„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Átmeneti benzin hiány Oroszország egyes régióiban

2026. jún. 04.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A Krímben vásárlónként napi 20 literre korlátozták a 95-ös oktánszámú benzin értékesítését, míg a moszkvai régióban egyes benzinkutak limitet vezettek be, és maximum 60 liter benzint, vagy 100 liter dízelt lehet tankolni. A hiány az üzemanyag „szárazföldi folyosón” keresztüli szállításának logisztikai problémáival függ össze. Az ukrán drónok támadták az ottani üzemanyagszállító tartálykocsikat. Válságról még nem beszélhetünk, figyelmeztető ugyanakkor, hogy a korlátozások kiterjednek Oroszország más, nemzetközileg elismert régióira is, miután az elmúlt hónapban rekordot döntöttek a finomítók elleni ukrán támadások.

„Az orosz üzemanyag piac mindazonáltal még messze van a 2023-ban tapasztalt válságtól. A jelenlegi viszonylagos nyugalom részben annak tudható be, hogy sok benzinkút nagy orosz gyártók tulajdonában van, akik saját üzemanyagot vásárolnak, és állami támogatásokban részesülnek a belföldi értékesítés ösztönzésére. A legtöbb benzin exportjára április 1-jétől megújított tilalom szintén hozzájárult a belföldi kínálat növekedéséhez” #moszkvater

„Az orosz üzemanyag piac mindazonáltal még messze van a 2023-ban tapasztalt válságtól. A jelenlegi viszonylagos nyugalom részben annak tudható be, hogy sok benzinkút nagy orosz gyártók tulajdonában van, akik saját üzemanyagot vásárolnak, és állami támogatásokban részesülnek a belföldi értékesítés ösztönzésére. A legtöbb benzin exportjára április 1-jétől megújított tilalom szintén hozzájárult a belföldi kínálat növekedéséhez”
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP

Ukrajna májusban minden eddiginél intenzívebben támadta az orosz finomítókat. Ez azzal fenyeget, hogy tovább csökkenti a piacon lévő kőolaj termékek mennyiségét, amely már most is 16 éves mélyponton van, és így fennáll az üzemanyag hiány kockázata. Éppen akkor, amikor a nyári szabadságok miatt a kereslet növekedni kezd.

„A Bloomberg nyilvános adatokon alapuló számításai szerint Ukrajna májusban legalább 16 támadást hajtott végre az üzemanyagot előállító orosz létesítmények ellen. Ezek a drón támadások a múlt hónapban Oroszország 10 legnagyobb finomítója közül nyolcat értek el”

Az orosz finomítók kapacitásának csökkenése nyomást gyakorol a kormányra, amely igyekszik megakadályozni az üzemanyag hiányt és az áraknak a benzinkutaknál tapasztalható meredek emelkedését. Az emelkedő üzemanyag árak korábban is – többek között 2018-ban – tiltakozásokat váltottak ki, és hozzájárultak az infláció növekedéséhez. A belföldi ellátás biztosítása érdekében a hatóságok a legtöbb benzinfajta külföldi piacokra történő értékesítésére vonatkozó meglévő korlátozás mellett november végéig betiltották a sugárhajtómű üzemanyag exportját. A finomítók teljesítménye várhatóan tovább csökken az üzemleállások és az alacsonyabb termelés miatt. Az OilX elemző cég becslései szerint a májusi átlagos teljesítmény napi 4,58 millió hordó lesz. Ez körülbelül napi 700 ezer hordóval, azaz 13 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben, és a legalacsonyabb szint 2009 októbere óta.

„Ukrajna támadásai a korábbi évekhez képest stratégiai változást jeleznek. Most már nemcsak az elsődleges finomítókat veszik célba, amelyek viszonylag könnyen és gyorsan javíthatók, hanem a másodlagos egységeket is, beleértve a drága és technikailag bonyolultakat is”

– mondta Szergej Vakulenko, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója. A finomítók mellett Ukrajna az export terminálokat és a csővezeték infrastruktúrát, különösen a szivattyú állomásokat is célba veszi. Kijev a tárolókat is támadja, és bár Oroszország abban reménykedett, hogy az üzemanyag válság megismétlődésének elkerülése érdekében több üzemanyagot tud előállítani és tárolni, ez a csökkenő kapacitás és tárolási volumen miatt a vártnál nagyobb kihívást jelenthet – jegyezte meg a szakértő.

„Az orosz üzemanyag piac mindazonáltal még messze van a 2023-ban tapasztalt válságtól. A jelenlegi viszonylagos nyugalom részben annak tudható be, hogy sok benzinkút nagy orosz gyártók tulajdonában van, akik saját üzemanyagot vásárolnak, és állami támogatásokban részesülnek a belföldi értékesítés ösztönzésére. A legtöbb benzin exportjára április 1-jétől megújított tilalom szintén hozzájárult a belföldi kínálat növekedéséhez”

Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a kínálat csökken. A szentpétervári árutőzsde szerint május végére az Oroszország európai részén szállítható 95-ös oktánszámú benzin napi mennyisége körülbelül 5000 tonnára, az egy évvel ezelőtti mennyiség harmadára esett vissza. Ugyanakkor az ilyen típusú üzemanyag ára a kulcsfontosságú árutőzsdén több mint 20 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Ez valószínűleg megnehezíti a nagyobb olajtársaságokhoz nem kapcsolódó regionális benzinkút láncok számára, hogy nagy tételben vásároljanak üzemanyagot a tőzsdén, így fennáll a veszélye annak, hogy kifogynak a készletekből, vagy kénytelenek lesznek drágább mennyiségeket vásárolni máshol. Ez pedig egyes régiókban átmeneti korlátozásokkal és áremelkedéssel járhat.

A Krímben vásárlónként napi 20 literre korlátozták a 95-ös oktánszámú benzin értékesítését, míg a moszkvai régióban egyes benzinkutak tankolási limitet vezettek be, és maximum 60 liter benzint, vagy 100 liter dízelt lehet tankolni. Jegyrendszert vezettek be a Zaporizzsjai és Donyecki területen is. Szevasztopolban a dízelre jegyeket osztanak, a 92-es és a 95-ös benzinből pedig – a hatóságok közlése szerint – egy ideig hiány lesz. A hiány mellé ráadás, hogy az üzemanyagárak nőnek: Moszkvában a hét folyamán literenként 56 kopejkával, így 78,49 rubelre emelkedett a dízel ára (ez körülbelül 0,98 dollár), míg a 92-es benzin ára literenként 24 kopejkával 64,67 rubelre (kb. 0,81 dollárra), a 95-ös ára pedig 35 kopejkával 71,46 rubelre (kb. 0,89 dollárra) emelkedett.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Egy volt orosz kém tart tükröt a hatalomnak

    2026. jún. 10.
    Oroszországban Andrej Bezrukov igazi hős, aki évtizedes szolgálata során kiérdemelte a jogot arra, hogy annyira konstruktívan kritikus legye...

    Putyin számára a kínai típusú modernizáció a minta

    2026. jún. 9.
    Vlagyimir Putyin orosz elnök a hagyományoknak megfelelően beszédet mondott a Pétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (PMEF) plenáris ülésén. Bá...

    Az örök Anna

    2026. jún. 9.
    Kétségtelen, hogy az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – szoprán énekesnő napjainkban Anna Nyetrebko. Szerte a világon ünneplik, az ope...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater