„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Bérces Zsolt írása a #moszkvater.com számára
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Avgyijivka határában videóüzenetet rögzít 2023. december 29-én
Fotó:EUROPRESS/Handout/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP
Avgyijivka egy kisváros a donyecki agglomerációban, a nagyvárostól északnyugatra mintegy 13-15 kilométerre. Lakosságát 2014-ben 37 ezer főre becsülték, ám mivel az orosz-ukrán konfliktus közvetlen frontvonalában feküdt, így a lélekszáma 2022-re 31 ezer környékére csökkent. Az ukrán hadsereg 2014-2022 között a várost valóságos erőddé alakította át, amely „erődítés” az invázió elindulását követően tovább folytatódott. Maga a város a frontvonalon belül a tőle északra és délre főleg 2023 októberétől folytatott orosz sikeres taktikai műveletek eredményeként egy 15-20 kilométer mély „zsákban” találta magát. A várost 2022 februárjától kezdődően folyamatosan, az alakulat lecserélése nélkül a 110. önálló gépesített dandár védte, amelynek létszámát 2024. februárjára 4-6000 fő közé tették. A zsák északi szárnyának védelmét 2024 januártól kezdően a 47. önálló gépesített dandár látta el. Ezt a brigádot ekkora amerikai hadfelszereléssel látták el, többek között megkapta a 2023 őszén leszállított 31 db M1A1 Abrams harckocsik java részét, valamint a leszállított 6 db Abrams alapú M1150 Assault Breacher műszaki utász járműből is többet. A zsák déli szárnyát az 53. gépesített dandár védte. A védők összlétszámát – több kisebb alakulatot is beszámítva – 20 ezer fő fölé becsülték.
„A város katonai jelentőségét egyrészt erőd jellege, másrészt az adta, hogy az erődrendszer mögül az ukrán ágyúk lőhették Donyeck városát, illetve a teljes agglomerációt. A modern csöves tüzérség lőtávja ugyanis 30 kilométer körüli, ráadásul különleges lőszerekkel ez akár 50 kilométer körüli értékre is növelhető”
Az Avgyijivka védőinek sorsát megpecsételő első döntő momentum 2024. január 25-én következett be, amikor az oroszok a város déli részén hetek-hónapok szívós munkájával átásták-átlapolták magukat a környező csatorna alagútrendszeren, és így beszivárogva meglepték a védőket. A csatornákon történő beszivárgás majd az egész ostrom alatt folyamatos csatorna harc az eltérések ellenére több hasonlatosságokat mutat az időben párhuzamosan történt gázai, az IDF és a Hamasz közötti összecsapásokkal.
Közben január 29-én nyílttá vált az ukrán elnök és a haderő parancsnokának konfliktusa, miután Vologyimir Zalenszkij elnök lemondásra szólította fel Valerij Zaluzsnijt, aki ennek nem tett eleget. Ettől kezdve azonban Zaluzsnij már mindenképpen csak „béna kacsaként” tudta irányítani az egész haderőt, beleértve Avgyijivka védelmét is.
„Február 3-án és 4-én történt a következő döntő momentum, amikor a ködös időt kihasználva a város és a várostól északra, annak külterületén lévő kokszművek közötti területet elfoglalva ezúttal északon törtek be az ukrán védvonalba”
A későbbi napok folyamán mind a déli, mind az északi betörést sikerült az oroszoknak kibővíteniük. Ezzel a két taktikai hadmozdulattal az orosz csapatoknak sikerült a nagyobb zsákon belül létrehozni egy kisebb 5-8 kilométer mély kisebb zsákot, amelynek ellátása, illetve a csapatok ki és bemozgatása az ukránok részéről rendkívül nehézkes volt.
Aztán február 8-án megtörtént Zaluzsnij hónapok óta érlelődő leváltása, amelyet a következő napokban az ukrán katonai vezetésen belüli további, tömeges menesztések, illetve kinevezések követtek. A katonai vezetők lecserélésének hatása az újonnan kinevezettek informáltságára, a feladat átadásra és feladat megosztására, csapatmunkájára e kritikus feltehetően hátrányosan hatott. Ugyanígy a változások aligha erősítették a várost védő katonák morálját. Annyit bizonyosan lehet állítani, hogy Szirszkij kinevezése a veszteségek iránti vélelmezett érzéketlensége miatt olyan üzenetet küldött konkrétan a védők, de általában a katonaság és a szélesebb társadalom felé, hogy Zelenszkij elnök Bahmuthoz hasonlóan kitartást vár el, így mindenki elhúzódó, véráldozattal teli ostromra számított.
„Február 9-10-én már Szirszkij tábornok a városba küldte a 3. rohamdandárt, ezzel nagyjából visszaigazolva az elvárásokat. Így Zelenszkijét a kitartásra, a katonaság és a társadalom elképzelését pedig az elhúzódó ostromra és az áldozatokra vonatkozóan. Fontos megemlíteni, hogy a 3. rohamdandár volt az adott időpontban a hadvezetés részére Kelet-Ukrajnában rendelkezésre álló egyetlen bevethető katonai tartalék”
Mindez már az eseménnyel egyidejűleg napvilágot látott a nyugati mainstream sajtóban is. Az amerikai Forbes magazin ukrán katonai ügyekben elég jól értesült újságírójának, David Axe-nak február 11-én közétett cikke az alábbi mondatot tartalmazza: „The 3rd Assault Brigade. The only Ukrainian ground-combat brigade that we know for sure was in reserve in eastern Ukraine as of last week.”
Február 13-án aztán olyan, az előzetes elvárásoknak eléggé ellentmondó információk láttak napvilágot, hogy a 110. dandár katonái elkezdtek visszavonulni. Ezt akkor hivatalosan azzal magyarázták, hogy a várost már két éve hősiesen védő katonák rotációra szorulnak, és ezért vonulnak vissza. Február 14-én azonban Szirszkij tábornok bejelentette, hogy a fronthelyzet súlyossága miatt az egész fronton átállnak a védelemre, és az ellentámadásokat mellőzve Avgyijivka környékén is a védelemre koncentrálnak.
„Rá két napra, február 15-én napvilágot látott és a fentieket is figyelembe véve nagy visszhangot váltott ki a városba vezényelt 3. rohamdandár Telegram-csatornán közzétett azon üzenete, mely szerint Avgyijivka maga a pokol”
Az eredeti üzenet megtekinthető itt, az angol fordítása pedig itt.
A hírek szerint maga Zelenszkij elnök is – aki addig a hivatalos katonai csatornákon beérkező jelentéseket kétségbe vonta – ennek az üzenetnek a hatására hitte el a város helyzetének kilátástalanságát. Az üzenet ilyesfajta szokatlan „hatásosságához” tudni kell, hogy a 3. rohamdandár az Azovhoz tartozik, parancsnoka pedig maga Andrij Bileckij, az Azov alapítója. Érdemes elolvasni a belinkelt üzenetet/üzeneteket. Ezekben egy mondatban elismerik a helyzet pokoli voltát, majd hosszan értekeznek az oroszoknak okozott veszteségekről. Mindezt úgy, hogy a városban lévő többi katonai egységről említést se tesznek, gyakorlatilag minden oroszoknak okozott veszteséget az városban öt napja lévő 3. rohamdandárnak, azaz az Azovnak tulajdonítva. Az is sajátságos, hogy az igen fegyelmezetten és zártan kommunikáló ukrán kormányzat és katonai vezetés mellett az 3. rohamdandár fenntarthat egy külön nyilvános Telegram-csatornát, és önállóan kommunikálhat.
„Ezzel azt jelezve azt, hogy az Azov gyakorlatilag államot alkot az államon belül”
Február 16-án Zelenszkij a válságos katonai szituációt hátrahagyva, Berlin-Párizs-München körútba kezdett, egyrészt a NATO-pótlék kétoldalú biztonsági megállapodások aláírására, és az érintett államoktól kikövetelt katonai támogatások bejelentésére, majd a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián szólalt fel.
Február 17-én éjszaka 2 óra tájékán Szirszkij tábornok kiadja a parancsot Avgyijivka kiürítésére, és a visszavonulásra a várostól nyugatra kiépített erődített falvakba és más erődített állásokba. Ekkorra a városból kivezető út egy 1-1,5 kilométeres sávra szűkült le, amelyen egy földút vezetett keresztül. Egy ilyen széles terület annak két oldaláról mesterlövész puskákkal és géppuskákkal simán belőhető, az ágyúk és aknavetők tüzérségi tüzét nem is említve. Így a szervezett visszavonulás lehetősége is megszűnt, a katonák egy része a városban ragadt, mások alegységekben, kisebb csoportokban próbáltak kivergődni.
„Február 17-én estére a gyűrű teljesen bezárult. Február 18-19-én az oroszok a gyűrűben rekedt katonákat foglyul ejtették, illetve felszámolták az fanatikusan ellenállókat. Ezt követően átvizsgálták a pincéket, és megkezdték a temetetlen holttestek összegyűjtését , majd eltemetését, az aknamentesítést és a zsákmányolt hadianyagok számbavételét”
Az elszenvedett ukrán veszteségek mértéke nem ismert. Nyugati becslések szerint mintegy 1000 katona esett orosz fogságba, orosz forrásokban ennél jóval nagyobb számokat lehet olvasni, sokszor 2-2,5-szeres nagyságút is. A halottak száma nagyságrendileg hasonló lehet. Akiknek sikerült elérni az ukrán vonalakat, azok között is sok sebesült lehet, valamint az átélt élmények hatására a közeljövőben a túlélők sem harcba vethetőek.
„Avgyijivka ilyen ütemben történő feladása meglepetésként érte a katonai szakértőket is. Főleg Szirszkij új főparancsnok hírnevét, és Zelenszkij elnök Bahmuthoz hasonló, kitartáshoz kapcsolódó elvárását is figyelembe véve”
Azt nem tudni, hogy az új főparancsnoknak mekkora volt a mozgástere Avgyijivka védelmének utolsó napjaiban, és ezzel legalább a veszett fejsze nyelét mentve miért csak a legutolsó pillanatban adta ki a hivatalos parancsot a visszavonulásra. Viszont az események láncolatát végignézve az elnök és az új főparancsnok között egy bizánci stílusú palotaintrika körvonalai sejlenek fel. Ezek után nézzük, hogy milyen katonai okok vezettek Avgyijivka a külső megfigyelők által vártnál gyorsabb elestéhez.
Feltűnő, hogy az orosz hadsereg képes volt lokálisan döntő erőfölényt kialakítani a térségben. Ez azért meglepő, mert az eddigi elemzések szerint mindkét fél hasonló nagyságú erővel, azaz 300 ezer katonával harcol a fronton, és további csapatok vannak mindkét félnek a saját hátországában. Különösen kirívó, hogy az ukrán parancsnokságnak a kritikus pillanatban erősítésként csak a 3. rohamdandár állt rendelkezésére, azaz alig volt bevethető tartaléka. A tartalék hiánya Avgyijivka után mintegy tíz nappal megismétlődött a Zaporizzsja megyei Robotine téréségében, ahol akkor a kárpátaljai eredetű 128. önálló hegyi rohamdandár volt kritikus helyzetben bevethető.
„A bevethető katonák, illetve alakulatok hiánya azért rendkívül meglepő, mert a 2023 őszétől, azaz a nyári ukrán ellentámadás kudarcától mostanáig folytatott kommunikációja szerint Ukrajnának a fronton és a hátországban szolgáló együttesen mintegy egymillió katona személyében a védekezéshez bőven elegendő katonája van”
A Zelenszkij által kezdeményezett 450-500 ezer fős bővítésre a támadáshoz van szükség, illetve ahhoz, hogy a fronton harcoló katonákat rotálni lehessen, valamint az alaposabb kiképzésre is legyen idő.
A háború kezdete óta ismert, hogy az orosz fél mind a bevethető lövegek számát, mind a kilőtt/kilőhető gránátok számát illetően jelentős fölényben van az ukránokkal szemben. A háború utóbbi hónapjaiban olyan adatot szokás idézni, hogy az orosz tüzérség napi átlagban 10 ezer gránátot lő ki, amelyre az ukránok csak 2000 gránát kilövésével tudnak válaszolni.
„Avgyijivkánál azonban ez az erőfölény szintet lépett, mivel több nyugati forrás szerint a kritikus napokban a térségben lévő ukrán tüzéreknek egyáltalán nem volt lőszerük. Azaz az eddigi sok-kevés szituáció a sok-semmire váltott át, és pont a lélektanilag-politikailag fontos Avgyijivkában”
A tüzérségi helyzet rosszabbodására utal az is, hogy a csata kritikussá válásával egyidejűleg jelentette be a dán kormány, hogy az EGÉSZ tüzérségüket átadják Ukrajnának. Ugyancsak Zelenszkij nyugati látogatására időzítve közölték Berlinben, hogy 120 ezer db 122 mm-s sorozatvető rakétát szállítanak le 2024-ben az ukránoknak.
Az orosz légierő napi 20-60 bevetésben támadta Avgyijivkát. A légierő ilyen intenzív használatára – a 2022-től folyó invázió első hetét leszámítva – nem volt példa. Bár a 2023-as nyári ukrán ellentámadás visszaverésében is aktív szerepet játszott az orosz légierő, de az sokkal szélesebb frontszakaszon történt. A légierő aktív, és sikeres használata akkor is meglepő, ha tudjuk, hogy az orosz repülők most többségében már nem a II. világháborúban is megszokott egyszerű ejtőbombát, hanem irányított siklóbombákat használtak, így ezeknek a használatához nem kellett átrepülni a város felett. Az orosz légierő avgyijivkai sikere egyben az ukrán légvédelem sikertelenségére mutat rá. Ennek pontos oka nem ismert, különböző feltételezések szerint az alábbiak játszhattak szerepet:
– az oroszok lokális szinten megoldották az ukrán radar felderítő, valamint irányító radarok és/vagy a kilőtt légvédelmi rakéták zavarását
– az ukrán légvédelemnél rakétahiány lépett fel
Ezek lehetősége már korábban is felmerült, és mostani lehetőségét az is jelzi, hogy az ukrán elnök berlini látogatásán 100 db IRIS-T rövid-közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta 2024-es szállítását is bejelentették. Ennek értékeléseként hozzátenném, hogy 100 db légvédelmi rakéta a jelen háború viszonyai között csepp a tengerben.
„Az avgyijivkai légvédelmi hiányának okaként felmerül annak a lehetősége is, hogy az adott, szűken rendelkezésre álló eszközöket máshol helyezték el”
Nem kizárt, hogy a februárban intenzíven újraindított, az ukrán városok, ipari létesítmények és erőművek, katonai raktárak elleni orosz rakéta- és drón támadások elhárítására csoportosították át a légvédelmet. Másrészt említésre méltó, hogy ukrán állítások szerint február közepén 5 nap alatt 7 Szuhoj-repülőgépet (5 db Szu-34-s és 2 db Su-35-s) lőttek le, és nem Avgyijivka közvetlen térségében. Bár ilyen méretű repülőgép veszteség esetében feltételezhető a propaganda állításként történő értelmezés is, de egy repülő elvesztését az oroszok is elismerték Luhanszk megyei Djakovonál. A repülő vagy repülők lezuhanásának oka viszont nemcsak az ukrán légvédelem tevékenységének eredménye lehet, hanem baleset is, illetve felmerül az orosz légvédelem tévedése/saját lelövése is, amint az az orosz légvédelem szégyenére állítólag a Berijev A-50 repülőgépek esetében ismételten megtörtént.
„Mindezek eredményeként az orosz hadsereg végül feltörte az Avgyijivka környéki erődöt, ezt az igazán kemény diót. A város bevétele után a körzetben a harcok nem szűntek meg, hanem a várostól nyugatra fekvő, már szintén megerődített falvak bevételével folytatódtak”
Emellett felélénkültek a harcok az Avgyijivkától északabbra lévő Kreminna, Bahmut, valamint az Avgyijivkától délebbre fekvő Marinka, Ugledar, Robotine térségében. Jelen helyzetben az ukrán politikai és a katonai vezetés valószínűleg alig várja a raszputyica tavaszi időszakának beálltát, amely lehetőséget adhat a sorok és a gondolatok rendezésére.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Józsa Edmond says:
Kíváló cikk, a szokásos színvonalon, kedves Zsolt.
