„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Kosztur András írása a #moszkvater.com számára
„A katonai hírszerzés vezetése egy háború idején fontos pozíció, és Budanov hatékonyságát még ellenfelei is elismerik”
Fotó:EUROPRESS/YURIY DYACHYSHYN/AFP
Kirilo Budanov három okból került a sajtó célkeresztjébe a háború kezdete óta. Egyrészt az egyik legmagasabb rangú ukrán katonai vezetőként többször is megszólalt a harcok várható alakulásával kapcsolatban. Másrészt az idén év elején, a védelmi minisztérium korrupciós botrányainak kirobbanásakor felmerült, hogy ő veheti át Olekszij Reznyikov helyét a tárca élén. A harmadik alkalmat pedig az az időszak jelentette, amikor májusban majdnem egy hónapra eltűnt a nyilvánosság elől. Méghozzá azután, hogy az oroszok rakétacsapás intéztek az ukrán katonai hírszerzés kijevi központja ellen. Egyesek már a halálhírét is keltették Budanovnak, azonban végül előkerült.
„A katonai hírszerzés vezetése egy háború idején fontos pozíció, és Budanov hatékonyságát még ellenfelei is elismerik”
Bár az orosz sajtó szereti némileg leegyszerűsítve az SZBU-t, Ukrajna Biztonsági Szolgálatát emlegetni, amikor Oroszország területén végrehajtott, vélt vagy valós ukrán kötődéssel bíró merényletekről és akciókról van szó, a jobban értesült újságírók, haditudósítók általában a HUR-t (Holovne upravlinnya rozvidki, Híszerzési Főosztály), azaz a katonai hírszerzést sejtik. De Budanov felel ukrán részről a fogolycserékért is, amelyek egy időben rendkívül kedvezőek voltak az ukránoknak. Gondoljunk csak arra, hogy százasával kapták vissza az azovosokat tavaly nyáron.
„Budanov azonban már a háború előtt is fontos feladatokat hajtott végre”
Igaz, pontos pályafutásáról keveset tudunk, ahogy azt egy 2020-as interjúban a kérdező meg is jegyezte. Ahogy az interjúból és az interneten elérhető forrásokból kiderül, Budanov Kijevben született, és ott is járt iskolába, majd a szárazföldi erők odesszai főiskoláján folytatta a tanulmányait. Azok végeztével a védelmi minisztérium hírszerzési főosztályának különleges alakulatánál folytatódott a karrierje. Állítása szerint 2014-től, azaz a harcok kezdetétől részt vett a kelet-ukrajnai konfliktusban. Idén május végén elmondta, három alkalommal sérült meg a harcok során, egyszer súlyosan, és emiatt egy repesz máig a testében van. Pár nappal később negyedik alkalommal is megsérülhetett, hiszen orosz közlések szerint május 30-án mértek csapást a HUR kijevi főhadiszállására. A csapást az ukránok is megerősítették, Budanov sérülését azonban cáfolták.
„A katonai hírszerzés jelenlegi vezetőjének első nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó akciója 2016-ra tehető. Ő vezette azt a kisebb diverzáns alakulatot, amely az év augusztusában behatolt a Krímre azzal a céllal, hogy megtámadjon egy orosz légibázist a háború alatt ismertté vált Dzsankojban”
Az ukránok akkor tagadták, hogy egyáltalán sor került volna az akcióra, az oroszok pedig az egészet hazugságának és provokációjának nevezték. Azonban már 2020-ban, az azóta amerikai és ukrán szankciókkal is sújtott, és hazaárulással vádolt ukrán parlamenti képviselő, Andrij Derkacs által nyilvánosságra hozott felvételekből is kiderülhetett, hogy az akció megtörtént. Ráadásul nemcsak Petro Porosenko elnök, hanem az akkor alelnöki tisztséget betöltő Joe Biden is tudott az akcióról. Sőt, annak előkészületeiről is. Utóbbi főleg azért érdekes, mert nemcsak az ukrán vezetés, de az amerikai nagykövetség is cáfolta, hogy a krími incidens valóban megtörtént volna. Ehhez képest idén már nyíltan eldicsekedtek a személyesen Budanov által vezetett akcióval.
„Az akció nem maradt következmények nélkül. Állítólag emiatt gyilkolták meg orosz diverzánsok 2017-ben Makszim Sapoval ezredest, aki akkoriban Budanov közvetlen felettese volt, és akit autójában robbantottak fel”
2019-ben Budanov gépkocsijában is megpróbáltak robbanószert elhelyezni, a merénylő azonban véletlenül működésbe hozta a bombát, és a helyszínen elfogták. Budanov ellen Andrij Juszov, a hírszerzés szóvivője szerint azóta több mint tíz merényletet kíséreltek meg.
Budanov éppen ekkor, az ellene elkövetett merénylet kísérlet kapcsán került először a hírekbe, a szélesebb nyilvánosság előtt azonban jórészt ismeretlen volt, amikor 2020 nyarán átvette a HUR vezetését. Budanov akkor került a hírszerzés élére, amikor a szervezet körül egy nemzetközi és ukrán belpolitikai téren is nagy visszhangot kiváltó botrány bontakozott ki.
„A belarusz választásokat megelőző Wagner-ügyről van szó, amely során – állítólag – Ukrajna próbált titkosszolgálati akció keretén belül olyan orosz zsoldosokat az országba csalni, akik részt vettek a kelet-ukrajnai harcokban”
Az akció azonban lebukott, a belarusz hatóságok elfogták az Isztambulba készülő „wagnereseket”, és rövid huzavonát követően kiadták őket Oroszországnak. Ukrajna tagadta, hogy egyáltalán köze lenne a történtekhez, azonban az eset máig nagy port kavar, elsősorban az ukrán Elnöki Iroda ellenfelei szokták emlegetni. Köztük volt hírszerzők, így a nemrég letartóztatott Roman Cservinszkij is, aki egyenesen az Elnöki Iroda vezetőjét, Andrij Jermakot vádolja azzal, hogy kiszivárogtatta az akció részleteit. Budanov kinevezése után azt állította, az egész akció mögött Oroszország áll. Később azonban, amikor újabb hírek láttak napvilágot – ezúttal nyugati forrásokból – azzal kapcsolatban, hogy valóban Ukrajna állt az akció mögött, már csupán azt mondta, az Elnöki Iroda vezetőjének nincs beleszólása a hírszerzés akcióiba, és egyébként is megengedhetetlennek tartja, hogy a hírszerzők munkája ilyen szinten a nyilvánosság előtt vitatott témává váljon.
„Ahogy az egy magas beosztású ukrán vezetőtől már-már elvárható, természetesen Budanov neve is szóba került korrupciógyanús ügyekben”
Igaz, csak közvetetten, ugyanis 2021 végén kiderült, hogy Olekszandr Gogilasvilinél, a belügyminiszter éppen csak távozó helyettesénél él. Gogilasvilinek azért kellett távoznia, mert egy kelet-ukrajnai ellenőrzőponton durva hangnemben kérdőre vonta az őt megállító rendőröket, az erről készült videó pedig kikerült a nyilvánosság elé. Gogilasvili személyével azonban nem ez volt az egyetlen probléma.
Mindössze 2010-ben költözött Oroszországból Ukrajnába, így a sajtóban felmerült, hogy megtarthatta orosz állampolgárságát, ráadásul korábban jóban volt egy később kormánypárti képviselővé váló orosz bokszolóval, Nyikolaj Valujevvel. Gogilasvili felesége Marija Levcsenko, az elnök közeli munkatársa, a ház pedig, ahol, mint kiderült Budanovval közösen éltek, egy Vjacseszlav Sztrelkovszkij nevű vállalkozóé, aki a hírek szerint abból gazdagodott meg, hogy segít feketén, adóelkerülési és egyéb célokkal készpénzzé alakítani egyes vállalkozások pénzét.
Budanov azt állította, Gogilasvilivel régen (azaz 2021-ben 2,5 éve) barátok, és csak arra az időre költözött hozzá, amíg a lakását felújítják.
„Bár Gogilasvili kiszorult a politikából, kapcsolata Budanovval vélhetően nem szakadt meg, hiszen a háború kezdetén a HUR egyik különleges alakulatához, a Sámánhoz csatlakozott”
De a hírszerzés vezetője a kijelentéseivel is el tudja érni, hogy a sajtó címlapjaira kerüljön. Oroszországban például arra kapták fel a fejüket, amikor Budanov kijelentette, az ukránok eddig is, és ezután is a világ bármely pontján ölni fogják az oroszokat a teljes győzelemig. Igaz, később azt mondta, szavait kiragadták a kontextusukból, és csak a háborús bűnösökre gondolt.
