen akadályt jelentettek a kijeviek”

Ugyanis Blohinék a BEK-győztes Bayern München ellen léptek pályára az 1975-ös Szuperkupa oda-visszavágós döntőjében. A mérkőzéseket 1975. szeptember 9-én (München, 30 ezer néző, 1-0 Blohin 66. perc) és október 6-án játszották (Kijev, 110 ezer néző, 2-0, Blohin 40., 53.), a szuperkupát a Kijev nyerte 3–0-s összesítéssel. Azaz a Ferencvárosnak egyáltalán nem kellett szégyenkeznie a 45 évvel ezelőtt elszenvedett vereség miatt.

MEGOSZTÁS