A gyakran 1,2 méteres átmérőjű csatornában akár 4 kilométert kúszni, gyakran hideg vízben Avdejevkánál – ez elképesztő teljesítmény.
Szirszkij: nem csak Zsaluzsnij ment, hanem nagyon sok törzstiszt vele. Egy forrás szerint Zelenszkij széke nagyon inog, és puccstól tart, ezért hű katonákat szeretne látni. Nem kötnék biztosítást az életére.
“az igen fegyelmezetten és zártan kommunikáló ukrán kormányzat és katonai vezetés mellett az 3. rohamdandár fenntarthat egy külön nyilvános Telegram-csatornát, és önállóan kommunikálhat.” Hivatalosan az Azovot és a többi szélsőjobboldali paramilitáris alakulatot integrálták a területvédelembe 2015-16-ban, gyakorlatilag meg egyáltalán nem. Ez mindig így volt, és lesz, amíg létezik. Ha pl. Zelenszkij az oroszokkal tárgyalni kezdene, lehet, hogy hamar eltennék láb alól – erről már nyilatkoztak többször is.
The Institute for the Study of War – semmilyen formában nem tartom hiteles forrásnak, hiszen az amerikaiak ukrajnai terjeszkedését irányító (ideértve: a 2013-14-es majdani puccs) Nulland rokonai és iskolatársai alapították és működtetik. 200% hazugsággyár. Ezt helyes lenne kihangsúlyozni mindenhol.
Légvédelem: nekem úgy tűnik, hogy az ukránok most már főként Kijev és stratégiai objektumok védelmére koncentrálnak – másra már nincs eszköz, így csapatlégvédelemre sem.
Végül: az ukránok tervezték Donyeck-Kramatorszk térségben a fronttól kb. 15 kilométerrel hátrébb egy újabb védelmi vonal kiépítését. Kíváncsian figyelem, mi valósult meg ebből egyáltalán, és felgyorsulnak-e a muszkák.
Resperger szerint még 2024-ben befejeződnek a harci cselekmények. 2023 március óta alig (kb. 200 tank, több, mint fele ócskavas?), szept. óta semmi fegyverzet nem megy az ukránoknak. Én nem tudom, nem értek hozzá.
Bérces Zsolt says:
Köszönöm!
A gondolatokra röviden reagálnék is.
Csatorna: Donyeck egy nagyra nőtt bányaváros — így megvolt a szakértelem, és a 2014-s események meg a követő harcok nyomán az elszántság is.
Azov: az Azovról szerettem volna bővebben kitérni, de egyszerűen ebbe a cikkbe nem fért bele. Így csak annyit tudtam írni, hogy a 3. dandár Azov-alakulat. De több info a többi Azov-alakulatról és az Azov társairól (Aidar, Szics Battajlon) már nem fért bele. Talán egy későbbi cikkben. Nagyon kikívánkozik belőlem.
ISW: egyrészt úgy gondoltam, hogy az Azov-os üzenet után jöjjön egy ISW-s, rejtett ironizálási szándékkal is. Másrészt elég gyászos képet írtam az ukránok helyzetéről, így gondoltam, megmutatom, mennyire látták pozitívan az ISW-nél – még mielőtt nekemjönnének az „oroszpártizók”. Nagyjából ezen okból idéztem a Forbes-os David Axe-t is – a fickó bár tájékozott ukrán ügyekben, de ukrán propagandát nyom – ha az ISW 200%-ban, akkor ő mondjuk 250%-ban (és mellesleg minden bajt a republikánusokra fog). De még ez a David Axe is képes volt leírni, hogy az (Azov-os) 3. dandár volt az utolsó tartalék.
Zelenszkij: bennem a Prigozsin-puccs után merült fel, hogy valami hasonló megtörténhet Ukrajnában is (úgy emlékszem, valamelyik másik szerző írásához kommentembe meg is írtam ezt).