.embed-container { position: relative; padding-bottom: 56.25%; height: 0; overflow: hidden; max-width: 100%; } .embed-container iframe, .embed-container object, .embed-container embed { position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%; }
De jóslataival is fel tudja hívni magára a figyelmet. Az egyik meglehetősen pontosnak bizonyult, hiszen 2021 novemberében – az ukrán vezetés legtöbb tagjától eltérően – azt nyilatkozta, Oroszország támadást tervez Ukrajna ellen 2022 elején, és még annak irányairól is relatíve pontos képet adott.
„Ekkoriban az ukrán vezetés igyekezett kisebbíteni az orosz támadás közeledéséről szóló hírek jelentőségét, az ennek ellentmondó és végül helytállónak bizonyuló Budanov-jóslatot így mai napig emlegetik az ukrán sajtóban”
Egy másik jóslata már kevésbé jött be. 2022 szeptemberében azt állította, az ukrán csapatok 2023 tavaszának végéig behatolnak a Krím-félszigetre. Miután erre nem került sor, a HUR magyarázkodni is kényszerült, mondván, a forgatókönyvek állandóan változnak, de még meleg lesz, mire a Krímre végül megérkeznek az ukrán csapatok.
Hogy ez a jóslat, amely ezúttal már az említett szóvivő, Juszov szájából hangzott el, mennyire lesz helytálló, azt néhány hónapon belül megtudjuk. Azonban tény, hogy Budanovot nem a nyilvánosság előtti jóslatai miatt tartják. Az ukrán katonai hírszerzés a háború idején hatékonyan működő szervezetnek bizonyult, amelynek szerepe lehetett a Kijev elleni orosz támadás megállításában is. Gondoljunk például a sajátjai által lelőtt HUR-ügynök, Denisz Kirejev esetére, és komoly fejtörést okozhat az orosz szolgálatoknak is váratlan akcióival.
„Budanov pedig ennek nyomán az ukrán vezetés egyes más tagjaihoz képest sokkal inkább komolyan vehető személynek tűnik”
Bár Budanov jelenleg lojális a kijevi vezetéshez, amire az is utal, hogy neve év elején felmerült a védelmi miniszter lehetséges utódjaként, az ukrán belpolitika szövetségi viszonyai olykor hamar változnak, és ha vannak ilyen ambíciói, az ukrán katonai hírszerzés még mindig csupán 37 éves vezetője hírnevéből akár politikai tőkét is kovácsolhat.
(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Bérces Zsolt says:
Kiváló cikk!
2 megjegyzés-kiegészítés:
1) jelezném szeretném, hogy a „sajátjai által lelőtt HUR-ügynök, Denisz Kirejev” kitétel kicsit félreérthető, és egyben egyértelműsíteném, hogy a sajátjai alatt a szintén ukrán SZBU titkosszolgálat értendő.
Denisz Kirejev halála utáni napokban a hírekben (még a magyar híroldalakon is!) és a neten lehetett látni egy, állítólag a SZBU helységében készült, úgy 1 perc hosszú figyelőkamera-videófelvételt, amely szerint Denisz Kirejev az SZBU egyik őrsén, egy szobában volt és a kihallgatásra várakozva egy SZBU-sal vitatkozik. (a WSJ leírásában Kirejev-et a nem őrszobán, hanem az utcán lőtték le, testőreivel együtt, egy templom mellett/templomban)
Kérdés, hogy a WSJ Denisz Kirejev haláláról szóló leleplező sztorijának napvilágra kerülése és az SZBU akkori fejének, Ivan Bakanovnak menesztése milyen viszonyban áll egymással. Bakanov menesztése az ukrán közvéleményt és az ukrán újságírókat is meglepetésként érte, az ukrán közvélemény felé direktben utólag sem indokolták. A hosszú ideje tartó és különböző okokból történt bírálatok ellenére Bakanov sérhetetlennek tűnt, Zelenszkij legszűkebb csapatához tartozott, még a Kvartal 95 idejéből ismerték egymást.
A WSJ-sztori napvilágra kerülését követően pedig Kirilo Budanovról és az új, de akkor már fél éve regnáló SZBU-vezetőről, Vaszil Maljukról pedig közzétettek egy közös fényképet, mintegy bizonyítandó, hogy az SZBU és a HUR között milyen jó a viszony.
