Kezdőlap » x-demokrata » Berlin megvédte az Északi Áramlatot
Munkás áll az Audacia csőfektető hajón, a németországi Ruegen városa közelében, a Balti-tengeren 2018. november 15-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Bernd Wuestneck #moszkvater

Berlin megvédte az Északi Áramlatot

Az uniós gázirányelvek ugyan szigorodtak, ám a német érdek felülkerekedett a tengeri vezetéket megakasztani próbáló amerikai lobbin

Munkás áll az Audacia csőfektető hajón, a németországi Ruegen városa közelében, a Balti-tengeren 2018. november 15-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Bernd Wuestneck #moszkvater
Munkás áll az Audacia csőfektető hajón, a németországi Ruegen városa közelében, a Balti-tengeren 2018. november 15-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Bernd Wuestneck

Az Egyesült Államok rájött, hogy érdekei sérülésével jár, ha hátat fordít Európának. Erről szól Mike Pompeo külügyminiszter közép-európai körútja. De téved, aki azt hiszi, hogy Washington szeme csak az „atlantista nyájtól” elkóborlókon van ott. Folyamatosan erősíteni kell a jelenlétet a hűséges szövetséges Lengyelország esetében is, és bizony időről időre éreztetni kell a „nagy testvér” érdekeit az „amerikai álomból” fel-felébredő Angela Merkellel is.

„Amerika első számú célja Európában, hogy nyomás alatt tartsa Oroszországot, és megakadályozzon vele mindenféle együttműködést”

Mint Pompeo fogalmazott, Oroszország nem barát, nem is lesz az, s nem szabad engednünk, hogy Putyin a NATO-ban éket verjen a barátok közé. Ezért aztán fegyvereladásokkal és cseppfolyósított gázzal Washington egyszerre kötné magához az Európai országokat, és tartaná távol tőlük Moszkvát. Így aztán amerikai elvárás az Északi Áramlat bővítésének és a Török Áramlat meghosszabbításának az elutasítása. Ám az európaiaknak is vannak saját érdekeik, még ha Amerikával szemben azokat nem is tudják mindig érvényesíteni. Az Északi Áramlat blokkolásának Washingtoni kísérlete azonban megtört Berlin ellenállásán.

Miután előzőleg az osztrák és a bolgár elnökség nem sokat tett e téren, az atlantista erők Románia soros elnökségével újabb kísérletet próbáltak tenni arra, hogy Oroszországot kiszorítsák az európai energetikai piacról és megakadályozzák az Északi Áramlat bővítését. Ennek egyik eszköze a közösségi gázirányelvek módosítása, pontosabban szigorítása. Az eredeti javaslat célja az volt, hogy a harmadik országokból érkező, tenger alatti vezetékekre is kiterjesszék az uniós szabályozás hatályát, így lehetővé téve az Európai Bizottság számára például az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-II. jelentősen szigorúbb ellenőrzését.

„A napokban az Európai Unió tagállamainak a képviselői előzetes megállapodásra jutottak a kérdésben. Ennek a lényege, hogy a szabályozás szigorodik, ám végül az utolsó pillanatban született kompromisszumos megoldás bonyolultabbá teszi ugyan, de nem lehetetleníti el az Északi Áramlat bővítését”

A végleges jóváhagyás érdekében a tagországok kormányait tömörítő tanács ezen mandátum alapján megkezdheti az intézményközi egyeztetést az EU másik társjogalkotó szervének számító Európai Parlamenttel.

Diplomáciai források arról számoltak be, hogy a tagállamok uniós nagykövetei szinte teljesen egyhangúlag szavazták meg a brüsszeli találkozó előtt tető alá hozott német-francia egyezséget. Állítólag Bulgária és Ausztria, a két európai gázelosztásban gondolkodó ország képviselői szavaztak nemmel, hiszen az új szabályozás ennek nem kedvez. Szakértők szerint az elfogadott megoldás értelmében valóban szigorodik az uniós kontroll az EU-n kívülről induló gázvezetékek felett, azonban a projekt nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb és drágább lesz befejezni. Miután új előírásokról van szó, lehetőség lesz mentességet biztosítani a már meglévő földgázvezetékek esetében – írták a hivatalos tájékoztatásban. A kompromisszum a tagországok szerint „konzisztensebbé teszi a vonatkozó uniós jogi kereteket, fokozza az átláthatóságot, valamint csökkenti a bizonytalanságot a beruházók és a felhasználók körében egyaránt”.