Zelenszkij meg elképesztő politikai bakot lőtt Zaluzsnij február 8-i menesztésével – vár 10 napot, és ráfogja Avgyijevka elvesztését…. Így meg Zaluzsnijt érintetlenül helyezte a köztársaság tartalékába (hogy de Gaulle-i iróniával éljek). Ráadásul visszaigazolódott Zaluzsnij október óta tartó érvelése, hogy Ukrajnának csak védekezésre van kapacítása. Na és Zelenszkij mivel próbálta megindokolni a tisztikarban véghezvitt „vérengzést”? Azzal, hogy Zaluzsnij nem tett le 2024-s GYŐZELMI tervet az asztalára!!! Amit Zelenszkij művel, az abszurd! Csak szegény ukrán közemberek isszák meg a levét.
Amúgy Zelenszkijt rendesen osztják a közösségi médiában, ami a zöld után jön, az valami sértés, nemcsak a trikójára, hanem a nevére is utalva (oroszul/ukránul nem értőknek írom: a zöld oroszul zeljonij, ukránul zelenij). A személyes kedvencem a zeljonij kozel – erről én még először azt hittem, hogy a Kozel sört éltetik…. De van hujlo, kloun, mudak, pajac is (és én még nem is értek meg minden szót)
kilátások: ugyebár ezen cikkben sikerült viszonylag idejekorán megírnom, hogy kevés a katona, kifogyni látszik az ágyúlőszer és zavarok vannak a légvédelemben + az orosz légierő elkezdett aktívan működni. Ez külön-külön is baj, de így együtt katasztrofális. Fegyver talán még lenne, de lőszer és főleg katona nélkül az kevés. Ha nincs elég gyors változás, akkor itt semmilyen védelmi vonal nem segít. Az ukrán oldal egyetlen érdemleges reménye jelenleg szerintem Sártábornok – és úgy néz ki, hogy elég korán meg is kezdődött a raszputyica.
Józsa Edmond says:
Kedves Zsolt!
Az Azov és a mai ukrán szélsőjobboldal témában korábban akartam írni, de nincs időm erre (több tucat cikk, könyvek stb. átnézése szükséges). Ha érdekli, megosztom a vázlataim. (Vagy közös munkában meg lehet írni. DE: én nem vágyok babérokra különösebben, nekem ez csupán hobbi. Könnyen el tud érni, ha akar.)
Elképzelhető, hogy Zelenszkij nem tudta, mire vállalkozik. Az elnöksége elején mérsékelt, kiegyensúlyozó álláspontja volt – ez a remény miatt is lehetett elnök. Hogy mennyire a közérdek vagy a gazdagodás lehetősége motiválja… nem tudom. Mostanra benavigálta magát egy zsákutcába, amelyből nem nagyon lehet jól kijönni. Ha az oroszokkal tárgyalni próbál, valószínűleg likvidálják (szélsőjobb, de esetleg az angolszászok is). Így viszont egyre jobban tönkreteszi Ukrajnát (persze közben egyre jobban tömheti a zsebét, de ez csak pletyka, ugye). A puccsveszélyt most úgy tűnik, elhárította Zaluzsnij és a katonai vezetés egy részének parkolópályára helyezésével. De nyilván egy politikus, pláne ha színész nem azt mondja, amit gondol…
Sártábornokban nem bíznék – csak a gyors hadműveleteket teszi lehetetlenné, amelyek eddig sem voltak. A muszkák folytatják az eddigi felőrlést, nem kell sietniük. (Pl.: a megmaradt 30 amerikai Abrams tankot 10 kilométerről nyugodtan ki fogják iktatni így is a Kornettel, a csúcsmodern német Leopardok után.) Így egy rakat új fegyvert élesben tesztelhetnek, a hivatásosokat élesben továbbképzik, a hadsereget fejleszthetik stb. – ilyen lehetőségük 1945 után nem volt, nyilván élnek vele, ha már így adódott (…).
Ervin says:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Avgyijivka határában videóüzenetet rögzít 2023. december 29-én Kepaliras nem helyes, a kép jóval korábbi.
Stier Gábor says:
Nem