2) A Wagneríták ügyéről
Az ukrán titkosszolgálati akció bukását követően összeült az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács (RNBOU), hogy megbeszéljék az ügy tanulságait, levonják a következtetéseket. Az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanácsban benne van az ukrán állami vezetés színe-java, Zelenszkij mellett az Elnöki Hivatalt vezető Andrij Jermak, de hivatalból tagja a miniszterelnök, a külügyminiszter, a védelmi miniszter stb-stb, tényleg az ukrán állami vezetés színe-java, bár nem minden ülésén vesz részt minden arra jogosult. Emellett érdemes tudni, hogy az RNBOU vezetője pedig a meglehetősen szélsőségesen Oroszország-ellenes kijelentéseiről elhíresült sőt hírhedett, de orosz anyanyelvű Alekszej/Olekszij Danyilov.
A Tanács akkori üléséről annyi szivárgott ki, hogy a résztvevők eleinte alapvetően csak „szakmailag” vitatkoztak, ám a végére teljesen összevesztek. Amit olvastam, a szerint a vita leginkább azon ment, hogy miként történt a lebukás, majd az akció befejezése. Az ellentétes nézőpontok Zelenszkij és Vaszil Burba, a HUR akkori vezetője körül kristályosodtak ki. Beszámolók szerint Zelenszkij állítása az volt, hogy ő fújta la az akciót a lebukást követően, míg Burba szerint az akció lefújása korai volt, folytatni kellett volna. Mindkét sajtó által leírt/közvetített álláspontban logikai hiba van (bukott akciót miért kell még lefújni? illetve bukott akciót miként lehet folytatni?), így vagy a sajtóban leírt álláspontok pontatlanok, netán szándékosan félrevezetőek (mégiscsak titkosszolgálati ügyről van szó) vagy én értettem félre a sajtóbeli leírást. Akármi is volt a tényleges álláspont illetve vitatéma, eleinte mindkét álláspontnak voltak hívei. Viszont Burba végül oda jutott ki, hogy a Tanács valamelyik tagjától került ki a bukást okozó információ az akcióról, így valaki közülük orosz ügynök, sőt a vita hevében végül még magát Zelenszkijt is megvádolta, hogy „tégla”! (!!!!!) Burbát természetesen kirúgták/leváltották.
A sztori egészen fantasztikus, titkosszolgálati ügy lévén természetesen több változata van. Én a Wagneríták ügyének egy korai változatát mentettem el magamnak, és ezt tudom most előkapni/előbányászni — bizonyítandó, hogy nem egy lunatikus hozzászólásról van szó:
https://meduza.io/en/feature/2020/08/18/ukrainian-intelligence-lured-suspected-russian-mercenaries-to-belarus-journalists-report
A linken olvasható sztori némely vonásban eltér az általam leírttól, pl. inkább SZBU akcióként írja le, a HUR megemlítése mellett. Hozzáfűzném, hogy a linken a történet korai változata olvasható, de voltak későbbi fejlemények is, amit nem tudok már előszedni és belinkelni, így annyival zárnám, hogy a különféle forrásokból a végére a fent leírt módon állt össze nálam a sztori. De nyilván nem gondolom, hogy pontosan ismerem és írom le a történteket. Nekem nagyon érdekes volt a Wagneríták ügyét rövid utalások után először olvasni részletesebben a magyar sajtóban!
Akárhogy is történt, annyi bizonyos, hogy azokban a napokban (többség szerint 2020. augusztus 5-én, de egyes források szerint augusztus 2-án) vezetőváltásra került sor a HUR élén Vaszil Burba leváltásával, Kirilo Budanov kinevezésével – így az akció bukása, Burba leváltása és Budanov kinevezése összefüggésben van. Kirilo Budanov akkor még ezredes volt, előléptetésére két lépcsőben került sor, vezérőrnaggyá történő előléptetése az inváziót követően, tavaly áprilisban történt.
Ukrajnában a botrány a „Wagneríták ügye” néven ismert és a botrány akkora volt, hogy Andrij Jermaknak el kellett mennie az ügyészségre tanúvallomást tennie az ügyben. Természetesen ott annyit mondott, hogy „nincs itt semmi látnivaló” és ezzel hivatalosan ad acta került az ügy — bár az ukrán közvélemény számára természetesen ez volt a 2020-as év 2 legnagyobb botrányából az egyik.
A belarusz elnökválasztás és az azt követő események eltérő megítélése mellett a „Wagneríták ügye” volt az, ami miatt az ukrán és a belarusz vezetés összeveszett 2020-ban — 2021-re Ukrajnában Belarusszia lett a „kis mumus” az orosz „nagy mumus” után. 2021-re már egyfajta kereskedelmi háborúba bonyolódtak, a forgalom erősen visszaesett.