Németország blokkoló kisebbséget kívánt létrehozni, de az Euractiv brüsszeli hírportál értesülései szerint ebben mindössze Ausztria, Belgium, Bulgária, Hollandia és Magyarország támogatta, ami nem lett volna elegendő, különösen azután, hogy Franciaország váratlanul bejelentette, támogatni fogja az EU gázirányelvének módosítását. Az ülés előtt Berlin és Párizs végül megállapodásra jutott a szöveg bizonyos pontjainak módosításáról, és ezt meg is szavazták a huszonnyolcak.

„Az Északi Áramlat bővítése már egy ideje erősen megterheli Berlin és Washington, valamint Berlin és Brüsszel kapcsolatait”

Donald Trump egyik kirohanásában egyenesen azt találta mondani, hogy Németország Moszkva zsebében van. A Németországba akkreditált amerikai nagykövet már többször próbált – sértően beleavatkozva a belügyekbe – nyomást gyakorolni a német vezetésre. Legutóbb az év elején, amikor az Északi Áramlat bővítésében résztvevő német cégeknek küldött levelében Richard Grenell óva intette mindenek előtt az Uniper и Wintershallt a beruházástól. A Merkel-kormány nyugodtan reagált a nyílt provokációra. „Németországban mindenki kifejtheti a véleményét, így szükségtelen minden levelet kommentálni!” – fogalmazott Peter Altmaier gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy az építkezés az összes engedély birtokában folyik, és előrehaladott állapotban van. „Olyan politikát kellene folytatnunk, amellyel eltaszítjuk magunktól Oroszországot, és ott blokkoljuk, ahol csak lehet?” – kontrázott rá minderre Sigmar Gabriel volt külügyminiszter, kontraproduktívnak nevezve az ilyen hozzáállást.

Washington és támogatói elsősorban azért bírálják az Északi Áramlatot, mert az szerintük tovább erősíti Európa föggését a szerinte egyre agresszívabb és a gázt fegyverként használó Oroszországtól. Az érvek között szerepel az is, hogy a Gazprom így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát, mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát. Ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

„A Handelsblatt azonban a német ellenvéleményeket megfogalmazva arra hívta fel a figyelmet, hogy Amerika cinkelt kártyákkal játszik, s valójában nem Európát félti, hanem a geopolitikai érdekek mellett saját cseppfolyósított gázexportjának próbál így piacot teremteni. Tehát maga (is) használja az energetikai fegyvert”

Az amerikai fenyegetésekkel párhuzamosan beerősítettek az orosz export európai ellenzői is. Az év végén az Európai Parlament fogadott el olyan határozatot, amelyben a gázvezeték építésének leállítását ajánlotta. Skandináv szomszédaival ellentétben Dánia is blokkolni próbálja a projektet. Folyamatosan tiltakoznak a lengyelek és a baltiak, de az EU soros elnökeként aktivizálódott Románia is. A németek azonban ennek ellenére optimisták voltak az uniós gázirányelveket illetően, míg ki nem állt a szigorítás mellett Franciaország. A szavazás előtt aztán beindult a német diplomácia. Miközben minden fronton puhították Bukarestet – Merkel és Steinmeier is telefonon egyeztetett román kollégájával -, meggyőző érveket talált Berlin a francia fenntartások enyhítésére is. Az offenzíva sikerrel járt, így aztán Washington és támogatóinak akarata ellenére tovább épülhet az Északi Áramlat. Az új szabályozás ugyan némiképp megnehezíti a miunkát, ám megakasztani nem tudja. Felülkerekedett a német érdek.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.